Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

1113 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 rásban egy évben, a vétségi eljárásban hat hónapban határozza meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy a nyomozási határidők meghosszabbításának az elhagyása nem csorbítja az ügyésznek a nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jogát. Az ügyészt megilleti az a jog, hogy a nyomozások időszerűségét ellenőrizze és egyes nyomozási cselekmények elvégzésére határidőhöz kötött utasítást is adhat. Egy következő téma, amelyről említést tennék, a nyomozó hatóságok érdemi határozatának ügyészi jóváhagyása. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság elkészíti a határozatot, de ez csak akkor hatályosul, ha az ügyész jóváhagyta. Ez a nyomozás törvényessége feletti ügyészi felügyelet sajátos módszere, amelynek a törvényesség helyreállítása és megszilárdítása időszakában megvolt a jelentősége. Ma azonban úgy ítéljük meg, hogy ez egyrészt elmossa a határozat tartalmáért való felelősséget. Vitatható ugyanis, hogy a döntés helyességéért a határozatot készítő nyomozó hatóság, vagy a jóváhagyó ügyész-e a felelős, másrészt felesleges bürokráciával jár. A törvényjavaslat ezért a nyomozás egyszerűsítése érdekében megszünteti az ügyészi jóváhagyás rendszerét^ Új javaslataink vannak az előzetes letartóztatással kapcsolatban is. Az előzetes letartóztatás a büntető eljárásban elrendelhető legsúlyosabb kényszerintézkedés: elvonja a letartóztatott személyi szabadságát. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a letartóztatás elrendelésére melyik hatóság jogosult, és milyen okból van helye letartóztatásnak. A törvényjavaslat most az előzetes letartóztatásra csak az ügyészt és a bíróságot jogosítja fel. Emellett a hatályos, már érvényben levő törvény igen részletesen, hat pontban, határozta meg azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén az előzetes letartóztatás elrendelhető. Ez azonban a gyakorlatban sokszor az előzetes letartóztatás indokolatlan elrendelésének a forrásává vált. Ezért a törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait és három vagylagos feltételt határoz meg. Ezek: a szökés, az eljárás meghiúsításának vagy megnehezítésének, illetőleg újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Ennek a módosításnak az elfogadása esetén tehát nem lehet az előzetes letartóztatást elrendelni azon az alapon, hogy a terhelt szabad lábon hagyása zavarná a köznyugalmat, ez ugyanis — ha a letartóztatásra nincs más ok — törvényességi szempontból aggályos. A büntető eljárás egyszerűsítését szolgáló módosítások közül még a következőkre hívom fel a tisztelt képviselő elvtársak figyelmét. A szülői felügyeleti jog megszüntetésének a jelentősége megnőtt a családjogi törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügyeleti jogot. Jelenleg erre csak polgári perben kerülhet sor. Ha azonban a szülői felügyeleti jog megszüntetésének az az alapja, hogy a szülő a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az eljárást gyorsítja és egyszerűsí?7. június 25-én, csütörtökön 1114 ti, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a bűncselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg a vádlott szülői felügyeleti jogát. A törvényjavaslat megteremti ennek a lehetőségét. A társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézménnyel gazdagítsuk. A büntető ügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni szeretném, hogy ennek a célja a büntető eljárás lefolytatásának a biztosítása, és nem az, hogy a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előzetes letartóztatás alól. Ugyanis ez az előzetes letartóztatásra vonatkozik. Meggyőződésem, hogy ha az előzetes letartóztatás ismertetett feltételei fennállnak, azt el kell rendelni, akár Magyarországon, akár külföldön élőről van szó. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék, s ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje akár őt, akár bennünket, akik tartjuk itt. Tisztelt Országgyűlés! Nem mulaszthatom el, hogy a törvényjavaslatok olyan új szabályozásáról is szóljak, amely mind a Büntető Törvénykönyvet, mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. A hatályos szabályozás szerint a büntető eljárás a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatható, az ügyész indítványára a bíróság tárgyalás tart, ítéletet hozhat, büntetést szabhat ki. Törvényességi szempontból ez aggályos — legalábbis a mi véleményünk szerint —, mert a vádlott távollétében szabnak ki büntetést. Ez a büntetés rendszerint nem hajtható végre, viszont az elítéltet — már a rendesebbeket — még attól is visszatarthatja, hogy hazájukhoz tudjanak kapcsolódni. A törvényjavaslatok ennek a megoldását új alapra helyezik. Az mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítékokat rögzítsék akkor is, ha a bűncselekménnyel gyanúsított jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik. A nyomozást tehát le kell folytatni, majd az ügyész az eljárást felfüggeszti, és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított az elévülési időn belül hazatér. Ha lesz ilyenre példa. Előfordulhatnak azonban olyan kivételes esetek is, amikor a bűncselekmény súlya indokolttá teszi a bírósági eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a bíróság a vádlott távollétében ítéletet hozhat, az ítéletben a bűnösségét megállapíthatja, de a büntetés kiszabását — a közügyektől eltiltás és a vagyonelkobzás kivételével — mellőzi. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a szabályozás nem idegen a magyar büntetőjogtól. A felszabadulás utáni években a háborús és népellenes bűntettek, valamint a demokratikus államrend elleni bűncselekmények esetében lehetőség volt arra, hogy a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó