Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

987 Az Országgyűlés 13. ülése, 19 értékeinket meg kell őriznünk és becsülnünk. Fal­vaink esetében a régi, korán kialakult faluszerkeze­teket ne rúgjuk fel és ne hagyjuk tönkremenni, töltsük meg új tartalommal. Ez értékmegőrző és gazdaságos, egészséges törekvés. Csurgón és környékén már vannak elképzeléseink arra, hogyan hozzuk össze és egyeztessük a vásárolni szándékozók és eladók érdekeit, ez a két fél hogy találjon egymásra. Erről most itt, e helyen részlete­sen beszámolni nem kívánok, de arra Ígéretet tehe­tek, hogy körülbelül egy év elmúltával tapasztala­tainkat közreadhatjuk. Az előttünk levő törvényjavas­lat inspirál minket a kérdések gyorsításában. Amikor a kezünkben lévő törvénytervezetet és a végrehajtásra készült minisztertanácsi rendeletet elfo­gadásra javaslom, ezeket a gondolatokat is hozzáte­szem. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem arra a kormányzati szerveket, hogy e törvény végrehajtására megjelenő alacsonyabb szintű jogszabályok és a jog­alkalmazási gyakorlat segítsék elő, de semmiképpen ne gátolják e törvényjavaslat szándékainak megvaló­sítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Iványi Lajos Békés megyei képviselő­társunk következik. DR. IVÁNYI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! A napirend kapcsán olyan témáról tárgyalunk, amelyhez mindnyájan nagyon értünk. Értünk, hi­szen ez a 93 ezer négyzetkilométer adja azt a helyet, ahol meg kell élnünk. Ért hozzá az, aki csak lak­helyéül használja, az, aki pihenni, üdülni akar és az, akinek munkahelyét, gyárát építették rá, aki közle­kedik rajta, és természetesen az is, akinek ebből kell megélnie. Én szakmámnál fogva utóbbiak közé tartozom, és természetesen hozzászólásomat is ilyen befolyá­solás alatt mondom el. A mi szakmánk rendkívül érdekelt a földek hasznosítására és védelmére vonat­kozó jogi szabályozásban. Az új törvényjavaslat a szövetkezeti tulajdon, a bevitt föld tulajdona vonat­kozásában olyan új szabályokat is tartalmaz, ami megközelíti a jelenlegi igényeket. A teljes megvaló­sítás hiányának az az oka, hogy a gyakorlatban többször kell a jogi szabályozás rugalmasságát, a jogszabályok szellemét figyelembe venni, mint a törvény leírt szövegét. Az új törvényben remélhetően pozitív hatású lesz a megváltással kapcsolatos korszerű szabályo­zás,. A javaslat ugyanis lehetővé teszi azt, hogy a megváltásra kerülő belterületi föld is a szövetkezet tulajdonába kerüljön. Ez esetenként a termelőszövet­kezeti tagok részarány cser éjére is felhasználható lesz. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezet nem válthatja meg az ingyenes, határidő nélküli haszná­latra adott, állami tulajdonban lévő föld tulajdon­jogát. A javaslat lehetővé teszi az ilyen föld megvál­tását, térítés ellenében a mezőgazdasági szövetkezet által. Ez a rendelkezés is a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének megvalósulását szolgálja. 7. március 19-én, csütörtökön 988 Az állami tulajdonban levő földek megváltásának tilalma eddig azzal a következménnyel járt, hogy a kisajátítás esetén az ilyen földek használatát a szö­vetkezettől kártalanítás nélkül visszavonták. A föld­védelem jogi szabályozása a javaslat szerint követ­kezetesebb lesz. Ez azért tetszik nekem, mert most már nem elsősorban attól kívánja a törvény a földet védeni, akinek abból kell megélnie. A föld nagyüze­mi művelése során nagyon sok problémát okoztak az úgynevezett vonalas létesítmények. Az itt beve­zetett fizetési kötelezettség jól és igazságosan szol­gálja a földek védelmét, így én ezt az előterjesztés szerinti formában tudom elfogadni és elfogadásra javasolni. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárszakmában a ter­mészetes termőképességgel rendelkező földet talaj­nak nevezzük. Ez a minőségi kategória felveti a föld­nek, mint talajnak a védelmét, a termőképesség fenn­tartását, sőt emelését is. Békés megyében a mező­gazdasági termelést országos és megyei érdekből ki­emelkedő ágazatnak kell tekinteni. Megyénk alapvető termelőeszköze a termőföld. Az országos területből több mint 563 ezer hektár területet foglal el, és eb­ből a termőterület 91 százalékkal, a mezőgazdasági­lag müveit terület 86.5 százalékkal, a szántóterület 73.7 százalékkal részesedik. Földterületünk nagyobb részét kiváló termőképes­ségű talajok képezik, azonban a Kőrösök vidékén a kedvezőtlen víz- és talajviszonyok miatt jelentős nagyságú a gyengébb termőképességű terület is. Eze­ken a területeken az élelmiszertermelés eredményei évjárattól függően ingadozók, és a megye adottságai­nál, lehetőségeinél szerényebbek. A problémák el­kerülésére elkészült a megye térségi meliorációs ta­nulmányterve, amely alapján 1980-ban a kivitelezési munkák hosszas előkészítés után beindultak. A Kő­rös-völgy és Szárazéri nagytérségre szóló komplex meliorációs program a megye legbelvízveszélyesebb területeinek meliorációját, a termőföld védelmét, termőképességének megóvását, a föld ésszerű és ha­tékonyabb hasznosítását, valamint a szántóterület csökkenésének megállítását tűzte ki célként. A térségi tanulmányterv két ötéves tervciklusra ütemezte a kitűzött feladatokat, három és fél mil­liárd forint fejlesztéssel, amely összességében 198 ezer hektár szántóterület komplex meliorációját irányozta elő. Ebből 1986. december 31-ig 94 ezer hektáron valósult meg a munka. Ma már látjuk, hogy a feladatok a tervezett időben nem fognak megvalósulni. A tervezettnél nagyobb arányú az ár­emelkedés, lelassult a jelentős közcélú, állami és tár­sulati művek fejlesztése, közben a mezőgazdasági üzemek saját forrásainak igénye és felhasználása növekedett. A megvalósulásuk elhúzódása mellett jelentős problémák mutatkoztak a vízelvezetés mű­szaki összhangjának kialakítása területén is. A szink­ronitást az állami és társulati művekkel már az elmúlt tervciklusban is csak közös erőfeszítésekkel tudtuk biztosítani. A jelentős közcélú, állami művek fej­lesztése jóval lassúbb az igényeknél, így a csatorná­kat és szivattyútelepeket át kellett kategorizálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom