Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-15
98 7. június 25-én, csütörtökön 1104 1103 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 együtt járjon fejlesztésekkel, és ezért segíteni, kedvezményezni kell a beruházásokat. A mai felhalmozási adó ezt nem kellőképpen segíti, inkább gátolja. A 88*s terv előkészítése és a szabályozási változások előkészítése kapcsán ezzel a kérdéssel külön is behatóan foglalkozunk, keressük annak a módját, hogyan lehet megszüntetni ezt a felhalmozási adót. Nagyon figyelemre méltó volt az, amit a foglalkoztatás kérdéséről mondott el Rujszné elvtársnő, aki tulajdonképpen azt a kérdést vetette föl, hogy vajon nem túlzott-e a félelem a foglalkoztatottság problémáival kapcsolatosan. Én azt gondolom, hogy a politikai felelősségtudat mindenféleképpen arra kell minket intsen, hogy itt nagy óvatossággal kell eljárni és nem lehet ezt a kérdést úgy kezelni, mint aminél túlzott a félelem. De ennek ellenére egyetértek azzal, hogy a magyar gazdaságban sok olyan lehetőség van, amelyikkel élve a foglalkoztatás gondjai fékezhetők, mérsékelhetők; ezek közé tartozik az, hogy a kapacitásaink egy jelentős része alig-alig van kihasználva, ez föl tudna szívni megfelelő munkaerőt, hogyha hatékonyan tudjuk ezeket a kapacitásokat kihasználni, és azt is hozzá kell tenni, hogy meg vannak a lehetőségeink arra, hogy megfelelő átképzéssel a foglalkoztatási gondokat megoldjuk. Teljes egyetértés van abban, — amit szintén Rujszné elvtársnő vetett fel, — hogy nem jó dolog az és nehezíti az állami költségvetés végrehajtását, hogy túlzottan sok a kivétel a gazdálkodásban. Én azt szeretném mondani, hogy nagy segítség volna és kérjük is a parlament segítségét abban, hogy az éves költségvetés benyújtása során ezekről a kérdésekről külön is folyjon vita és adjon támogatást a kormánynak abban, hogy a szükséges minimálisra csökkentsük ezeket a kivételeket. Nagyon fontosnak kell minősíteni azt, amit Nagy Endréné mondott több kérdést szociálpolitikai, szociális szempontból közelítve, egyebek között a nyugdíjkérdést is. Én azért azt szeretném mondani, hogy a nyugdíjrendszer kérdésében a rászorultsági elv érvényesítése talán egy olyan téma, amelyik még azért megfontolást igényelne. Hiszen ő maga is azt mondta, hogy a nyugdíj munkával szerzett jog. Ha munkával szerzett jog, akkor úgy gondolom, hogy ezt így is kell kezelni. Nagyon nehéz lenne tehát ezt rászorultsági alapon kezelni. Ezzel együtt a kormány tudatában van annak, hogy a kisnyugdíjasoknak, a régen nyugdíjba ment embereknek a helyzete az átlagosnál lényegesen nehezebb és rosszabb. Éppen ezt tükrözi az a lépés, amelyet 87-től vezettünk be, amiben látható az, hogy a 70 éven belüli nyugdíjasoknak a helyzetét szeretnénk javítani, a nyugdíjak reálértékét legalább ezen a területen szeretnénk megőrizni, de azt is hozzá kell tennem, hogy ez egyébként találkozik is azzal, hogy ez a kisnyugdíjasok rétege, hiszen általában a 70 éven felüli nyugdíjasok teszik ki a kisnyugdíjasoknak a nagyobbik hányadát. Mindenféleképpen a társadalom erőit, energiáit ezekre az elmondott problémákra szükséges fordítani. Még annyit szeretnék ehhez a kérdéskörhöz hozzátenni, hogy az adórendszer megújítása során szükségképpen rétegalapon kell gondolkodni a kompenzációnál majd, tehát egyetértés van abban, hogy a nyugdíjasoknál a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete és fogyasztási szokásai szerinti kompenzálást kell mérvadónak tekinteni. Nemes Tamás képviselő szólt a tanácsi gazdálkodás tapasztalatairól. Nem kis mértékben talán a helyi, az adott terület gazdálkodási gondjaira utalt. Hiszen azok a problémák, amelyekről ő szólt, azokra országos szinten működik egy rendszer, a megyei kiegyenlítésnek a rendszere, amelyik a saját bevételeket kiegyenlíti megfelelő támogatásokkal. Megyén belül egy-egy város problémáját valószínűleg ugyanúgy kell megoldani, mint ahogyan a kormány meg kívánja oldani ezeket a gondokat az országon belül, tehát a megyén belül is szükséges valami fajta kiegyenlítési rendszer működtetése. Ebben az esetben feltehetően Esztergomnak a gondjai is kisebbíthetek. Ami a gazdálkodás egyéb problémáit illeti, Puskás Sándor szólt a felszámolási jogszabály tapasztalatairól és hát arról a bankrendszerről és a bankrendszer működéséről, amelyik bankrendszer még igencsak a kezdetén van azért a tapasztalatoknak. Ezzel együtt is az a meggyőződésünk, hogy helyes lépés volt a bankrendszernek a változtatása, azt gondolom, hogy a következtetések levonásához talán egy picikét több időre volna még szükség. Mindenesetre, az elhangzott felvetésekben sok olyan kérdés van, amelyik biztos, hogy megfontolást igényel. Hát egyebek között ilyen például a garanciáknak a kezelése. Érthető törekvés, magatartás ez egy olyan képviselő részéről, aki egyúttal egy kereskedelmi banknál is dolgozik, hogy a kockázatot minimalizáljuk. Hozzá szeretném tenni, hogy nem kerülhető el persze az, hogy a bankok kockázatot is vállaljanak a gazdálkodás során. Ésszerű kockázatminimalizálásra törekedni kell. Ügy gondolom, amivel feltétlenül foglalkozni kell, hogy az érdekképviseleteknél hogyan lehet a garanciákat biztosítani. De hát azért hozzá kell tennem ehhez azt is, hogy ennek is vannak bizonyos gondjai, hiszen az érdekképviseleteknek, - mint ahogyan Puskás elvtárs is mondta, — nincsenek saját bevételeik, feltehetően a saját bevételekre úgy tudnának szert tenni, hogy ha jó, általuk képviselt jó vállalatoktól tudnának jövedelmet elvenni, ez viszont nem kívánatos. Elhangzott egy olyan kérdés, amiről az expozéban is szóltunk; a szőlő, borászat problémája, — különös tekintettel a mostani ismert helyzetre. Szeretném még egyszer megerősíteni azt, hogy foglalkozik a kormányzat mindazzal a problémával, hogy a szőlőültetvények felújításában a megfelelő pénzügyi feltételrendszer működőképes legyen, és azzal a gonddal is, hogy pont ezek miatt a fagykárok miatt nem kevés számú üzem - gondokkal küzd. Megtaláljuk a megfelelő megoldásokat. Természetesen olyan megoldásokról van szó, ahol az üzemek erőfeszítése nem nélkülözhető. Végül egy dologra szeretnék kitérni, amit én szántén nagyon fontosnak tartok, amit Rujsz elvtársnő mondott a közérthetőségről.