Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

51 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 52 kei hol helyezkednek el a korszerűségi skálán. Közismert, hogy éppen ezen a téren van a leg­több pótolnivalónk. Az iparvezetés számára az elkövetkező évek­ben éppen ezért az a legfőbb feladat, hogy a szo­cialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva — és ki­használva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit — gyorsít­sa meg a korszerű technológiai eljárások beve­zetését, az új, a magas igényeket kielégítő ver­senyképes termékek gyártásának meghonosítá­sát. Ennek most fokozott jelentősége van, mert olyan korban élünk, amikor annak, hogy az ipar milyen ütemben és milyen mértékben képes a műszaki színvonal megújítására, a többi terme­lő ág a mi viszonyaink között mindenekelőtt a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének alakulásában is meghatározó szerepe van. A nemzetközi, de a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban • fontos szerepe van az olyan vállalati struktúrá­nak, amely lehetővé teszi az ésszerű munkameg­osztást és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vál­lalkozási formák gazdagítását ide értve a kisvál­lalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével lét­rehozott vegyesvállalatok alapítását is. A vál­lalati szervezeti rendszer korszerűsítésétől és az új vezetési formák bevezetésétől azt várjuk, hogy elősegíti a vállalkozó szellemű vezetői magatar­tás és a dolgozók alkotóképességének kibonta­kozását. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élel­miszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzé­séhez, a közelmúltban intézkedéseket határoz­tunk el és léptettünk életbe a termelési érdekelt­ség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a me­zőgazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra, is indokolt­nak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségle­teknek megfelelő fejlesztését. A hazai és a kül­piaci igények kielégítésében a jövőben is nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kívánjuk tartani a termelés folytatásában és növelésében Való ér­dekeltségüket. Mezőgazdaságunk — az egy főre jutó terme­lés mennyiségét és az egyes termékek — főleg a gabonafélék — hozamait tekintve a világrang­listán az élvonalban helyezkedik el. Vannak azon­ban ágazatok, amelyekről mint például a zöldség­gyümölcs termesztésről, ugyanezt már nem mondhatjuk el és a ráfordítások is magasabbak az indokolhatónál. Ezért a termelés növelésével a mezőgazdaságban egyenrangú fontossága van ' a hatékonyság növelésének, a ráfordítások csök­kentésének, a minőség javításának. A másik fon­tos tennivaló az élelmiszeriparnak a mezőgazda­sághoz és a nemzetközi színvonalhoz képest mu­tatkozó viszonylagos elmaradásának a mielőbbi megszüntetése. Ezt igényli a hazai és a külpiaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás és a termelés gazdaságosságának javítása. Az építőiparról szólva — bár a túlzó általá­nosítás nem lenne igazságos — a kormány jogos­nak tartja azt a kritikát, amely szerint a válla­latok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az ér­dekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építővállalatok szervezettebben dolgoz­zanak, jobb minőségű munkát végezzenek. Ja­vuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését il­leti, a rendelkezésre álló erőforrásokból minde­nekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a tele­fonellátottság javítására, az informatikai rend­szerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vas­úti és a közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. Kedves Elvtársak! Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelemtermelő-képesség javításának fontos feltétele —- a célokkal össze­hangolt — a, szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. Egyes nyugati újságok arról cikkeznek, — de olyankor itthon is hallani lehet olyan hangokat, mintha valami bizonytalanság lenne akörül, hogy foly­tatjuk-e vagy sem az irányítási rendszer tovább­fejlesztését. Nos, önök tudják, hogy nincs szó semmiféle bizonytalankodásról. A XIII. kong­resszus ebben a kérdésben is állást foglalt és vi­lágos eligazítást adott, a kormány pedig meg­kezdte —, egyes elemeiben már életbe is léptette T— az irányítási rendszer továbbfejlesztését szol­gáló intézkedéseket. Ezek kiterjednek a népgaz­dasági és vállalati tervezésre, a közgazdasági sza­bályozó rendszer szinte valamennyi elemére, a vállalatirányítási és szervezeti rendszerre, a ta­nácsi gazdálkodásra. A közvetlen feladat most az, hogy az irányí­tás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztas­suk és, hogy a szigorúbb gazdálkodási feltételek alól csak ott és csak annyiban adjunk időleges felmentést, ahol arra a tevékenység jellege miatt társadalmi érdekből nyomós ok van. A több évre szóló program alapján újabb lépéseket készítünk elő. Elgondolásaink között szerepel egyebek kö­zött a bankrendszer átalakítása, a vállalatok va­gyonérdekeltségének megteremtése, az adórend­szer korszerűsítése. Itt szükségesnek tartom megjegyezni: A köz­gazdasági szabályozók legfőbb és deklarált funk­ciója, hogy közvetítsék, érvényre juttassák a va­lóságos közgazdasági viszonyokat, ösztönözzenek és rászorítsanak az ésszerű gazdálkodásra. Azt, hogy a nemzetközi piac és sok más, a gazdálko­dásra ható feltétel hogyan alakul, nem a kor­mány dönti el. Ügy vélem, jobban kell tudatosí­tani, hogy olyan időszakban élünk, amikor főleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom