Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

981 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 982 Alapvető cél természetesen az kell hogy legyen, hisz egész társadalmunk érdeke ez, hogy a termőtalaj ne csökkenjen, illetve a lehetőségekhez képest növekedjen. Ennek viszont a terhét a mezőgazdasági üzem egyedül nem vállalhatja magára. Ezért azt tartanám célszerűnek, ha azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek ilyen területet átvesznek központi pénzből, a rekultivált terület termőképességének helyreállítására és itt elsősorban a földalapra gondolok, mindaddig, ameddig ezen területek nem válnak teljes értékű termőtalajjá, állami támogatást kapjanak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tanulmányozásakor többször is az a kérdés jutott az eszembe, hogy jó lesz-e ez a törvény, kiterjed-e minden olyan jelenlegi kérdésre, amit ismerünk és ami a jövőt Ületően számításba jöhet. Többszöri elolvasás után egyre jobban megerősödött bennem, hogy igen. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat rugalmas, a mindennapi életnek megfelelő, ugyanakkor humánus. Ezek után tehát nyugodtan állíthatom, hogy jól fogja szolgálni és szabályozni az állam, a mezőgazdasági nagyüzemek, a magánszemélyek érdekeit, egyszóval szocialista hazánkat és népünket. A törvény azonban, nagyszerű törvényjavaslat ellenére is, csak akkor lesz teljesértékű, ha a végrehajtási és az ide vonatkozó miniszteri rendeletek rövid idő alatt elkészülnek és lehetőleg a legapróbb részletekbe menően kidolgozzák a végrehajtást. Végezetül köszönetem és elismerésem fejezem ki a törvényjavaslat elkészítőinek. Nagy és felelősségteljes a gazdasági követelményeknek és a politikának megfelelő, terjedelemben ugyan nagy, de mégis lényeges és újszerű törvényjavaslatot készítettek elő, ami részükről áldozatos és sokoldalú munkát igényelt, örülök, hogy részese lehettem a törvényjavaslat vitájának. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a törvényjavaslatot jónak tartom és javaslom, hogy a tisztelt Ház fogadja el. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Varga János Tolna megyei képviselőtársunk következik. VARGA JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlésben Tolna megyét, ezen belül is Tamási várost és annak környékét képviselem. Többször éreztem az ülések idején, hogy a vitákban lett volna érdemleges mondanivalóm, talán csak néhány mondat. Amikor pedig készül az ember egyetlen témára, és ebből a témából ma itt elég sokan készültünk, valóban nem tudja elkerülni, hogy szóba ne hozzon olyan kérdéseket, amelyek itt elhangzottak. A törvényt figyelembe véve azonban nekünk közel azonos gondjaink lehetnek. Ettől függetlenül én rövid leszek. A mi megyénkben évszázadokon keresztül a föld jelentette a megélhetést. A legszebb jelzőkkel illették nálunk is a földet. Ezt hallottam most ma itt képviselőtársaimtól is. Volt olyan időszak, amikor a föld keserűséget jelentett és azt elhagyták az emberek. Az utóbbi időben egyeseknek ismét megélhetést, másoknak jövedelemkiegészítést jelent. A köztudatban úgy ismerik Tolna megyét és azon belül Tamási várost és környékét, hogy adottságai jobbak az országos átlagnál. Ez így igaz, de ezt az általánosítást többszörkerülni kellene, mivel nálunk is vannak dombvidéken vagy homokos területeken gazdálkodó üzemek. Nem tudjuk kellőképpen kihasználni adottságainkat egyes területeken, mert a körülmények ezt nem engedik számunkra. Szerencsére folyamatban van már a Sárköz térségi rendezése, gondolom, az elkövetkezendő években jut majd idő és pénz arra, hogy megtegyék ezt a Sió-Sárvíz környékén és úgyszintén rendezésre kerüljön a Kapós és a Koppány folyó környéke. örülök annak, hogy Fodor Sándor képviselőtársamhoz csatlakozhatom ebben, és gondolom a Somogy megyeiekhez is szívesen csatlakozunk a kérdés rendezésében. Bennünket a rendezésnél sohasem a szűk megyei érdekek vezéreltek, hanem közös feladatnak tekintettük az érintett szomszédos megyékkel együtt. Megyénkben az ipar az utolsó két-három évtizedben fejlődött számottevően. Választókörzetemben is csak az utolsó két évtizedben beszélhetek komolyabb ipartelepítésről. Ennek tulajdoníthtó, hogy Tolna megyében az utóbbi időben jobban csökkent a termőföld az országos átlagnál. Képviselő csoportunk nevében kijelenthetem, hogy a termőföld fokozott védelmével egyetértünk. Tisztelt Országgyűlés! Első konkrét felvetésem magát a törvényt érinti. Kimondom most előre,, hogy a törvény elfogadása mellett fogok szavazni. Indokolom miért, és közben néhány kételyemet is elmondom. Többször hallottam a vita során a kódex kifejezést. Képviselőcsoportunk véleménye az, hogy erre az egyébként jó kerettörvényre ezt a kifejezést nem használhatjuk. Bár jó volna, ha kódex lenne és használhatnánk ezt a kifejezést. A törvény mellett szól, hogy nagyon hasznos viták során tényleg egyszerűsödött és érthetőbb lett a törvény. Lehet, hogy ezt csak mint termelőszövetkezeti vezető érzem, és a joghoz értő képviselőtársaim ebben nem értenek egyet velem. Egyszerűen jobbnak tartom, mint az előző törvényt, pedig akkor amikor az megjelent, akkor a közigazgatásban dolgoztam. Félek viszont, hogy miután elfogadásra került, a jogszabályok sokaságával fogjuk színesíteni. Ezt itt ma sokan elmondták. Mindenki pontosabb akar lenni a saját területén. És, akinek majd használni kell a törvényt, annak egyre érthetetlenebbé válik. Most még azt sem mondhatja senki, hogy vészmadár vagyok, mert az elmúlt időszakban sok példáját láttuk és látjuk ma is az elburjánzott bürokráciának. A termelőüzemek és a hatóság tevékenysége úgy tűnik az új törvényben elválasztható, jobban érzékelhető. Tovább kell erősíteni minden intézkedéssel, hogy a termelőüzemek önállósága tovább növekedjen. Tudomásul vettük, megszoktuk, hogy az állam által kiadott szabályozók alapján gazdálkodjunk. Hozzászoktunk ahhoz is, hogy törvényességi felügyeletet gyakorolnak irányunkba. Ezt a megoldást kell