Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

103 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 104 Egyes időszakokban az élelmiszeripari ágazatban a termelést már nem a minőségi követelményekre alapozott technológiai lehetőségek, kapacitások, a nyersanyag-helyzet szabályozza, hanem a termelés ütemét, pontosabban ütemtelenségét tulajdonképpen a szállítási lehetőségek diktálják. Több választási lehetőségünk van, de mindegyik rendkívül költséges. Létrehozhatunk többletkapacitásokat, számítva arra, hogy esetleg egy éven belül még mindig van olyan időszak, amikor jobb szállítási helyzet mellett lehetőségünk van az áruszállítási feladatok megvalósítására. Vagy foglalkozhatunk tárházak, raktárak építésével, ilyen körülmények mellett ismét megoldható az ütemes termelés, akkor azonban a raktárra termelés, illetve a raktárépítés többletköltségeivel találjuk szembe magunkat. Vagy beletörődünk a mostani helyzetbe, a szállítási lehetőségek által vezérelt ütemtelen termelési feltételek elfogadásába és viseljük ennek valamennyi következményét. Én úgy gondolom, mégis inkább kiút a közúti és a vasúti szállítás fejlesztése, korszerűsítése. Megyénkben a gazdasági jellegű feladatok közül nagyon fontosnak tartjuk, hogy az élelmiszer-előállítás mellett törekedjünk magasabb . feldolgozási fok elérésére, bízva abban, hogy ezzel növekszik az agrárgazdaság jövedelemtermelő képessége is. Mi a szállítási helyzet javításán nemcsak a szállítóeszközök számának gyarapítását értjük, hanem a termelés átszervezését olyan formában, hogy csökkenjen annak szállítási igénye. Ezért célszerűnek látszik néhány korábbi felvetésünk felelevenítése is. Bács-Kiskun megye napraforgó termelése indokolná egy napraforgó feldolgozó üzem telepítését valahol Bács-Kiskun megye térségében. Ugyancsak sürgető feladat a kiskunfélegyházi vágóhíd rekonstrukciója is. Bács-Kiskun megye déli része a mezőgazdaság egyik legintenzívebb területe. Az itt működő élelmiszeripari feldolgozóüzemek, palackozók göngyöleggel történő ellátása ma nagy távolságról, magas költséggel és nagy veszteséggel történik. Amennyiben fejlesztésre kerül sor, indokolt lenne a kiszolgáló iparágak egy részét a termelési körzetbe telepíteni. Lázár elvtárs is szólt a hírközlés korszerűsítéséről, a telefonellátás javításának szükségességéről. Bács-Kiskun megyében a községeknek közel a felében munkaidő után nem lehet telefonálni, de munkaidő alatt sem számíthatunk, csak több órás várakozás után arra, hogy a sürgős telefonhívások megvalósuljanak. A megyei tanács, a megyében dolgozó vállalatok készek egy reális áldozatvállalásra, egy reális befektetésre annak érdekében, hogy a termelési folyamatoknak ez a leggyengébb láncszeme, az információcsere, az információáramlás is korszerűbbé váljon. Számolunk azzal is, hogy az anyagi jellegű fejlesztések, befektetések mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a szellemi tőke gyarapítására, a szakmai tapasztalatok és az általános műveltség megszerzésére. Éppen ezért a szükségleteknek megfelelően a megye VII. ötéves tervének középpontjában a középiskolai oktatás fejlesztése áll. Elsőrendű feladatunk a nagylétszámú középiskolai korosztályoknak az elhelyezése, az érintett korosztályúikból a középiskolát végzettek aránya rendkívül alacsony. A középiskolások 20 százaléka ma még más megyében tanul annak ellenére, hogy középiskoláink zömében minden lehetséges rendelkezésre álló helyiséget már átalakítottunk tanteremmé. A minimális feltételek biztosítása érdekében legalább 120 középiskolai tantermet kell a tervidőszak elején megépítenünk. Ez az egyik alapfeltétele BácsKiskun megyében a következő időszak gazdasági és társadalmi fejlődésének. Ismét szeretnék" visszatérni az idei év katasztrofális mértékű káreseményeihez. Az aszály és a fagy következtében együttesen jelentkező egymilliárd forintos kiesés jónéhány területen megkérdőjelezi a következő évek termelésének megalapozását is. Tudom azt; hogy a segítség mértéke, nagyságrendje behatárolt. A kárrendezések gyorsasága, szervezettsége javítaná az erre a célra fordítható összegek hatékony felhasználását. Tapasztalataink szerint a hosszú bizonytalansági időszak, az esetlegesen elhúzódó hatósági eljárások tovább növelik a tényleges kár értékét és csökkentik a következő év eredményes gazdálkodásának az esélyeit. Számos jó példa is akad. Az illetékes szervek a szőlőültetvényékben jelentkező kár mértékét és következményeit gyorsan felismerték és intézkedéseikkel megtették a megfelelő lépéséket az elpusztult termőalapok pótlása érdekében. Ezek az intézkedések, valamint a keresletkínálat hatására jelentkező magasabb ár együtt megteremtették a lehetőségét az eredeti helyzet visszaállításának. A magasabb ár, fölvásárlási ár, ezen keresztül a magasabb önköltség hatása a következő évben jelentkezik a feldolgozó üzemeknél, ahol addig meg kell találni a lehetőségét a növekvő költségek ellensúlyozásának; itt elsősorban adómérséklésre, az exportárak támogatásának növelésére gondolunk. Az ezen a téren tervezett intézkedések is ismeretesek előttünk, de úgy számoljuk, úgy gondoljuk, hogy azok nem elegendőek a megfelelő feltételrendszer létrejöttéhez. * ' Sokat fejlődött és átalakuláson ment keresztül az utóbbi években a termelőüzemek és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata. Az együttműködés gazdag és változatos formáival találkozhatunk, azonban úgy gondolom, hogy az érdekeltségi rendszer még ma is nehezen azonosul, nehezen közeledik egymáshoz. Különösen a behozatal területén érvényesül az ellentétes érdekeltség. Igaz, hogy a szerződések zöme úgynevezett limitáras szerződés, tartalmaz egy limitárat és az ezen ár alatt történő beszerzés nyereségén, bizonyos arányban a megrendelő és a bonyolító vállalat osztozik. A valóság azonban az, hogy ezek az árértékeik előre meghatározottak és az importjoggal rendelkező szakvállalat kedvezőbb érdekeltségét továbbra is a magasabb beszerzési ár biztosítja. Ügy gondolom, hogy ez nem jó sem a megrendelőnek, sem a népgazdaságnak. Hosszan lehetne sorolni az óhajokat, kívánságokat, tudom azt is, hogy mindenki egy új tervidőszak előtt más és más oldalról, más szemszögből teszi meg észrevételeit, és más oldalról