Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

987 Az Országgyűlés 13. ülése, 19 értékeinket meg kell őriznünk és becsülnünk. Falvaink esetében a régi, korán kialakult faluszerkezeteket ne rúgjuk fel és ne hagyjuk tönkremenni, töltsük meg új tartalommal. Ez értékmegőrző és gazdaságos, egészséges törekvés. Csurgón és környékén már vannak elképzeléseink arra, hogyan hozzuk össze és egyeztessük a vásárolni szándékozók és eladók érdekeit, ez a két fél hogy találjon egymásra. Erről most itt, e helyen részletesen beszámolni nem kívánok, de arra Ígéretet tehetek, hogy körülbelül egy év elmúltával tapasztalatainkat közreadhatjuk. Az előttünk levő törvényjavaslat inspirál minket a kérdések gyorsításában. Amikor a kezünkben lévő törvénytervezetet és a végrehajtásra készült minisztertanácsi rendeletet elfogadásra javaslom, ezeket a gondolatokat is hozzáteszem. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem arra a kormányzati szerveket, hogy e törvény végrehajtására megjelenő alacsonyabb szintű jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat segítsék elő, de semmiképpen ne gátolják e törvényjavaslat szándékainak megvalósítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Iványi Lajos Békés megyei képviselőtársunk következik. DR. IVÁNYI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! A napirend kapcsán olyan témáról tárgyalunk, amelyhez mindnyájan nagyon értünk. Értünk, hiszen ez a 93 ezer négyzetkilométer adja azt a helyet, ahol meg kell élnünk. Ért hozzá az, aki csak lakhelyéül használja, az, aki pihenni, üdülni akar és az, akinek munkahelyét, gyárát építették rá, aki közlekedik rajta, és természetesen az is, akinek ebből kell megélnie. Én szakmámnál fogva utóbbiak közé tartozom, és természetesen hozzászólásomat is ilyen befolyásolás alatt mondom el. A mi szakmánk rendkívül érdekelt a földek hasznosítására és védelmére vonatkozó jogi szabályozásban. Az új törvényjavaslat a szövetkezeti tulajdon, a bevitt föld tulajdona vonatkozásában olyan új szabályokat is tartalmaz, ami megközelíti a jelenlegi igényeket. A teljes megvalósítás hiányának az az oka, hogy a gyakorlatban többször kell a jogi szabályozás rugalmasságát, a jogszabályok szellemét figyelembe venni, mint a törvény leírt szövegét. Az új törvényben remélhetően pozitív hatású lesz a megváltással kapcsolatos korszerű szabályozás,. A javaslat ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a megváltásra kerülő belterületi föld is a szövetkezet tulajdonába kerüljön. Ez esetenként a termelőszövetkezeti tagok részarány cser éjére is felhasználható lesz. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezet nem válthatja meg az ingyenes, határidő nélküli használatra adott, állami tulajdonban lévő föld tulajdonjogát. A javaslat lehetővé teszi az ilyen föld megváltását, térítés ellenében a mezőgazdasági szövetkezet által. Ez a rendelkezés is a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének megvalósulását szolgálja. 7. március 19-én, csütörtökön 988 Az állami tulajdonban levő földek megváltásának tilalma eddig azzal a következménnyel járt, hogy a kisajátítás esetén az ilyen földek használatát a szövetkezettől kártalanítás nélkül visszavonták. A földvédelem jogi szabályozása a javaslat szerint következetesebb lesz. Ez azért tetszik nekem, mert most már nem elsősorban attól kívánja a törvény a földet védeni, akinek abból kell megélnie. A föld nagyüzemi művelése során nagyon sok problémát okoztak az úgynevezett vonalas létesítmények. Az itt bevezetett fizetési kötelezettség jól és igazságosan szolgálja a földek védelmét, így én ezt az előterjesztés szerinti formában tudom elfogadni és elfogadásra javasolni. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárszakmában a természetes termőképességgel rendelkező földet talajnak nevezzük. Ez a minőségi kategória felveti a földnek, mint talajnak a védelmét, a termőképesség fenntartását, sőt emelését is. Békés megyében a mezőgazdasági termelést országos és megyei érdekből kiemelkedő ágazatnak kell tekinteni. Megyénk alapvető termelőeszköze a termőföld. Az országos területből több mint 563 ezer hektár területet foglal el, és ebből a termőterület 91 százalékkal, a mezőgazdaságilag müveit terület 86.5 százalékkal, a szántóterület 73.7 százalékkal részesedik. Földterületünk nagyobb részét kiváló termőképességű talajok képezik, azonban a Kőrösök vidékén a kedvezőtlen víz- és talajviszonyok miatt jelentős nagyságú a gyengébb termőképességű terület is. Ezeken a területeken az élelmiszertermelés eredményei évjárattól függően ingadozók, és a megye adottságainál, lehetőségeinél szerényebbek. A problémák elkerülésére elkészült a megye térségi meliorációs tanulmányterve, amely alapján 1980-ban a kivitelezési munkák hosszas előkészítés után beindultak. A Kőrös-völgy és Szárazéri nagytérségre szóló komplex meliorációs program a megye legbelvízveszélyesebb területeinek meliorációját, a termőföld védelmét, termőképességének megóvását, a föld ésszerű és hatékonyabb hasznosítását, valamint a szántóterület csökkenésének megállítását tűzte ki célként. A térségi tanulmányterv két ötéves tervciklusra ütemezte a kitűzött feladatokat, három és fél milliárd forint fejlesztéssel, amely összességében 198 ezer hektár szántóterület komplex meliorációját irányozta elő. Ebből 1986. december 31-ig 94 ezer hektáron valósult meg a munka. Ma már látjuk, hogy a feladatok a tervezett időben nem fognak megvalósulni. A tervezettnél nagyobb arányú az áremelkedés, lelassult a jelentős közcélú, állami és társulati művek fejlesztése, közben a mezőgazdasági üzemek saját forrásainak igénye és felhasználása növekedett. A megvalósulásuk elhúzódása mellett jelentős problémák mutatkoztak a vízelvezetés műszaki összhangjának kialakítása területén is. A szinkronitást az állami és társulati művekkel már az elmúlt tervciklusban is csak közös erőfeszítésekkel tudtuk biztosítani. A jelentős közcélú, állami művek fejlesztése jóval lassúbb az igényeknél, így a csatornákat és szivattyútelepeket át kellett kategorizálni.