Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-1
3 Az Országgyűlés 1. ülése, 1985. június 28-án, pénteken délelőtt 10 órakor 4 (Az ülés kezdete: — 10.00) LOSONCZI PÁL, az Elnöki Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntöm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóikat ebben a testületben. Az új választójogi törvény aiapján megtartott általános, illetve pótválasztáson népünk egyértelműen tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront választási felhívásában nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánuló, személyünknek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem : tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatat jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. Az az eseménysor, amely pártunk munkakongresszusával kezdődött és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el, a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyűléseken egyaránt. Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a választások demokratizmusának és népfront jellegének erősítése társadalmunk valós igénye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfelelően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívásaira. Nem tudnánk eleget tenni a ránk háruló nagy feladatoknak. Az általános és pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat, a népképviselet jobb, alaposabb, pontosabb kifejezésének. A választások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. Nekünk viszont, akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével, azzal is, tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és a képviselőik között. Mindezek az országgyűlési' képviselőkre éppúgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program, a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotó készsége és alkotó képessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. Az ország házában ebben az egykori képviselőházi teremben is gyakran hivatkoztak az „ezeréves magyar alkotmányra", amin olyan törvények, illetve jogszabályok Összességét értették, amely a nép tényleges érdekeivel ellenkező politikai, állami szándékokat tükrözött. A Magyar Népköztársaság alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak a szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most megalakuló országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyert. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve kell dolgoznunk a szocialista Magyarország felvirágoztatásán. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az Országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak a köz érdekében végzett munkájukhoz sok sikert. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendünk negyedik szakasza alapján az Országgyűlés alakuló • ülését a korelnök vezeti, mindaddig, amíg meg nem választjuk a tisztségviselőket. A korelnöki tiszt — immár harmadízben — dr. Pesta László képviselőtársunkat illeti meg. (Taps.) Felkérem, tegyen eleget megtisztelő feladatának és vegye át az Országgyűlés alakuló ülésének elnöki tisztét. DR. PESTA LÁSZLÓ korelnök: Tisztelt Országgyűlés ! Üdvözlöm az Országgyűlés újonnan és újraválasztott tagjait. A régi és az új képviselőket egyforma szeretettel, és azzal a várakozással, amely ma egész népünket eltölti a demokratikus voltában is újjászületett parlamentünk iránt. De mégis engedjék meg, hogy öt képviselőtársamat külön is köszöntsem, akikkel együtt kezdtük 40 évvel ezelőtt a felszabadult ország képviselőinek munkáját. Kádár János, Kállai Gyula, Apró Antal, Bognár József és Nánási László képviselőtársaimnak jó munkát, jó egészséget kívánok az egész ország érdekében. (Taps.)
