Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-3
137 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 138 sere javítani kell a munkakultúrát, a kiemelkedő szellemi tevékenység kibontakoztatásával, a termelés szervezettségének és vezetési színvonalának növelésével. Ezzel összhangban szükséges fejleszteni az oktatás, a szakképzés és a továbbképzés rendszerét. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell fejleszteni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazását. a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítését. új irányítási testület és a munkát 1986 első negyedévében befejezzük. Külön szeretném kiemelni, hogy a vállalati tanácsokkal jó együttműködés alakult ki, és műszaki fejlesztési koncepcióinkat közösen is formáljuk. Szervezeti korszerűsítési kezdeményezésre megszüntettünk ebben a folyamatban két trösztöt, ebből egynek az eredményéről Sziráki elvtárs tegnap szólt. Korszerűsítettük a szolgáltatás szervezetét, nagyvállalatokról leválasztottunk önállóan is működni képes egységeket. Mindezek eredményeként az ipar területén több mint 100 új vállalat alakult, a vállalatok maguk is kezdeményeztek szervezeti korszerűsítést, társulásokat alakítottak, leányvállalatokat hoztak létre. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Az ipar termékeivel a gazdasági és társadalmi élet minden pontján jelen van. A teljesítőképességéhez szükséges befektetés óriási áldozatot jelentett az országnak, viszont a befektetések hozamai növekvő mértékűek. Tudjuk, hogy mindez nem elég. Programjainkat a jövőben gyorsabban, hatékonyabban kell kiviteleznünk, márcsak azért is, mert az ipari teljesítőképesség növelése közvetlen boldogulásunk feltétele. Szívügye ez az ipari dolgozók másfélmilliós kollektívájának, erre, valamint a hozzáértő szaktudásra és az emberi helytállásra alapozva ígérhetem a Tisztelt Országgyűlésnek iparunk helytállását a kormányprogram megvalósításában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) • ELNÖK: Szólásra következik Szabó Sándor képviselőtársunk Csongrád megyéből. SZABÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Óriási felelősség az Országgyűlés eiőtt véleményt mondani a beterjesztett kormányprogramról. Mégis optimizmusom azt mondatja velem, hogy a beterjesztett kormányprogram jó alap a következő ötéves időszak társadalmi, gazdasági folyamatainak irányításához, a kormányzati munka színvonalának emeléséhez. Lázár elvtárs a kormányprogram ismertetésében kitért a meglevő tartalékok, lehetőségek feltárásának és jobb hasznosításának szükségességére. Ezért is beszélnék Csongrád megye egyik képviselőjeként a tájunkon fellelhető tartalékokról és a rejtett értékek felszínre kerülését egyelőre még akadályozó tényezőkről. Feltételezem, hogy a megyei tapasztalatok többnyire országosan sem ismeretlenek, ezért gondjaink egy részének enyhítését nemcsak saját erőfeszítéseinktől, hanem a megvalósításra váró kormányprogramtól is várjuk. Megyénk fejlődését korábban ösztönző tényezők 'nagyrészt kimerültek. Az elmúlt évek során a szerényebb eredmények eléréséhez is nagyobb erőfeszítésekre, több kezdeményezésre volt szükség. De éppen mert ezeknek nem voltunk híján, tovább tudtuk folytatni megyénkben a szocialista építőmunkánkat és összességében meg tudtuk őrizni eddig elért eredményeinket, A gépipart alapvetően export-orientáltán kell fejleszteni. A termékek és technológiák fejlesztésénél a minőségi elemeknek kell dominálniuk, a minőségi követelményeket a fejlesztési, gyártási és értékesítési folyamatokba egyaránt be kell építenünk. Széles körben fejlesztjük ki az emberi környezet védelmére a környezetkímélő eljárásokat. és ezek ipari hátterét, emeljük a munkakultúrát, a szakértelmet a szerkezetváltás követelményeivel nagyobb összhangba hozzuk. Mindezek alapján a termelés és az export az átlagosnál magasabb ütemben nőhet a gépiparban és a feldolgozó vegyiparban. A legnagyobb szerkezeti változásokat az elektronika segítségével a gépiparban kell kikényszeríteni. Látni kell azonban azt is, hogy több nagyvállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeinek jelentős része elvesztette piacképességét, s ebből a helyzetből önerőből kitörni nem képesek. A progresszív új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ami központi segítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve, az átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. Tisztelt Országgyűlés! Céljaink elérésében meghatározó szerepe van a gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztésének. Alapkoncepciója, hogy a népgazdasági célok megvalósulását, a vállalati önállóságra építve, a terv és a szocialista piaci viszonyok szerves kapcsolata biztosítsa. Ennek keretében alapvető feladat olyan feltételrendszer kialakítása, amely elősegíti a vállalatok kezdeményezéseinek, vállalkozókészségének kibontakoztatását, a vállalati önállóság erősítését, mozgásterük bővítését, az érdekeltség javítását. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszkö- ' zök, szabályozók egyrészt ösztönözzenek és kényszerítsenek a meglevő erőforrások maximális hasznosítására, másrészt tereljék úgy a fejlesztési forrásokat, hogy azok ott álljanak rendelkezésre, ahol a piaci követelmények, szelektív iparfejlesztési célok ezt szükségessé teszik. Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Jelentős változás indult meg ebben az évben az új vállalatvezetési formák kialakításával. Ismeretes, hogy a versenyszférában működő iparvállalatok irányítási feladatainak jelentős részét a jövőben vállalati tanácsok, illetve közgyűlések végzik majd. Az áttérés elkezdődött, az év végéig mintegy 200 iparvállalatnál alakul meg az !