Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

987. június 25-én, csütörtökön 1068 1067 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 tán megüresedett három bizottsági hely betöltését is tartalmazza. A javaslatot képviselőtársaimnak kiosztottam. Kérdem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatát elfogadja-e? Aki igen, kérem szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Volt-e ellene valaki, vagy tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Megállapítom, hogy a javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter benyújtotta az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügyminiszter a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról és a büntető eljárásról szóló 1973. évi I, törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés állandó bizottságainak kiadtam, és az Országgyűlés tagjai közt szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom először a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Másodszor a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását együttes vitában. Harmadszor az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról. A beszámoló írásos anyagát képviselőtársaim megkapták. Kérdem ezek után az Országgyűlést, elfogadja-e a tárgysorozatra vonatkozó javaslatot? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Volt-e valaki ellene, vagy tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Következik a Népköztársaság 1986. évi állami költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. Dr. MEDGYESSY PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az adó- és árreform munkálatairól szóló tájékoztatót a képviselők megkapták. A zárszámadást a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is megtárgyalta és a leírtakkal, mivel az saját vizsgálati tapasztalataival megegyezőnek találta, egyetértett. A parlamenti bizottságokban kritikus és tartalmas vita folyt az előterjesztésről. Arra törekszem, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat is hasznosítva az 1986. évi költségvetés végrehajtásának kulcspontjaira oly módon térjek vissza, hogy az segítsen megérteni az 1987. évi gazdasági folyamatokat, állami intézkedéseket, és megnyerje ezekhez az országgyűlés támogatását is. A gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaságirányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakítási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, a konvertibüis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. Ebben szerepe volt a múlt évben a cserearányok 1973 óta legnagyobb mértékű, több mint 7 százalékos romlásának is. A KGST országokkal folytatott külkereskedelemben kiviteli többletet értünk el. Néhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, hogy az összes hazai termék mennyiségében csak 1.3 százalékkal növekedett. Sem az iparban, sem az építőiparban gyakorlatilag nem volt növekedés. A mezőgazdasági ágazat termelése meghaladta ugyan a gyenge, 1985. évit, de az 1984. évit nem érte el. A növekedéshez ugyanakkor kedvezően hozzájárultak a kisvállalkozások is. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A népgazdasági beruházások növekedése a tervezett 1.7 százalék helyett elérte a 3 százalékot. Az ismertetett folyamatok egy része 1987. első felében is érvényesül. Konvertibilis valutáért idén is többet importáltunk, mint amennyit epxortáltunk és újabb árveszteségeket szenvedtünk el az élelmiszeripari és a kohászati termékek piacán. A termelés eddig a vártnál gyorsabban bővült, de a jövedelmezőség továbbra sem kielégítő. Egyes vállalatok és szövetkezetek teljesítményhiányát eltakarja az eredményesen dolgozó vállalatoktól eredő, illetőleg a költségvetés hiányát növelő jövedelemátcsoportosítás. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi nyereség jött létre a népgazdaságban, mint amennyi támogatást a költségvetés nyújtott. Ez természetesen vállalatonként nagy eltéréssel érvényesül. Az összes ipari beruházás több mint felét az alapanyag- és energiaszektorra fordítottuk, a feldolgozóipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyharmada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló piacképes termékeket előállító, hatékony beruházások is. A Tiszai Vegyi Kombinát például 1986-ban befejezte a 4.2 milliárd forint értékű lineáris polietilén-gyár építését és több mint négy hónappal a tervezett határidő előtt üzembe helyezte azt. A gyár termelése nemcsak importot tesz feleslegessé, hanem jelentős mennyiségű export-árualapot is biztosít. A Kőbányai Gyógyszerárugyár másfél milliárdos hitelfelvétellel valósította meg a Cavinton gyártását,