Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1135 Az Országgyűlés 15. ülése, 1987. június 25-én, csütörtökön 1136 zunk, 2,5 milliárd annak a nyolc városnak a szennyvíztisztító műve, amelynek a végrehajtása folyamatban van, és több mint kétmilliárd forintot kíván maga a dorogi és az aszódi lerakó megvalósítása. Szeretném azt is hozzátenni, hogy mindezeknél már jelen van az az új gondolkodásmód, hogy ezeket a forintokat nem egyszerű ráfordításként kell minősítenünk, hanem nagyon sok esetben a keletkező károk megelőzése oldaláról is lehet szemlélni. Itt is csak egy példát kívánok megemlíteni, a levegőbe kerülő szenynyezések hatása a legérzékenyebben az embert érinti. Az egészségügyi károsodások kimunkálása folyamatban van, sajnos úgy tűnik, évi több milliárdos összegről van szó. De ugyancsak a levegőszennyezésből adódóan egy talajsavanyosodási folyamatról, a talaj minőségére vonatkozó károsodásról is beszélhetünk, de az erdőpusztulási folyamatról, a korrózióról is, amely nagyon széles körben okoz károkat. Egyes szakértők szerint ez a hatás például egy évben 30-40 milliárdos nagyságrendet is kitesz. Szeretnék az eredményeknél még hivatkozni arra, hogy a természetvédelemben Magyarország 6 százalékos, szigorúan védett területeivel példamutatóan, sok tekintetben nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményeket tud felmutatni. Talán egyszerű dolognak tűnik, de a Herman Ottó-féle Magyar Madártani Intézet 94 éves, és működése során ritka fajok és madarak védelmében komoly eredményekről tudunk számot adni. összességében érdemes megjegyezni, hogy a VI. ötéves tervben a közvetlen ráfordításokra 32 milliárd forintot fordítottunk és a közvetettre 20 milliárdot. A VII. ötéves tervben a tervezett közvetlen ráfordítás 47 milliárdot tesz ki és 37 milliárd az, ami közvetetten jelenik meg. S ehhez hozzáteszem azt a harmadik tényezőt is, amit nem tudunk kifejezni összegekben, amely abból adódik, hogy a mindennapi fejlesztésekbe és folyamatokba környezetkímélő megoldások kerülnek, járművekkel, gépekkel és a különböző technológiai rendszerekkel. Szólni kívánok nagyobb gondjainkról is. Egyik ilyen nagy gondunk az, hogy a levegőtisztasági program végrehajtása mellett is állandóan terhel bennünket az a tény, hogy az ország területének 4 százalékán, nagyon sűrűn lakott területeken a lakosság 30 százaléka olyan térségekben él, ahol a levegőszenynyezés a megengedett és a megkívánt mérték fölött van. Itt szeretném kiemelni azt, hogy Budapest levegőjében például nagy eredmény az, hogy 1970. óta az évi 160 ezer tonnás kéndioxid terhelés most már 90 ezer tonnára csökkent. így is még más városokhoz viszonyítva ez gondot okoz számunkra. Mivel nagy terhelésről van szó, Budapesten a termelési erőforrások koncentráltsága, az infrastruktúra és az agglomerációval együtt a Pest megyei gondok nagyon nagy feladatot jelentenek számunkra. Nem véletlen, hogy ezzel kiemelten foglalkozunk. A másik ilyen dolog, amit szeretnék megemlíteni, a közlekedéssel összefüggő kötelezettségünk. A közlekedés által okozott levegőszennyezési probléma is úgy jelenik meg, hogy a becslések szerint a szénmonoxid 60 százalékát, a nitrogénoxidok 30 százalékát, az ólomszennyezés 90 százalékát a járművek okozzák. Azt hiszem az a helyes, ha a közlekedés fejlesztése során a járműkérdésben, annak összetételében, jellegében, az üzemanyag minőségében, a forgalomszervezésben, a különböző javítási-fenntartási kérdésekben határozottabban kívánunk előbbre lépni. A következő ilyen dolog — ilyen feszültségek is kirajzolódnak —, hogy az új típusú fejlesztéseknél nagyon nagy terheket jelent ezeknek az ügyeknek most már komplex módon való figyelembevétele. A dunántúli ásványvagyon kitermelése az országnak óriási érdeke. A másik oldalon viszont a karsztvizekkel összefüggésben nagyon nagy problémái is vannak az ezzel foglalkozó kormányszerveknek. Gabőikovo—Nagymaros ügyében is látjuk, hogy a különböző összefüggések feldolgozása és érvényesítése milyen munkával és ráfordítással jár. De utalhatnék az említett balatoni témára, hogy az idegenforgalom és a Balaton vízminőségének érdekében nem szabad arra gondolni, hogy a Balaton most már javul, vagy hogy a program szerint alakul a helyzet és így már nem szükséges a továbbiakban is a kitűzött programok szigorú betartása. Ki szeretnék térni arra is, hogy nálunk is nagyon nagy gond a hulladék tárolás, kezelés és ezen belül a veszélyes hulladékok ügye. Itt megint arról van szó, hogy nem lehet e témát egyedül a környezetvédelem oldaláról megközelíteni. A legnagyobb lehetőség abban van — visszautalva a korábbi összefüggésre, a termelés és a szolgáltatás fejlesztésére — hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Erre ma már van példa Magyarországon is, lehet találni olyan műszaki megoldásokat, amelyekkel lényegesen csökkenthető a hulladék keletkezése. A másik nagy terület, amivel Magyarországon is foglalkozunk, bár ma még nem elég intenzíven és eredményesen, a hulladékok ismételt felhasználása. Itt megjegyzek két dolgot. Az egyik az, hogy a külföldi eredmények és a fejlett környezetvédelmi szervezettel rendelkező országok azt jelzik, hogy vállalkozás formájában megoldható és gazdaságos tevékenységgé váltható át a hulladékok összegyűjtése, szakszerű kezelése és felhasználása. Nyilvánvaló, hogy kezdetben társadalmi támogatással. Az igaz, és itt van a másik nehéz dolog — amiben az NDK például élenjáróan már sokat tett — hogy a szelektív hulladékgyűjtést komolyan kell venni, és mint kis ráfordítással megoldandó kezdeti lépést, nálunk is határozottabban be kell vezetni. Egyetlenegy példát mondok. Egy tonna cellulóz előállítása ötszörös költség, mintha papírhulladékból állítanánk elő. Azonkívül fát és vizet is lehet ennek során megtakarítani. Szeretném érinteni azt is, hogy a környezetvédelemnek része az épített környezet. Az ember által épített környezettel szigorúbban és határozottabban kell a megelőzés érdekében, a követelmények betartásával foglalkozni. Ott dől el ugyanis a jövő problémája, hogy a területfejlesztési kérdésekben milyen mértékben tartjuk be előírásainkat és követelményeinket. Egyre több olyan ügy van előttünk, ami abból adó-