Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1057 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1058 szagos védnökség alakul, amely a felépítéshez szüksé­ges összeg mintegy felének előteremtése céljából gyűj­tést kezdeményez. A gyűjtés eredménye kamatokkal együtt mostanáig 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok összege a tiszteletre méltó erőfeszítések és áldozatvállalások ellenére elmarad a várt mértéktől, az ország jelenlegi gazdasági helyzete pedig nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótoljuk, az építkezést nem tudtuk megkezdeni. Mindezek miatt elfogadha­tónak tartom azt a javaslatot, hogy vizsgáljuk meg, milyen lehetőség van a költségek mérséklésére, ame­lyek ma már az egyébként szerényebb kivitelt számí­tásba véve is 3 milliárd forintot érnek el. Szeretném megköszönni Bánffy György képviselő elvtárs kérdésfelvetését és bejelenteni, hogy a vizsgála­tot el fogjuk végezni, s ennek eredményéről az ország­gyűlést alkalmas időben tájékoztatni fogjuk. Köszö­nöm. ELNÖK: Dr. Horn Péter képviselőtársuk az építés­ügyi és városfejlesztési miniszterhez intéz kérdést. Dr. HORN PÉTER: Tisztelt Somogyi Elvtárs! Ked­ves Képviselőtársaim! 1981 óta figyeltek fel arra a jelenségre, hogy a panelépületekben nagymértékű gombásodás, nedvesedés tapasztalható. Ma csak Kaposváron a lakások 20 százaléka jellemezhető ezzel a tünetcsoporttal. A javítások döntően eredménytelenek és igen drá­gák. Az elmúlt héten az országos hírű mosdósi tüdő­gyógyintézet orvosai kerestek fel jelezvén azt, hogy a 14 éven aluli somogyi gyermekeknek az asztmás tüne­tek esetében 10—15 százaléka az, amelyik betegségét feltehetően és nagy valószínűséggel ennek az új jelen­ségnek köszönheti. Azért határoztam el, hogy ma erről a kérdésről szólni fogok. Kérdezem a tisztelt miniszter elvtársat, hogy ter­vez-e a tárca központi intézkedéseket a panelszerke­zetű lakások kijavítását és tartós megjavítását illetően, avagy pedig van-e terv arra vonatkozóan, hogy a jövő­ben elkerülhetők legyenek ezek a ma már súlyosnak tekinthető tünetek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Somogyi László elvtárs következik. SOMOGYI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő elvtárs kérdésére a következőket tu­dom válaszolni. A lakásokban megjelenő penész sajnos nem új és nem is csak magyarországi jelenség. Évszá­zadok óta a kísérője a lakások, épületek egy részének. Én most természetesen kifejezetten csak az utóbbi tíz évben jelentkező, az úgynevezett korszerű, iparoso­dott technológiával készített lakások ilyen értelmű problémájával foglalkozom, hiszen a képviselő elvtárs kérdése is erre vonatkozik. Magyarország lakásállománya 1986. év végén mint­egy 4 millió darab lakás volt. Ebből panelos technoló­giával 450 ezer, közép- és nagyblokkal 165 ezer, és úgynevezett korszerű öntött vasbeton technológiával mintegy 75 ezer darab lakás készült. Penészjelenséget az ország különböző területeiről összesen 4500 darab lakásból jelentettek. Szám szerint néhány megye: Bor­sod megyében 1370, itt Budapesten mintegy 100 la­kás és a kérdéses megyében, Somogy megyében egé­szen pontosan 441 darab ilyen lakás volt. A számokból is világosan látható, hogy a penésze­dés aránya átlagosan ezrelékben is alig fejezhető ki. Természetesen tudom, tudjuk, hogy az érintett lakók és családok számára ez nem jelent vigaszt. Az egészen pontos információ érdekében meg kell említenem, hogy a szóban forgó bejelentett összes penészes laká­soknak csak mintegy 60 százaléka készült panelből, a többi pedig egyéb építéstechnológia eredménye. A bejelentett lakásokból eddig Magyarországon 2700 darab lakás kijavítása megtörtént. Ezekből újra penészesedéit 250 darab. A probléma feltárásban és a kijavítási módszerek meghatározásában kezdettől fogva részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia is. A penészese dés oka általában nagy biztonsággal megállapítható. A közvetlenül kiváltó okot azonban minden lakás ese­tében külön-külön meg kell vizsgálni és a felderítés és különösen a kijavítás módja pontosan csak ezután határozható meg. Az okok egy része tapasztalataink szerint hőszige­telési hibára, a panelok csatlakozási csomópontjainak helytelen kivitelezésére, elégtelen vagy rosszul szabá­lyozott fűtésre, és nagyon sok esetben a rendszeres szellőztetés hiányára, a másik része pedig sajnos a lakáshasználati kultúra hiányosságaira vezethető vissza. A feltárt hibák kijavítása mindenütt és így Somogy megyében is folyamatban van. Sajnálatos tény, hogy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki és gazdasági gondokkal is küszködik, és ennek következ­tében a javítási munkát sem végezte a kellő ütemben. Szeretném biztosítani a képviselő elvtársakat, hogy a munkák meggyorsítására intézkedünk. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő elvtárs jelezte, hogy a mosdósi tüdőgyógyintézet információja szerint az asztmás megbetegedések egy részét a paneles lakó­épületek okozzák. A képviselő elvtárs kérdésének megismerése után haladéktalanul felvettük a kapcsola­tot az intézet igazgató főorvosával, dr. Andrasovszki elvtárssal, aki kérte, hogy ezt a tájékoztatást tekint­sük előzetes információnak. Egyben ígéretet tett arra, hogy az okok pontosabb feltárását szolgáló tudomá­nyos vizsgálat elősegítése érdekében ez év júniusáig minden esetről részletes, pontos, természetesen ide értve a lakáskörülmények elemzését is, olyan adat­szolgáltatást fog adni, amely tudományos elemzés alapjául szolgálhat. Az intézet ilyen értelmű segítségét ez úton is szeretnénk megköszönni. Végezetül tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy az új hőtechnikai szabványok betartása esetén a penészesedési hibák keletkezésének lehetősége mini­málisra csökkenthető. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években épített lakásoknál ilyen jelenség kevesebb van. Természetesen feladatunknak tartjuk, hogy a gyorsított kijavítás mindenütt az országban megtör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom