Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

921 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 922 Tisztelt Országgyűlés! A földről szóló törvényjavaslatot azzal a szándék­kal terjesztettük elo, hogy megfelelő alapot biztosí­tunk a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszo­nyok szocialista vonásainak erősítéséhez, a termőföl­dek védelméhez, hasznosításához, termékenységének megóvásához, és növeljük a tulajdonosok és más föld­használók gazdasági önállóságát, biztonságát. Jól tudom, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez, s általában földpolitikánk megvalósulásához a kor­szerű és áttekinthető jogi szabályozás szükséges, de önmagában véve nem elegendő. A rossz, nehézkes, bürokratikus végrehajtás, gyakorlat - amint ezt sajnos nem egyszer tapasztaljuk - meggátolja a jogszabá­lyokkal elérni kívánt célok érvényesülését. Bízom benne — és remélem, nem alaptalanul —, hogy az Önök elé terjesztett javaslat elő fogja segíteni a gyors és szakszerű jogalkalmazást, az ügyintézés színvonalá­nak növekedését is. Mindezek alapján a Minisztertanács nevében kérem a javaslat elfogadását és az ország törvényei közé való iktatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bölcsey Györgyöt, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti most a szó. Dr. BÖLCSEY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A földről szóló törvényjavaslat van előttünk, legnagyobb természeti kincsünkről és leggazdagabb termelőeszközünkről. Korábban több jogszabály is tartalmazta a földdel kapcsolatos kérdéseket. Utalni szeretnék többek között az 1957 óta megalkotott jog­szabályokra. Meg kellett teremteni a mezőgazdasági­lag hasznosítható földterületeink pontos nyilvántartá­sát, szabályozni kellett a szövetkezeti tulajdont és használati viszonyokat, mikor a föld kollektivizálása után erre szükség és lehetőség lett. 1967-ben már a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödött, stabili­zálódott, eredményeit és az átszervezés hatásait kel­lett jogszabályba foglalni. A korábbi szabályozások során több jelenlegi képviselőtársam is eredményesen és aktívan vett részt a munkában, ahogy a korábbi jegyzőkönyvek is tartalmazzák. Hosszú előkészítés után, már a törvénytervezet elő­készítő szakaszában a képviselők csoportonként, egyénenként, valamint az Országgyűlés négy bizott­sága, a mezőgazdasági, az építési és közlekedési, a kör­nyezetvédelmi és településfejlesztési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kétszer is, egyszer átfogóan a főbb elveket, majd másodszorra részlete­sen is megtárgyalta. E bizottságok tagjai nagy hozzá­értéssel, aktívan, sokszor szenvedélyesen mondtak véleményt. Az észrevételek, megjegyzések sajátosan tükrözték — és ez természetes — annak a területnek a gondjait, gondolatait, amelyet képviselnek képvislő­társaim. Nekünk most azonban ennél több a feladatunk. Hazánk egészére vonatkozó, ma lehetséges optimális törvényt kell alkotnunk. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságnak egyik feladata, hogy e vitákról összegzést és tájékoztatást adjon az Országgyűlésnek és megtegye javaslatait a törvénytervezettel kapcsolat­ban. Ezért esetenként Markója elvtárs expozéjával megegyezően, ahhoz kapcsolódva kell, hogy elmond­jam a bizottság véleményét is. Az előterjesztett törvényjavaslat egyik fontos és nélkülözhetetlen gondolata volt és az ma is a szocia­lista vonások erősítése, az állami földtulajdon és föld­minőség védelme. A föld jó hasznosítása és a termő­föld védelme a törvény centrális része. Óriási előny gazdálkodásunkban, hogy a termőföld majdnem 93 százaléka szocialista tulajdonban van. A törvény­tervezetet a vitákban elhangzott észrevételek alapján az önök előtt lévő módosításokkal együtt javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság. Egy alapvető változásról, a föld tartós használatba adása intézményének megszüntetéséről kívánok elő­ször szólni, amely gondolat Markója elvtárs expozéjá­ban az expozé vége felé jutott kifejezésre. A tartós használat és a magántulajdon intézménye az elmúlt években is sok hasonlóságot és azonosságot is tartal­mazott. Az előzetes vitákban nagyon sokan, sok szempontból bírálták a tartós földhasználat intézmé­nyét, összehasonlítva a magántulajdonnal, amely véle­ményük szerint sokkal nagyobb jogbiztonságot jelent. Az észrevételeket figyelembe véve bizottságunk is és Markója elvtárs a kormány nevében is egyetért azzal, hogy a tartós földhasználat, mint jogi intézmény — mert nem vált be — megszűnjék. A továbbiakban arról tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy milyen további lényeges javasla­tok hangzottak el. Az új törvénytervezet alapján az állami elővásárlási jog intézménye megszűnik, erre utalt a miniszter elvtárs is. Elhangzott javaslatként a bizottsági üléseken, hogy tartsuk fenn továbbra is az állami elővásárlás lehetőségét. Az elmúlt évek tapasz­talatai azonban azt bizonyították, hogy az állami elő­vásárlási jog intézménye a gyakorlatban nem vált be, nem funkcionált. Ez az intézmény nehezítette, bo­nyolultabbá tette a magánszemélyek közötti ingatlan­forgalmat, ugyanakkor a tanácsok — többek között megfelelő pénzügyi eszközök hiányában — nem éltek, nem tudtak élni az elővásárlási joggal. Ahogy a jelen­legi gazdasági helyzetünket ismerjük, ezek a pénzügyi források nem fognak növekedni az elkövetkezendő években. A bizottsági ülésen és a vitákban többször felme­rült olyan javaslat is, hogy a család valamennyi tagja külön-külön is legyen jogosult egy lakótelek vagy la­kás, egy üdülőtelek vagy üdülő és termőföld-tulajdon vásárlására. Én erősíteni kívánom a miniszter által el­mondottakat a bizottság nevében: ezeket a javaslato­kat nem tartjuk megalapozottnak. Az együtt élő szülők, illetőleg 14 éven aluli kiskorú gyermek a meg­vásárolt többletlakást nyilvánvalóan nem maguk hasz­nálnák, hanem vagy üresen maradna kihasználatlanul, vagy kiugróan magas lakbért, uzsoralakbért kérnének érte. Jelenlegi lakásviszonyaink között, amikor az átlagos jövedelemmel rendelkező pályakezdő fiatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom