Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

925 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 926 jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében el­fogadásra a Tisztelt Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz 21 képvise­lőtársunk kíván hozzászólni. Először Krémemé Mihe­lisz Terézia, Baranya megyei képviselőtársunkat illeti a szó. KRÉMERNÉ MIHELISZ TERÉZIA: Tisztelt Országgyűlés! Baranya megye hazánk mezőgazdasági területének 4,7 százalékán az agrártermelés ezt meghaladó hánya­dát produkálja. A föld minősége, hasznosításának szerkezete megfelel az országos átlagnak. Napjainkig erős maradt viszont az itt élő emberek föld iránti sze­retete, függetlenül attól, hogy a mezőgazdaságban vagy más területen dolgoznak. Ez a tény, valamint a föld védelmére, termőképességének fokozására, éssze­rűbb hasznosítására fordított kiemelt figyelem ered­ményezte, hogy szántóterületünk 1982-től nőtt. Területünk 40 százaléka erózió-káros. Itt megfelelő eredmény csak átgondolt munkával érhető el. 1964­től folyik megyénkben tervszerű meliorációs tevé­kenység. Ez ideig mintegy 65 ezer hektáron végeztünk ilyen jellegű beavatkozást. Hatása ma már mérhető. A 100 forint költségre jutó eredmény üzemenként el­térő mértékben, átlagosan 29 százalékkal nőtt. Jelenleg újabb nagy erőpróba előtt állunk: a Dráva­öblözet meliorációja egymilliárd forintot meghaladó feladat, amelynek elvégzéséhez az érintett üzemek saját forrásai rendelkezésre állnak. A kivitelezés üte­mének gyorsítása az állami támogatás terv szerinti biztosítását teszi szükségessé. És ez nem csupán ága­zati érdek. Megkülönböztetett figyelmet érdemel azért is, mert egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben felgyülemlett gondok egy részének megol­dását segíti. A rekultiváció, mint legjobb mezőgazdasági beru­házás, megyénkben is nagy hangsúlyt kapott. A szem­léletváltozáson túl az állami támogatás új rendszere, a Földvédelmi Alap létrehozása gyorsította meg ezt a folyamatot. Többségében gyenge termőképességű gyepek és korábban a termelésből kivont területek váltak szántóvá. E tevékenység eredményeként csak­nem négyezer hektárral nőtt szántóterületünk - ez Baranya megyében egy átlagos üzem nagyságának felel meg. A rekultiváció paraméterei kedvezőek. A költségek ugyan talajadottságtól, tervezőtől, kivitelezőtől, üze­mi hozzáállástól függően eltérőek. A megtérülési idő üzemi szinten 1 —3 év, a támogatás mértéke átlagosan 50 százalék. Egy hektárnyi szántón megyénkben meg­közelítően 25 ezer forint termelési értéket állítunk elő. Ez évente, az eddig rekultivált területnagyságot figyelembe véve, 100 millió forint termelési érték többletet eredményez. Jelenleg mintegy 7 ezer hektár olyan területtel rendelkezünk, amely viszonylag rövid idő alatt, évi 800-1000 hektáros ütemben lenne ter­melésbe vonható. Lehetőségeink — s ebből fakadóan feladataink - a területcserék esetében is jelentősek. Megyénk dom­borzati viszonyaiból következik, hogy a területek nagy része szabdalt, szomszédos táblákkal kevert. Előfordul, hogy egy üzem két szélső pontja között 50 kilométernél nagyobb a távolság. Az ésszerű terület- és értékbeli cserék a gazdálko­dás költségeit érzékelhetően csökkentik, illetve csök­kentenék. 1976-tól közel 15 ezer hektár cserélt így gazdát. Ennek mintegy kétszerese a még rendelke­zésre álló lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Vázolni tudtam csupán azt a munkát, amely megyénkben — a vitathatatlan prob­lémák ellenére — eredményesen szolgálta a termőföld megóvását, jobb hasznosítását. E tevékenység jogi kereteinek egy részét a ma is hatályos földvédelmi törvény - véleményem szerint — alapvetően jól biztosította. Mégis szükséges az egysé­ges földtörvény megalkotása, mert a földdel kapcso­latban olyan hatalmas joganyag gyűlt össze az elmúlt évek során, hogy annak alkalmazása - ahogyan miniszter elvtárs is elmondotta — szakemberek szá­mára is megterhelő feladatot jelentett. A most tárgyalt javaslat erénye, hogy tömören és jól tartalmazza a földingatlanokra vonatkozó átfogó rendelkezéseket. Érdeme, hogy jól illeszkedik a ha­zánkban zajló reform-folyamatok eszközrendszerébe. A szocialista tulajdonviszonyokat alapvetően meg­őrizve, nagyobb mozgásteret biztosít a földtulajdon­ban, földhasználatban, erősíti — bár véleményem sze­rint még mindig nem eléggé — a földvédelmet. Engedtessék meg néhány konkrét észrevételt ten­nem! A szabadabb művelésiág-változás gyors döntést és végrehajtást igénylő gazdaságunkban mindenkép­pen indokolt. Hasznos és időszerű az a változás, mely szerint termelőszövetkezetek kívülálló személyek ré­szére is adhatnak bérletbe nagyüzemi módon gazdasá­gosan nem művelhető földterületet, időtartamra és területnagyságra korlátozás nélkül. Messzemenőkig egyetértek a jogellenesen külföldön tartózkodó ma­gánszemélyek felsorolt ingatlantulajdonára vonatkozó méltányos, új szabályozással. Magam is fenntartással fogadtam a tartós földhasználat intézményét. Különö­sen célszerűtlen lett volna ez a lakás- és üdülőépítés céljára szolgáló telkek tartós használatának fenntartá­sára, mert ez a tulajdontól való megkülönböztetés valóban elméleti és fiktív jellegű. Gyakorlati értelme nincs — ha figyelembe vesszük az épület tulajdonosát indokoltan megillető jogokat. A földvédelem kapcsán kívánom elmondani, hogy ez napjainkban még nem magától értetődő gyakorlat, esetenként csupán a szankciótól való félelem. így a szándékolt cél elérését nem mindig segíti kellően a termelésből való kivonásért fizetendő kártalanítás, földvédelmi járulék, bírság. Egyetértek azzal is, hogy lakóterületek kialakítása ebből a szempontból kedvez­ményezett legyen. De mi ösztönöz ésszerű takarékos­ságra, ha a fent említett összegeket is a telek kialakítá­sának költségeihez lehet számítani és azt az építte­tőkre hárítani? Irodalmi adatok szerint: ipari és szolgáltatási célok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom