Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

981 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 982 Alapvető cél természetesen az kell hogy legyen, hisz egész társadalmunk érdeke ez, hogy a termő­talaj ne csökkenjen, illetve a lehetőségekhez képest növekedjen. Ennek viszont a terhét a mezőgazdasági üzem egyedül nem vállalhatja magára. Ezért azt tartanám célszerűnek, ha azok a mezőgazdasági üze­mek, amelyek ilyen területet átvesznek központi pénzből, a rekultivált terület termőképességének hely­reállítására és itt elsősorban a földalapra gondolok, mindaddig, ameddig ezen területek nem válnak tel­jes értékű termőtalajjá, állami támogatást kapjanak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tanulmá­nyozásakor többször is az a kérdés jutott az eszem­be, hogy jó lesz-e ez a törvény, kiterjed-e minden olyan jelenlegi kérdésre, amit ismerünk és ami a jövőt Ületően számításba jöhet. Többszöri elolvasás után egyre jobban megerősödött bennem, hogy igen. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat rugalmas, a mindennapi életnek megfelelő, ugyanakkor humá­nus. Ezek után tehát nyugodtan állíthatom, hogy jól fogja szolgálni és szabályozni az állam, a mezőgazda­sági nagyüzemek, a magánszemélyek érdekeit, egy­szóval szocialista hazánkat és népünket. A törvény azonban, nagyszerű törvényjavaslat ellenére is, csak akkor lesz teljesértékű, ha a végrehajtási és az ide vonatkozó miniszteri rendeletek rövid idő alatt elké­szülnek és lehetőleg a legapróbb részletekbe menően kidolgozzák a végrehajtást. Végezetül köszönetem és elismerésem fejezem ki a törvényjavaslat elkészítőinek. Nagy és felelős­ségteljes a gazdasági követelményeknek és a politi­kának megfelelő, terjedelemben ugyan nagy, de mégis lényeges és újszerű törvényjavaslatot készítet­tek elő, ami részükről áldozatos és sokoldalú munkát igényelt, örülök, hogy részese lehettem a törvényja­vaslat vitájának. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a törvényjavaslatot jónak tartom és javaslom, hogy a tisztelt Ház fogadja el. Köszönöm, hogy meghallgat­tak, köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Varga János Tolna megyei képviselő­társunk következik. VARGA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlésben Tolna megyét, ezen belül is Tamási várost és annak környékét kép­viselem. Többször éreztem az ülések idején, hogy a vitákban lett volna érdemleges mondanivalóm, talán csak néhány mondat. Amikor pedig készül az ember egyetlen témára, és ebből a témából ma itt elég sokan készültünk, valóban nem tudja elkerülni, hogy szó­ba ne hozzon olyan kérdéseket, amelyek itt elhang­zottak. A törvényt figyelembe véve azonban nekünk közel azonos gondjaink lehetnek. Ettől függetlenül én rövid leszek. A mi megyénkben évszázadokon keresztül a föld jelentette a megélhetést. A legszebb jelzőkkel illet­ték nálunk is a földet. Ezt hallottam most ma itt képviselőtársaimtól is. Volt olyan időszak, amikor a föld keserűséget jelentett és azt elhagyták az embe­rek. Az utóbbi időben egyeseknek ismét megélhe­tést, másoknak jövedelemkiegészítést jelent. A köz­tudatban úgy ismerik Tolna megyét és azon belül Tamási várost és környékét, hogy adottságai jobbak az országos átlagnál. Ez így igaz, de ezt az általáno­sítást többszörkerülni kellene, mivel nálunk is vannak dombvidéken vagy homokos területeken gazdálkodó üzemek. Nem tudjuk kellőképpen kihasználni adott­ságainkat egyes területeken, mert a körülmények ezt nem engedik számunkra. Szerencsére folyamat­ban van már a Sárköz térségi rendezése, gondolom, az elkövetkezendő években jut majd idő és pénz ar­ra, hogy megtegyék ezt a Sió-Sárvíz környékén és úgyszintén rendezésre kerüljön a Kapós és a Koppány folyó környéke. örülök annak, hogy Fodor Sándor képviselőtár­samhoz csatlakozhatom ebben, és gondolom a So­mogy megyeiekhez is szívesen csatlakozunk a kérdés rendezésében. Bennünket a rendezésnél sohasem a szűk megyei érdekek vezéreltek, hanem közös fel­adatnak tekintettük az érintett szomszédos megyék­kel együtt. Megyénkben az ipar az utolsó két-három évtizedben fejlődött számottevően. Választókörze­temben is csak az utolsó két évtizedben beszélhetek komolyabb ipartelepítésről. Ennek tulajdoníthtó, hogy Tolna megyében az utóbbi időben jobban csök­kent a termőföld az országos átlagnál. Képviselő csoportunk nevében kijelenthetem, hogy a termőföld fokozott védelmével egyetértünk. Tisztelt Országgyűlés! Első konkrét felvetésem magát a törvényt érinti. Kimondom most előre,, hogy a törvény elfogadása mellett fogok szavazni. Indoko­lom miért, és közben néhány kételyemet is elmon­dom. Többször hallottam a vita során a kódex kifeje­zést. Képviselőcsoportunk véleménye az, hogy erre az egyébként jó kerettörvényre ezt a kifejezést nem használhatjuk. Bár jó volna, ha kódex lenne és hasz­nálhatnánk ezt a kifejezést. A törvény mellett szól, hogy nagyon hasznos viták során tényleg egyszerű­södött és érthetőbb lett a törvény. Lehet, hogy ezt csak mint termelőszövetkezeti vezető érzem, és a joghoz értő képviselőtársaim ebben nem értenek egyet velem. Egyszerűen jobbnak tartom, mint az előző törvényt, pedig akkor amikor az megjelent, akkor a közigazgatásban dolgoztam. Félek viszont, hogy miután elfogadásra került, a jogszabályok so­kaságával fogjuk színesíteni. Ezt itt ma sokan el­mondták. Mindenki pontosabb akar lenni a saját te­rületén. És, akinek majd használni kell a törvényt, annak egyre érthetetlenebbé válik. Most még azt sem mondhatja senki, hogy vészma­dár vagyok, mert az elmúlt időszakban sok példáját láttuk és látjuk ma is az elburjánzott bürokráciának. A termelőüzemek és a hatóság tevékenysége úgy tű­nik az új törvényben elválasztható, jobban érzékel­hető. Tovább kell erősíteni minden intézkedéssel, hogy a termelőüzemek önállósága tovább növeked­jen. Tudomásul vettük, megszoktuk, hogy az állam által kiadott szabályozók alapján gazdálkodjunk. Hozzászoktunk ahhoz is, hogy törvényességi felügye­letet gyakorolnak irányunkba. Ezt a megoldást kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom