Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1571 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1572 ni. A helyzetből és a feladatokból adódóan politikai közéletünkben várhatóan állandósulni fog a mindenkori jelen megítélésének kettőssége. Egyrészt gyarapodnak majd a változás, a jó irányú kibontakozás jelei, másrészt fellelhetők lesznek a mozdulatlanság fékjei is, mert számtalan területen egyszerűen nincs meg még a kívánatos változás lehetősége, vagy a szemlélet, a személyi alkalmatlanság gátolja a kibontakozást. Míg az utóbbin következetes munkával, esetenként szándékainktól független sebek okozásával is változtathatunk, dp az objektív adottságokat csak lassan, türelmes, kitartó munkával alakíthatjuk át. A reménynek és kétkedésnek ez a sajátos keveréke tehát egy ideig életünk, közérzetünk szerves része lesz, s ezt a politika eszközeivel kezelni a kormány egyik folyamatos feladatának tekintjük. Ennek feltétele, hogy az ország irányításában, a társadalmi magatartás alakításában részt vevők együtt gondolkodása is erősödjék. A vitákat természetes elemnek kell tekinteni, hiszen nagy jelentőségű feladatok állnak előttünk, és egy-egy probléma többféleképpen is megoldható. Az egymásra mutogatás azonban sehová nem vezet. S az sem, ha divattá válik a napi valós problémák egyoldalú ismételgetése, a negatív tünetek túlhangsúlyozása, az önkritika nélküli elégedetlenség. Sokat várunk a kibontakozásban a politikai vitakultúra fejlődésétől is. Ebben az esetben a nyíltság nem keveredhet össze a felelőtlen vádaskodással, becsületsértő jelzők dobálgatásával. Ez utóbbiak ugyanis a szembenállást növelik, az országnak pedig bizakodásra és cselekvési egységre van szüksége. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában — érthető módon — a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló törvények végrehajtását szolgálják. A Minisztertanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatait, s javaslatokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrése és a kedvezőbb folyamatok szélesebb körű elterjesztése érdekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvénykonstrukció továbbfejlesztésére, illetőleg a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bér bruttósítás elvégzésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően - fizetőképességünk megőrzését segítsük elő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szövetségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. A Minisztertanács az elmúlt időszakban természetesen nemcsak gazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Az egyéb területeket érintő döntéseknél is az vezérelt bennünket, hogy azok — esetleg csak hosszabb távon — járuljanak hozzá az állampolgári közérzet javításához, nemzeti értékeink megóvásához. Ilyen felfogásban tettünk javaslatot például a külföldre utazás és az útlevélhez jutás állampolgári joggá tételére s döntöttünk az ezt biztosító anyagi feltételekről. Szigorú korlátozó intézkedéseket vezettünk be a hulladékok külföldről történő behozatalával kapcsolatban. Áttekintettük a Balaton térségére hozott korlátozó és fejlesztő intézkedések hatásait. Elhatároztuk a Dunakanyar területrendezési és fejlesztési céljainak átfogó felülvizsgálatát. A Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott egészségmegőrzési program szintén hosszú távú céljainkat szolgálja. A lakossági közhangulatot minden bizonnyal kedvezően érinti majd a lakásépítések területén a kötelező jótállás intézményének bevezetése vagy a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták intézésének egyszerűsítése. Az Elnöki Tanács a közelmúltban fogadta el a kétszintű helyi területi igazgatás bevezetésére vonatkozó javaslatunkat, amivel a ma oly égetően szükséges helyi kezdeményezések kibontakozását szeretnénk bátorítani. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. Ennek érdekében törekszünk az államközi kapcsolataink további aktivizálására. Különösen nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és tudományos-műszaki együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. Gazdasági-társadalmi céljainkat szolgálták a szocialista szövetségeseinkkel, a szomszédainkkal, a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal létrejött felső szintű tanácskozások és konzultációk. A legutóbbi időszakban lezajlott kormányfői, miniszterelnök-helyettesi, illetve miniszteri találkozókon tárgyalópartnereink biztosítottak bennünket arról, hogy reformelképzeléseinkkel, külpolitikai aktivitásunkkal egyetértenek, támogatják azokat. Tárgyalásaink középpontjában a korszerű gazdasági együttműködési formák feltárása és kibontakoztatása állt. Mi elsősorban a termelési együttműködést szorgalmazzuk, s ehhez a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg. Ennek megfelelően alakítjuk piaci politikánkat. Keressük azokat a megoldásokat, amelyek reformtörekvéseink számára pótlólagos forrásnövelést tesznek lehetővé, hogy képesek legyünk átalakítani a termelés szerkezetét és továbbra is maradéktalanul eleget tudjunk tenni fizetési kötelezettségeinknek. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán — ennek jegyében — közösen határoztunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembevételével kell megvalósítani. Ez széles körű, átgondolt közös munkát igényel. Fő törekvésünk a vállalatok közötti kapcsolatok, az áru- és pénzviszonyok, illetve általában a szocialista gazdasági együttműködésben az érdekeltség erősítése. A szocialista országokkal a jövő évi árucsere-forgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalá-