Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

955 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 956 Az érintett településeken a pozitív irányú folyamatok a törvénytervezetnek a föld haszonbérletre vonatkozó ösztönző rendelkezése is elősegítheti. Ugyanakkor a föld haszonbérletének a törvénytervezet szerinti rendelkezése a kötöttségek feloldásával megnöveli a gazdaságok felelősségét a bérbeadandó földek iránt. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásommal a törvénytervezet elfogadását kívántam erősíteni, amellyel egyetértek és a magam részéről elfogadom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést fél három óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.28-14.35. Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik dr. Pálfi Dénes képviselőtársunk, a Zala megyei 3-as számú választókerület képviselője. DR. PÁLFI DÉNES: Tisztelet e Háznak és Képviselőtársaimnak! Tisztelt Országgyűlés! Kezemben van egy marék föld, a vitatott törvény tárgya. Nem a legjobb, talán nem is a legrosszabb, még talán általánosnak sem mondható, mivel ez zalai föld. Legalább ennyi földdel már mindnyájunknak volt kapcsolata, mivel ennyi tapadhat fel a cipőre vagy a ruhánkra. Egyik esetben sárnak, másik esetben pornak nevezzük. Valójában mivel is jellemezhető ez a föld? Színével, fizikai állapotával, kémiai összetételével, kénhatásával, vízfelvevő és víztartó-képességével, művelhetőségével, biológiai aktivitásával, aranykorona vagy pontértékével? Számtalan kérdés és a kérdésre megannyi bonyolult válasz adható. Pedig ez a föld egyetlen szóval jellemezhető igazán: termőföld. Nem azért termőföld, mert a belevetett mag kicsírázik, hanem azért, mert termést is érlel. Március 15-e és 21-e között tárgyaljuk az új földtörvényt. Joggal emlékezünk ezért arra is, hogy mennyi vér és veríték tapadt ehhez a földhöz. Vér a megszerzés vagy birtoklás érdekében és verítékezés a megművelésével. Nekünk, magyaroknak talán minden nemzetnél többet jelent a föld, mivel több nemzeti és számtalan egyéni sorsforduló fűződik hozzá. Több mint nemzeti kincs, ezért védelme és rendeltetésének megfelelő használata és hasznosítása az egész társadalom érdeke. Minden nemzedék, így az előttünk élők is féltve óvták ezt a földet, hiszen jelenlegi állapota, termékenysége nekik is köszönhető. Tisztelt Országgyűlés! Felvetődhet a kérdés, miért van szükség új földtörvényre? Az előttem szólók ezt már többen érintették részleteiben is. Talán megnőtt a veszélyeztetettsége a termőföldnek? Igen! Több változás is végbement az előző törvény megjelenése óta. Változás a tulajdonviszonyokban és földhasználatban, csökkenés a mennyiségben, és sajnos nem kedvező irányú változás is kimutatható a termőföld összetételében, vagyis termőképességében. Egy új törvény vajon képes-e megállítani vagy kedvező irányba befolyásolni ezeket á folyamatokat? Szándékában és kereteiben igen. De a végrehajtás Zala megyei feltételeiben vannak aggályaink. Megyénk területének 60 százaléka művelt mezőgazdaságilag. Ebből 34.4 százalék, 130 ezer 300 hektár szántó. A termőhelyből adódó legfőbb gondjaink az alábbiak: elsősorban a tőkehiány, másodsorban a szántóterület 25.százaléka 12 százaléknál lejtősebb. A művelt táblanagyság 18 hektár körüli, illetve alatti. A szervesanyagtartalom egy százalék körüli, a szántóföld 65 százalékán gyenge ellátottságú. Kémhatása 4-4.5 PH, a kívánatos 6-6.5-del szemben. És van mintegy 30 ezer hektárnyi úgynevezett talajvédő gyepünk. Fekvése szerint, a mezőgazdaságilag művelt terület 12 százaléka, 27 ezer hektár zártkert. Az ország zártkertjének 14 százaléka megyénkben található és sajnos ennek a területnek 30 százaléka műveletlen. Üzemeink műtrágya-felhasználása némi csökkenés után 1975 óta szinten van. A műtrágya-hasznosulás azonban 20—25 százalékkal rosszabb a lehetségesnél, az alacsony szervesanyag-tartalom és a kedvezőtlen talajkémhatás miatt. Tovább rontja a jelenlegi helyzetet a mésztartalmú nitrogénműtrágya részbeni hiánya és a karbamid kedvezőbb ára. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás felmérése szerint a kedvezőtlen kémhatás ellensúlyozására 5,6 tonna/hektár mész hatóanyag kellene. A műtrágyák és a savas eső hatásának ellensúlyozására is számítva 1,1 millió tonna mész hatóanyagot kellene mielőbb kijuttatni, aminek költségvonzata 650 millió forint. Ez az összeg üzemeink jó évben kétévi teljes nyeresége. A jelenlegi mezőgazdasági termelői árképzés mellett üzemeink a törvény legfontosabb előírásának, a termőképesség megtartásának sem tudnának eleget tenni. Nagy változást és segítséget jelentett azonban a kormánynak az a támogatási rendszere, amit kiemelten a mészpótlásra biztosított. E jelentős támogatás ellenére azonban talajaink termőképességének csak fenntartása lehetséges, fokozásáról nem lehet szó. A mezőgazdaságilag művelt területünk 25 százaléka erősen lejtős, speciális művelőeszközök hiányában a haránt-irányú művelés a területek nagy részén megvalósíthatatlan, A hegy-völgyirányú művelés következményei pedig ismertek: a közvetlen tápanyag-veszteség, talajpusztulás és terméscsökkenés mellett jelentős a környezet szennyezése is. A jelenlegi törvénytervezet ugyan lehetőséget ad a föld kezelőjének a művelési ágváltoztatására, az erdőművelési ágba vonáshoz azonban előzetes hatósági engedélyt ír elő: 67. §. A földtörvény független az erdőtörvénytől. Ennek ellenére az lenne a tiszteletteljes kérésünk és javaslatunk, hogy adjon lehetőséget a törvény térségünkben és a hasonló adottságú területeken erdőművelés ágváltoztatásra ott, ahol egy bizonyos szint alatt a szántóföldi művelés hatékonysága és javítása csak jelentős ráfordítással lenne fokozható. A felmérések szerint csak megyénkben 5 000—8 000 hektár közepes, vagy jó minőségű erdő települhetne. Külön gondot jelent megyénkben a szénhidrogén kutatással és kitermeléssel összefüggő terepakadályok