Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-17

1225 Az Országgyűlés 17. ülése, 1987. szeptember 16-án, szerdán 1226 döntéselőkészítés szakaszában tájékoztassuk a képviselőket. A nagyobb jelentőségű kormánydöntések, illetve minisztertanácsi jogszabályok előkészítésénél fokozottabban támaszkodunk az országgyűlési bizottságok, illetve a képviselők véleményére és javaslataira. Szívesen fogadjuk és hasznosítani kívánjuk a képviselőknek a kormányzati munkával vagy az államigazgatási szervek működésével kapcsolatos minden észrevételét. A kormány parlamenti kapcsolatainak szervezésére már a közeljövőben létrehozzuk a Minisztertanács munkaapparátusának részeként működő parlamenti titkárságot. A kormány szándékairól és döntéseinek indokairól, a népgazdaság helyzetéről az eddigieknél rendszeresebben kívánjuk tájékoztatni az ország közvéleményét. Nem tudunk és nem is akarunk beleszólni az újságkészítés, a televíziós és rádiós műsorszerkesztés szakmai feladataiba. Ez az újságírók, a sajtó vezetőinek dolga, és másra át nem hárítható felelőssége. A sajtó elsődleges feladata az, hogy hiteles, a változó folyamatokat a maguk bonyolultságában bemutató tükröt tartson a társadalom elé. De szerepe nem merül ki ennyiben. Pozitívan kell hatnia a gazdasági és társadalmi folyamatokra, elsősorban realizmusával, gyorsaságával, meggyőző erejével és azzal, hogy különbséget tesz a gazdasági, társadalmi megújulást segítő és hátráltató tényezők között. A társadalmi érdekképviseleti szervekkel való kapcsolat fejlesztésében a kormány abból indul ki, hogy az államigazgatás feladatkörének és szervezeti túlméretezettségének csökkentésével együtt fokozottabban kell kérnie támogatásukat. Nem az egyes államigazgatási feladatok formai átadására, hanem valódi társadalmasításra gondolunk, amely módot ad arra, hogy a kormány partneri együttműködést folytathasson a társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel, egyesületekkel. A kormány gondoskodni kíván a tanácsi önkormányzat gazdasági és személyi feltételeinek javításáról, a tanácsi szakigazgatás színvonalának emeléséről. Nagyon fontosnak tartjuk a lakossággal való kapcsolatuk fejlesztését, az ügyintézés gyorsítását, a bürokratikus kötöttségek csökkentését. Tovább akarjuk folytatni az államigazgatási hatáskörök decentralizálását és tervszerűen előkészítjük a kétszintű területi helyi igazgatásra való fokozatos áttérést. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramjának végrehajtásában bizakodva épít a nemzetközi viszonyok kedvező alakulására. Külpolitikánk alapelvei ismertek és változatlanok. Ezeket mind a párt XIII. kongresszusa, mind az 1985-ben itt elfogadott kormányprogram egyértelműen jelölte meg. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája a következő időkben is ezekre épül. Megelégedéssel és bizakodással vesszük tudomásul, hogy a Szovjetunió és más országok következetes politikájának eredményeként érezhetően javulnak a világbéke megőrzésének esélyei. A világpolitikát döntően meghatározó szovjetamerikai viszony alakulásában örömmel tapasztaljuk, hogy a legfontosabb területeken felismerték a kölcsönös egymásra utaltságukat és azt, hogy egy biztonságosabb vüág megteremtéséért erősíteniük kell kapcsolataikat, az egymás iránti bizalmat. E folyamat kedvezően befolyásolja a nemzetközi légkört. Az utóbbi évek talán legnagyobb figyelmet keltő és érdemlő világpolitikai fejleménye, hogy a szocialista országokban mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulások kezdődtek el. E folyamatban kiemelkedő jelentőségűek a Szovjetunióban megkezdett reformok, radikális változások és a vezetés egyre inkább meghonosodó új stílusa. A szociaÜsta országok újszerűen válaszolnak a társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági, tudományosműszaki világméretű haladás kihívásaira és ez a tény is jó irányban, érdemben befolyásolja a nemzetközi viszonyokat. Bár mindez természetszerűleg az adott országok sajátosságainak megfelelően, más-más módon történik, mégis mind erőteljesebb a szándék, hogy okuljunk egymás tapasztalataiból. Hazánk kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal, a béke megőrzésében meglévő közös érdekeltségre, a kölcsönösen előnyös együttműködésre való törekvés jegyében fejlődnek. A magunk részéről a továbbiakban is minden szinten fenn kívánjuk tartani az érdemi párbeszédet. Történelmi hagyományainkkal, földrajzi helyzetünkkel összhangban és a Helsinki Záróokmány szellemében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk és cselekvő részesei vagyunk az európai együttműködési folyamatnak. A gyakorlatban bizonyítottuk, hogy hazánk társadalmi-gazdasági kibontakozását olyan irányokban keressük, amelyek összhangban vannak a Helsinki által felszínre hozott politikai értékekkel. Ennek jegyében határoztuk el, hogy az utazási lehetőségek további könnyítésével, többek között az utazások gyakoriságára vonatkozó korlátozás megszüntetésével is előmozdítjuk a népek közeledését, együttműködését. A fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink alakításában, továbbra is alapelvnek tartjuk a valamennyiünk számára hasznos együttműködés fejlesztését. Hazánk, erejéhez mérten, a jövőben is támogatja erőfeszítéseiket, melyeket a társadalmi felemelkedésért, az igazságos gazdasági világrend megteremtéséért kifejtenek. Tisztelt Országgyűlési Képviselők! A kormánynak saját munkaprogramjáért magának kell viselnie a felelősséget és ezt nem is szándékozik másra áthárítani. Minthogy azonban a program az egész társadalmat érinti, senki, sem az állampolgárok, sem a társadalmi szervezetek és különösen nem a gazdálkodó egységek, nem érezheti magát a kívülálló pozíciójában. Lehetőségeink a cselekvésre különbözőek, felelősségünk sem ugyanaz. A legnagyobb az országot irányító politikai, állami testületeké, szerényebb az egyes állampolgáré. Mégis a legtöbb eredmény az állampolgári közreműködésből születhet, hiszen végső soron az egyes emberek teljesítményeiből áll össze az, ami a népgazdaság eredménye lesz. A változásnak most szorító kényszere hat. Ezt csaknem mindenki látja, felismeri. Nem mindegy