Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1165 Az Országgyűlés 16. ülése, mintegy egymilliárd forint ráfordítással létrehozott környezetvédelmi berendezésekkel, azok zavartalan üzemének biztosításával, valamint a környezetvédelemmel való permanens foglalkozással a porterhelés harmadára, a szénmonoxid-kibocsátás közel ötödére, a kéndioxid emisszió kevesebb mint a felére csökkent. Ma azonban a város lakosságát nem elsősorban a környezet állapota, hanem inkább a kohászat szükségszerű szerkezetátalakításával összefüggő gondok megoldása, a biztonságot adó jövőkép kialakítása és megismerése foglalkoztatja. Aggódás és bizakodás tapasztalható, melyek közül az utóbbit erősíti a kormányzat elmúlt időszakban tapasztalt figyelme és szándéka arra, hogy segítsen erőnket meghaladó feladataink emberséges megoldásában. Jól átgondolt — átmeneti megoldásokat is tartalmazó — program körültekintő és következetes végrehajtása szükséges, melynél figyelembe veszszük a meglévő nemzeti vagyon megőrzését, célszerű átrendezését, illetve bővítését és jövedelmező tevékenységre történő mobilizálását. Mindehhez számítunk az érintett dolgozók megértő közreműködésére, a pályamódosítással együtt járó átmeneti többletterhek vállalására. Térségünket érintő példa-értékű szerkezetátalakítás komplex tevékenység kell legyen, ami nemcsak a foglalkoztatásra és a gazdasági kérdésekre terjed ki, hanem a társadalmi elet valamennyi területére, az oktatásra, a kultúra és a közgondolkodás fejlődésére is. Ez nyújthat biztosítékot arra is, hogy környezetünk általános helyzetét egyrészt a korszerűbb technikák és technológiák alkalmazásával, másrészt az azokat működtető emberek magasabb szakmai kultúráján alapuló, a természeti értékeket megőrző és a károkozást megelőző tevékenységével javíthassuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Berdár Béla Pest megyei képviselő következik. Dr. BERDÁR BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az elhangzott beszámolóhoz három rövid gondolatot kívánok hozzáfűzni. Bevezetőben rögzíteni szeretném, hogy megítélésem szerint az államtitkári beszámoló reális képet adott hazánk környezetének állapotáról. A VII. ötéves tervben korábban elhatározott környezetvédelmi célkitűzések ma is időtállóak, a prioritások összességében helyesek, kisebb súlypontáthelyezésre szükség is lehet a tervidőszak során, vagyis megítélésem szerint nincs szükség a környezetvédelmi politika alapvető átértékelésére, átfogó felülvizsgálatára. A valamennyiünkben lévő türelmetlenség — megítélésem szerint — nem a programok tartalmának, hanem a végrehajtás sebességének, ütemének szól. Ez viszont alapvetően összefügg a gazdaság teherbíró képességével, ezért ezt a kérdést — megítélésem szerint - folyamatosan napirenden kell tartani. Ügy ítélem meg - és a beszámolón kívül erről győztek meg a mindennapi munkánk során szerzett gyakorlati tapasztalatok is -, hogy a Környezet- és 98 7. június 26-án, pen tekén 1166 Természetvédelmi Hivatal munkája az utóbbi években felgyorsult, nagyobb sebességre váltott, és a hivatal jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy felszámolja a szervezeti hiányosságokat, a szabályozatlansági hézagokat, megoldatlan szakmai kérdéseket. Mindezek elismerése mellett úgy ítélem meg, hogy alapvetően kényszerűségből, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi források meghatározó részét a védekezés, a védelem köti le — kevés figyelem, az indokoltnál kevesebb figyelem jut a progresszív környezet alakításra. Úgy ítélem meg: ebbe akkor se nyugodhatunk bele, ha - még egyszer hangsúlyozom — kényszerhelyzetről van szó; és azt is hozzá szeretném fűzni, hogy ezeknek a feladatoknak jelentős része nemcsak vagy nem elsősorban a környezetvédelmi hivatal territóriuma. Erről szólt Ábrahám elvtárs, s hangsúlyozta a széleskörű összefogás és a koordináció szükségességét. Én két konkrét példával szeretném alátámasztani, hogy mire gondolok. Az első példa. Valamennyi szakember egyetért abban, hogy az erdő, mint magasan szervezett biológiai életközösség nagyban hozzájárul a környezet ökológiai stabilitásához, kedvezően befolyásolja valamennyi környezeti elemnek a minőségét. Tisztítja a levegőt, védi a termőtalajt, tisztítja a vizeket és kedvező szerkezetben és elhelyezésben egyértelmű a zajszűrő hatása is. Erről több képviselőtársam részletesen szólt. Az elmúlt negyven év alatt hazánkban 600 ezer hektárnál több új erdőt telepítettünk, s ezzel nemzetközileg is kiemelkedő eredményt mondhatunk magunkénak. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ezt a kiemelkedő eredményt egy fokozatosan csökkenő ütemű programmal értük el. S éppen az elmúlt ötéves terv volt — az elmúlt 40 év alatt —, amikor a legkevesebb erdőt telepítettük: alig egynegyedét annak, amit például 1956 és 1960 között telepítettünk. Pedig egy olyan beruházásról van szó, amelynek import igénye elhanyagolható, amely a fenti természeti hatások mellett újra termelhető nyersanyagot produkál, egy olyan nyersanyagot, amelyből jelenleg a hazai fogyasztás 40 százalékát importból fedezzük. Egy olyan időszakban fogtuk vissza a telepítési program ütemét, amikor az erdő közjóléti „szolgáltatásai" iránti társadalmi igény ugrásszerűen megnőtt. A Tisztelt Ház az elmúlt ülésszakon hagyta jóvá a földvédelmi törvényt, s a törvény vitája során nyilvánvalóvá vált — s ezt több tudományos vizsgálat is alátámasztja —, hogy hazánkban többszázezer hektár olyan földterület van, aminek a hasznosítása közgazdasági megfontolások alapján erdőtelepítésre volna célszerű. A fentiek alapján javasolom, hogy a kormány dolgoztasson ki és fogadjon el egy hosszútávú, az ezredfordulón túlmutató erdőtelepítési programot, amelyben a szakvállalatok, szövetkezetek mellett kapjanak kellő tevékenységi teret az aktív szervezetek, társadalmi szervezetek, közösségek és állampolgárok is.