Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-14

1049 Az Országgyűlés 14. ülése, 1987. március 20-án, pénteken 1050 tékben egyetértek a felszólalásaikban elmondottakkal. A jelenleginél ugyanis megítélésem szerint is még erősebb társadalmi összefogással kell a fiatalok mellé állni. Meg kell akadályozni, hogy egyes fiatalok esetleg már gyermekkorban az alkohol vagy a kábítószer rabjaivá váljanak, majd a bűnözés útjára térjenek. A társadalom felnőtt tagjainak, a szülőknek, a nevelőknek, a környezetnek, a társadalmi szerveknek a figyelmét akartam e problémára ráirányítani. Ugyanakkor azonban szeretném elmondani azt is, hogy az oktatásban például szerény véleményem szerint erősödnek azok a tendenciák, amelyek az egészséges személyiségfejlődést szolgálják. Már iskolás korban kell ugyanis a fiatalokat munkaszeretetre nevelni, hogy felnőtté válásuk időszakában már fegyelmezett, dolgozó állampolgárai legyenek a hazának. Azt hiszem Varga Miklós képviselő elvtárs említette a televízióban játszott krimik helytelenségét. Nevezetesen, hogy ott módszereket, tippeket kapnak a fiatalok. Magam is úgy látom ezt a kérdést és amellett voksolnék, hogy olyan műsorok, amelyek a fiatalkorúakra, de tovább megyek, egyes felnőttkorúakra is károsak lehetnek, ne szerepeljenek a képernyőn. Nem kell feltétlen megtanítani a fiatalokat, hogy milyen módon kell például egy gépkocsit vezető személyt vezetés közben ártalmatlanná tenni, vagy hogy milyen rafinált választéka van az élet elleni bűncselekményeknek. Vagy hogy milyen módokon lehet a nyomokat eltüntetni stb., stb. Nagyon sok példát lehetne felhozni erre. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelmével több képviselő elvtárs foglalkozott, többek között a legutolsó felszólaló, Varga elvtárs is. Felvetette, hogy az egyes vállalatok vezetői nem érdekeltek abban, hogy a biztonságtechnikai berendezéseket felszereljék, mert a kárt az Állami Biztosító úgy is megtéríti. Ennél a kérdésnél a vállalatok, a gazdasági szervezetek felelősségére hivatkozom, mert a társadalmi tulajdon védelme érdekében nekik kell felfigyelniük azokra a területekre, ahol egyáltalán károsodás következhet be. Az ágazati és a felügyeleti ellenőrzés pedig a megelőzés érdekében igényelje a fokozottabb őrzés szükségességét, a biztonságtechnika alkalmazását. Hanyag, nemtörődöm vezetőkkel szemben pedig, amennyiben károkozás történt, kezdeményezzenek kártérítési eljárást. Barta elvtárs a felszólalásában többek között szintén a vezetők, a munkahelyi vezetők felelősségéről beszélt a társadalmi tulajdon védelme érdekében. Említette az új vállalkozási formák létrehozása körüli felelősség kérdését és azt, hogy ellenőrzésük gyakorlata még nem forrott ki megfelelően. Beszámolóm egyik sarkalatos kérdését érintette ez az észrevétel. Az ellenőrzés szükségességéről, a munkahelyi vezetők felelősségéről, az utóbbi időben, az utóbbi években minden fórumon nagyon sokszó esett. Úgy látszik, újra és újra beszélni kell erről a kérdésről. Előbb-utóbb, ha bátrabban és határozottabban élünk a felelősségre vonás különböző lehetőségeivel és természetesen a meggyőzés módszereivel is, fáradozásunk — megítélésem szerint — feltétlen eredményre fog vezetni. Több képviselő elvtárs emelte ki a bűnözés elleni harc fontosságát és azt, hogy nemcsak a bűnüldöző szervek feladata a bűnmegelőzés, hanem az széles körű állami és társadalmi feladat. Az Országgyűlésnek tett jelentésemben hangsúlyozottan szóltam e tétel fontosságáról és csak köszönni tudom az elvtársaknak, hogy ezt ők is fontos kérdésnek ítélték és kihangsúlyozták hozzászólásukban, hogy a bűnözés visszaszorítása csak együttes erőfeszítéssel lehetséges. Az ügyészek és a bírák fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésével kapcsolatban elmondott segítő szándékú észrevételeiket — az ügyészi szervezet nevében az Országgyűlésnek tisztelettel megköszönöm. Köszönöm Antalffy elvtársnak, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága elnökének a bizottság és a saját nevében elmondott észrevételeit, értékelő szavait, az ügyészi tevékenység jobbítására irányuló észrevételeit. A jogi bizottság tagjainak pedig külön köszönöm azt a nagyértékű, menet közben nyújtott segítséget, amivel az elmúlt években is hozzájárultak az ügyészi tapasztalatok közkinccsé tételéhez és az állampolgárok önkéntes jogkövetésének elősegítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül köszönöm szíves figyelmüket, az ügyészi munka iránti érdeklődésüket, az ügyészi tevékenység elismerését és az ahhoz nyújtott segítést. Beszámolóm és válaszom elfogadását azzal kérem, hogy munkánkat a továbbiak során is az eddigi hatékonysággal segíteni szíveskedjenek, hogy maradéktalanul eleget tehessünk a ránk háruló, de dolgozó népünk boldogulását segítő tevékenységünknek. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ismét határoznunk kell. Aki a legfőbb ügyész, dr. Szíjártó király, (pardon) Károly elvtárs beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát elfogadja, kérem kézfelemeléssel jelezzen. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát elfogadta. Áttérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, elsőként Király Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó, aki az egészségügyi miniszterhez nyújt be interpellációt. KIRÁLY ZOLTÁN: Igen Tisztelt Miniszter Elvtárs! Kedves Képviselőtársak! Mindenekelőtt egy gondolatot: Sarlós elvtár? önkéntelen nyelvbotlása azt hiszem kicsit érzékeltette azt, hogy most a megújított ügyrendünk után elsőként, első alkalommal kerül sor interpellációra, így talán nagyobb a jelentősége, mint az egyébként megszokott volt. E jelentőségnek nyomasztó súlyát kicsit magam is éreztem az interpelláció előkészületei során. Ami magát az interpellációt illeti, íme. Az elmúlt év őszén igen élénk közfigyelem mellett zajlott Szegeden az úgynevezett hipofízis per. E per során — annak mintegy melléktermékeként - fény derült arra, hogy