Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

51 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 52 kei hol helyezkednek el a korszerűségi skálán. Közismert, hogy éppen ezen a téren van a legtöbb pótolnivalónk. Az iparvezetés számára az elkövetkező években éppen ezért az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva — és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, a szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit — gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új, a magas igényeket kielégítő versenyképes termékek gyártásának meghonosítását. Ennek most fokozott jelentősége van, mert olyan korban élünk, amikor annak, hogy az ipar milyen ütemben és milyen mértékben képes a műszaki színvonal megújítására, a többi termelő ág a mi viszonyaink között mindenekelőtt a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének alakulásában is meghatározó szerepe van. A nemzetközi, de a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban • fontos szerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vállalkozási formák gazdagítását ide értve a kisvállalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével létrehozott vegyesvállalatok alapítását is. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítésétől és az új vezetési formák bevezetésétől azt várjuk, hogy elősegíti a vállalkozó szellemű vezetői magatartás és a dolgozók alkotóképességének kibontakozását. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mezőgazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra, is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. A hazai és a külpiaci igények kielégítésében a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kívánjuk tartani a termelés folytatásában és növelésében Való érdekeltségüket. Mezőgazdaságunk — az egy főre jutó termelés mennyiségét és az egyes termékek — főleg a gabonafélék — hozamait tekintve a világranglistán az élvonalban helyezkedik el. Vannak azonban ágazatok, amelyekről mint például a zöldséggyümölcs termesztésről, ugyanezt már nem mondhatjuk el és a ráfordítások is magasabbak az indokolhatónál. Ezért a termelés növelésével a mezőgazdaságban egyenrangú fontossága van ' a hatékonyság növelésének, a ráfordítások csökkentésének, a minőség javításának. A másik fontos tennivaló az élelmiszeriparnak a mezőgazdasághoz és a nemzetközi színvonalhoz képest mutatkozó viszonylagos elmaradásának a mielőbbi megszüntetése. Ezt igényli a hazai és a külpiaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás és a termelés gazdaságosságának javítása. Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, amely szerint a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építővállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek. Javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és a közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. Kedves Elvtársak! Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelemtermelő-képesség javításának fontos feltétele —- a célokkal összehangolt — a, szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. Egyes nyugati újságok arról cikkeznek, — de olyankor itthon is hallani lehet olyan hangokat, mintha valami bizonytalanság lenne akörül, hogy folytatjuk-e vagy sem az irányítási rendszer továbbfejlesztését. Nos, önök tudják, hogy nincs szó semmiféle bizonytalankodásról. A XIII. kongresszus ebben a kérdésben is állást foglalt és világos eligazítást adott, a kormány pedig megkezdte —, egyes elemeiben már életbe is léptette T— az irányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló intézkedéseket. Ezek kiterjednek a népgazdasági és vállalati tervezésre, a közgazdasági szabályozó rendszer szinte valamennyi elemére, a vállalatirányítási és szervezeti rendszerre, a tanácsi gazdálkodásra. A közvetlen feladat most az, hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk és, hogy a szigorúbb gazdálkodási feltételek alól csak ott és csak annyiban adjunk időleges felmentést, ahol arra a tevékenység jellege miatt társadalmi érdekből nyomós ok van. A több évre szóló program alapján újabb lépéseket készítünk elő. Elgondolásaink között szerepel egyebek között a bankrendszer átalakítása, a vállalatok vagyonérdekeltségének megteremtése, az adórendszer korszerűsítése. Itt szükségesnek tartom megjegyezni: A közgazdasági szabályozók legfőbb és deklarált funkciója, hogy közvetítsék, érvényre juttassák a valóságos közgazdasági viszonyokat, ösztönözzenek és rászorítsanak az ésszerű gazdálkodásra. Azt, hogy a nemzetközi piac és sok más, a gazdálkodásra ható feltétel hogyan alakul, nem a kormány dönti el. Ügy vélem, jobban kell tudatosítani, hogy olyan időszakban élünk, amikor főleg