Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1145 Az Országgyűlés 15. ülése, 191 Megoldatlan a zártkertek, egyéb mezőgazdasági területek és a belterületen elhelyezkedő mezőgazdasági földek meliorációjához szükséges pénzeszközök megteremtése is. A közcélú feladatok megoldása meghaladja a vízgazdálkodási társulatok és a helyi tanácsok teherbíró képességét, ezért indokolt, hogy a fejlesztésekhez valamennyi érdekelt tárca járuljon hozzá. A terv készítése során megállapítottuk, hogy főhatósági szinten nincs kellő összehangoltság. Az egyeztetés során derült ki az, hogy az ÉVM, a MÉM, az OKTH, az OVH és az OT között nincs olyan koordinátor, aki vezető szerepet vállaljon, és a pénzügyi egyeztetést megoldja. Ezért ennek végrehajtására megfelelő szervezeti forma kialakítása szükséges. A főhatósági egyeztetés és a pénzügyi eszközök hiánya miatt a már említett környezetvédelmi többlet beruházások elmaradnak, és a komplexitás hiányt szenved ilyen kiemelt térségben is. Ez ideig csak a MÉM tárca biztosított támogatást. Ezért kérem az államtitkár elvtársat, hogy a mintaterület komplex megvalósítását segítse elő. A térségi melioráción belül további gond a víztározó-építések, s a meglevő halastavak funkciójának merev elhatárolása, holott mindkettő a vízminőség védelmét szolgálja, de egyben üdülési, pihenési cél is lehetne. A termőföld minőségének védelmében a melioráció mellett kapjon nagyobb hangsúlyt a talajsavanyodás elleni védelem. Gondolok itt a mésztrágyázás fokozottabb támogatására, a savanyító műtrágyák alkalmazásának mellőzésére. A környezetvédelmi célú erdőtelepítések megfelelő ütemben folynak, a telepítések sikerét azonban veszélyezteti a nagymértékű vadkár. A vadtartók ez irányú felelősségre vonása jogi szabályozást igényel. Jelenleg csak polgári peres úton lehet a kárigényt érvényesíteni. Véleményem szerint legalább ezzel ne növeljük az amúgy is növekvő polgári perek számát. Az írásos anyag is utal rá, hogy a környezetvédelmi beruházások hosszú idő alatt megvalósítható feladatainak ösztönzését az általános gazdasági szabályozás nem tudja kellő hatékonysággal biztosítani. Feltétlenül szükséges lenne rövidebb távon ösztönző kedvezmények általánossá tételére a már említett felhalmozási adómentesség, kedvezőbb támogatás, alacsonyabb hitelkamat. A környezetkímélő technológiák alkalmazása műszaki és egyéb feltételeinek gyorsabb biztosítása és elterjesztése szintén fontos feladat. Gondolok itt speciális gépekre, hosszú hatástartamú felszívódó vegyszerekre, a lassan ható műtrágyákra. Tisztelt Ház! A továbbiakban a Balaton vízminőségéről, s a vízgazdálkodásról kívánok nagyon röviden szólni. Isme- I Hitelesítették: dr. Pesta László Tomán Károlyné Rujsz Lászlóné ' 7. június 25-én, csütörtökön 1146 rétes, hogy a Minisztertanács 1983-ban hozott határozatot a Balaton vízminőségének javítására. Ezek az intézkedéssorozatok, mint a szennyvíztisztítás fejlesztése, a szennyvíznek a tó vízgyűjtőjéről történő kivezetése, a települési hulladékok gyűjtése, az állattartási technológiák korszerűsítése és az építési tilalom bevezetése meghozta a várt eredményt. A vízgazdálkodási fejlesztési program keretében 1985-ig mintegy négymilliárd forintot - melyből szennyvíztisztításra és csatornázásra 2,5 milliárd forintot — költöttek a vízvédelemmel kapcsolatos beruházásokra, 1986-1987-ben pedig 2,7 milliárd forintot. Jelentősen nőtt a partmenti településeken a szennyvízcsatorna-hálózat hossza, mintegy 580 kilométer lett, szemben az 1982-ben mért 350 kilométerrel. Folyamatos a Balatonba torkolló vizek rendezése is. A balatoni üdülőkörzetben a központi vízminőség-védelmi program végrehajtása folytán a környezetszennyező állattartó telepeket nagyrészt felszámolták. A déli parton 12 ilyen telep volt. összességében elmondható, hogy az intézkedéssorozat meghozta az eredményét, mert megállt a víz minőségének romlása. Az eredmények fenntartása érdekében a további támogatást feltétlenül szükségesnek tartjuk és egyetértek Ábrahám államtitkár elvtárssal ebben. Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetem a Balaton déli partján és annak vonzáskörzetében helyezkedik el. így kellő biztonsággal állíthatom, hogy a háttértelepülések milyen tartalékot jelentenek a balatonparti települések tehermentesítése szempontjából. Sajnos azonban az idegenforgalmi irodák nem adnak kellő tájékoztatást, reklámot a felfuttatásra. Pedig külföldön nagyon fellendülőben van a természetjárás, a szép tájak megismerése. A szép és nagy falusi porták alkalmasak az igényes vendég fogadására, hiszen gasztronómiai kultúránk is híres, és "borunk sem glikoUal „feljavított". Az infrastruktúra fejlesztésével ezeket a tartalékokat ki lehetne használni. Ezzel is szorgalmazni kívánom a nemzeti értéket képviselő természeti és kulturális értékeink bemutatását és idegenforgalmi hasznosítását. A beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javasolom, hogy holnap reggel 9 órai kezdettel folytassuk e napirendi pont tárgyalását, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökeitek beszámolója feletti vitát. Elfogadja az országgyűlés? (Igen.) Az ülést bezárom. Köszönöm. (18.20) Soltészné Pádár Ilona Balogh László dr. Karvalits Ferenc jegyzők