Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-6

405 Az Országgyűlés 6. ülése, 1986. március 20-án, csütörtökön 406 alkalmazására. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor, ha a közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tarthat. A javaslat ezért a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére, felvilágosítást adó személyeknek is. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az előkészítés során komoly viták folytak arról, hogy a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra az érintett szervek kötelesek legyenek-e intézkedni, a sajtóban válaszolni. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint a mai szabályozás, amely a válaszadást kötelezően előírja, a gyakorlatban nem vált be. A válaszok rendszerint formálisak, közlésük a sajtószerveket rendkívül nagy adminisztrációval terheli, így e jogi intézmény társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Mi ezekkel a véleményekkel szemben arra a meggyőződésre jutottunk, hogy közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtóban megjelenő közérdekű észrevételek ne maradjanak érdemi válasz nélkül. A sajtó munkája csak akkor lehet hatásos, ha a hibák, hiányosságok feltárását az érdekelt szervek intézkedése követi, ha a társadalom figyelmére, érdeklődésére számot tartó közérdekű bejelentések és javaslatok nem maradnak visszhang nélkül. A törvény ezért előírja, hogy ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek kötelesek a bejelentést megvizsgálni és megválaszolni. Természetesen ahhoz is fontos társadalmi érdekek fűződnek, hogy a válasz szükség esetén ugyanolyan nyilvánosságot kapjon, mint amilyet a közérdekű felvetés kapott. Ezért, ha az érintett szerv kéri, a sajtó nem zárkózhat el a válasz nyilvánosságra hozatala elől. A választ — és ezt kétszeresen szeretném aláhúzni — tartalmi változtatás nélkül kell nyilvánosságra hozni. Nem köteles tehát a sajtó a választ teljes terjedelmében közölni. De csak olyan rövidítést alkalmazhat, amely a válasz lényegét nem változtatja meg. Szóltam már, tisztelt országgyűlés, a sajtó megnövekedett szerepéről és a sajtóra háruló fokozott felelősségről. A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a sajtó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait, valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit. A szocialista sajtó jellemzője, hogy az időszaki lapok tartalmukban a társadalom kisebb vagy nagyabb csoportjainak igényeihez igazodnak, ezek érdekeit juttatják kifejezésre. Ettől függően alakul az adott sajtóorgánum arculata, szerkesztésmódja, hangvétele. így minden időszaki lapnak külön olvasótábora alakult ki, amelynek ízlése és igényei formálják a lap sajátos profilját. Annak a követelménynek, hogy az időszaki lap a társadalom meghatározott rétegeihez színvonalasan, az igényeknek megfelelően szólhasson, legfőbb intézmény és biztosíték az a rendelkezés, amely az időszaki lapok alapítását a társadalom szervezeteire, tehát az állami szervekre, a társadalmi szervezetekre, a gazdálkodó szervekre és az egyesületekre bízza. Az időszaki lap alapítója a lap ,„gazdája". E minőségéből következően a lap alapítóját az alapítással kapcsolatosan lényeges kötelezettségek terhelik, így például a politikai, az erkölcsi és nem utolsósorban a vagyoni felelősség. A lap alapítóját ugyanakkor megilleti az a jogosultság, hogy meghatározza a lap célját, jellegét, irányvonalát és kinevezze a szerkesztőség vezetőjét. A törvényjavaslat — tisztelt képviselő elvtársak — az időszaki lapok mellett nagy figyelmet szentel a tömegtájékoztatás másik három, alapvetőnek tekinthető intézményének, a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának is. E témakörben külön is szeretném kiemelni, hogy a javaslat az eddigieknél rugalmasabb szabályozás kialakításával igyekezett megteremteni a lehetőségét az elektronikus sajtó további fejlődésének, tömegessé válásának, az igények jobb és differenciáltabb kielégítésének. A fő szabály változatlanul az, hogy rádióés televízióműsort a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 'készíthet. Az általuk közvetítendő országos és körzeti műsorokhoz a jövőben sem lesz szükség külön engedélyre. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió mellett azonban ezentúl más szervek is alapíthatnak helyi műsorokat készítő stúdiókat. E stúdiók alapítására és működésére viszont ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint az időszaki lapokra. Tisztelt Országgyűlés! A sajtó munkatársainak régi kívánságát teljesíti a törvényjavaslat, amikor rögzíti az újságírói hivatás gyakorlásával összefüggő jogokat és kötelességeket. A jogok és kötelességek a maguk összességében kifejezik azt a különleges helyzetet, amelyet az újságíró társadalmunkban elfoglal. Ezek a rendelkezések az információ megszerzésének és felhasználásának, az újságíró és a felvilágosítást adó személy közötti kapcsolat kérdéseinek, végül az újságírói tevékenység Önállóságának és függetlenségének szabályaival foglalkoznak. E szabályozás kialakításánál is a jogok és a kötelezettségek összhangjának megteremtésére törekedtünk. A javaslat ezért kinyilvánítja, hogy az újságíró bárkitől jogosult felvilágosítást kérni. A kapott felvilágosítást azonban csak kellő körültekintéssel, mindenoldalú alapos ellenőrzés után használhatja fel. Az újságíró jogosult a felvilágosítást adó személy nevét titokban tartani. Ha azonban a tájékoztatás bűncselekményre vonatkozott, az informátor neve már nem hallgatható el, és ilyenkor az újságírónak a Büntetőtörvénykönyvből következő meghatározott állampolgári felelőssége érvényesül. Hasonlóan jelentős az a rendelkezés is, amely arra kötelezi az újságírót, hogy a közlésre előkészített nyilatkozatot mutassa be a nyilatkozatot adó személynek. Ha a nyilatkozatot adó ezt követően úgy dönt, hogy a közzétételhez