Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

987. június 25-én, csütörtökön 1074 1073 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 takarítások és egyúttal a hitelforrások növelése érdekében 1986-tól az alacsony kamatozású hitelek lejárat előtti visszafizetése esetén 40 százalék kedvezményt adunk, ezzel sokan éltek is. A tanácsok olykor önmagukban, némelykor társulási formák keretében a tervezettnél többet költöttek telekkialakításra, közműfejlesztésre. A jelentős mértékű és növekvő támogatás ellenére összességében a lakáshelyzet feszültségei, különösen a fővárosban és Miskolcon, alig enyhültek. Ez is indokolja, hogy hosszabb távú programunkat a lakáshoz jutás kérdésében felülvizsgáljuk, fejleszszük és az adóreform kidolgozásakor nagy figyelmet fordítsunk azokra, hogy a lakásépítést és lakásvásárlást, az azt célzó takarékoskodást preferáljuk. Tisztelt Országgyűlés! A megnövekedett képviselői aktivitás és felelősségtudat a bizottsági viták során megmutatkozott abban is, hogy számonkérték a jóváhagyott és a megvalósított állami költségvetés nagy eltérését. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intézkedéseket igénylő kérdésekről az országgyűlést az eddigieknél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lépéssorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérem a tisztelt országgyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő-szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk — mégha kezdetben szerény mértékben is, de - a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségének bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az exportérdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevétel-el maradással is járhat, de mégis ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelem-termelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. E lépések kifejezésre juttatják a kormány szándékait, cselekvési irányvonalát, illeszkednek az irányítás fejlesztésének perspektivikus elképzeléseibe. Márciusban leértékeltük a forintot az export ösztönzése érdekében és az év kezdetétől az átlagosnál jövedelemzőbben gazdálkodó feldolgozó ipari vállalatok részére nyereségadó-kedvezményt vezettünk be. Lehetővé tettük az újonnan beszerzett korszerű műszaki színvonalat képviselő állóeszközök gyorsított amortizációs elszámolását, ami ugyancsak az adókedvezmény új formája, a legjobbaknak ad lehetőséget a technika fejlesztésére. A közeli napokban megjelenő jogszabályok a készlet-finanszírozás jelenlegi adminisztratív előírásait is megszüntetik. Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy sok volt korábban az ésszerűtlenség, a felesleges készletszállítgatás, a hiányhelyzet, vagy az elszámolási csalafintaság. A változás a vállalati önállóságnak nagyobb teret enged, de nagy felelősséget követel az új bankoktól és a vállalatoktól egyaránt. A központi intézkedések egy másik része a megtakarításokban kívánja fenntartani az érdekeltséget. Ezért a lakossági betéti kamatlábakat májusban átlagosan 1 százalékponttal növeltük és új betételhelyezési formákat vezettünk be. Bátorítjuk a kötvényvásárlást és keressük a vállalati gazdálkodáshoz kapcsolódó lakossági pénzügyi részvétel egyéb formáit is. Más irányú lépéseket is kezdeményeznünk kellett. Márciusban igen szűk körben történő ellentételezéssel növeltük a termelői energiaárakat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány megállapodása alapján április l-ig általánosan béremelésre nem kerülhetett sor. A lakossági jövedelemnövekedés némi mérséklésére ez idáig áprilisban hajtottunk végre fogyasztói áremeléseket, amelyek hatását a nyugdíjaknál és a szociális ellátásoknál ellentételeztünk. Június 1-től megemeltük a rövid lejáratú vállalati hitelek kamatlábait. A felhalmozási kiadásokat egymilliárd forinttal mérsékeltük. Másfélmilliárd forinttal csökkentettük a vállalati támogatásokat, egymilliárd forinttal mérsékeltük az állami költségvetésnek a szanálási alaphoz nyújtott támogatását. Ugyanakkor a természeti csapások miatt lehetetlen helyzetbe kerülő gazdálkodók 1987ben sem maradnak magukra. Például a Tokaj-környéki történelmi borvidék ismert gondjaival külön is foglalkozik a pénzügyi kormányzat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szervek 3 százalékos támogatási tartalékát elvonta és hasonló módon járt el az 1 százalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. De a belföldi felhasználás tervezett szintjének tartása érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvénytervezetben előterjesztett 2 százalékos, mintegy 1,5 milliárdos csökkentéséhez. Egyúttal tájékoztatom a tisztelt országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések mind a vállalatok, a költségvetési intézmények, mind a lakosság nagy részére terheket rónak. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás első és bizony