Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

369 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 370 segítségét abban, hogy a fiatalokat megismertessék e pályával is, legyen kedvük e területen dolgozni. A bizottsági viták során felmerült kérdések kapcsán szólni kell néhány — a gazdaságunk teljesítményét alapvetően érintő — gondról is. Azért, mert — mint előbb említettem — a költségvetés nagy kockázatot vállal a struktúraátalakító, a tőkés exportbővítő fejlesztések támogatásával olyankor, amikor a korlátozó intézkedések további egyensúlyjavulást már nem hoznak és az idei gazdálkodásunk sem alapozta meg kellő mértékben a következő időszak terveit. A gazdaság exportképességének javítására az első lépés megtörtént, de további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a vállalati gazdaság jövedelemtermelő-képessége és érdekeltsége útján folyamatosan javuljon a magyar gazdaság exportképessége. A legfontosabb kérdés — amelynek megoldásában elvi síkon előre jutottunk —, hogy ki kell alakítanunk a struktúraváltást kikényszerítő szabályozást. Nem elég szavakban elítélni a nemzeti jövedelmet fogyasztó gazdálkodást, hanem olyan szabályozást kell kialakítani, aimely a szocialista gazdálkodásunk által elviselhető ütemben felszámolja az alacsony hatékonyságú tevékenységeket és szervezeteket, és egyben gondoskodik az itt felszabadított eszközök hatékony felhasználásáról. Gazdaságunk továbbfejlesztése nem térhet ki az érdekeltségi viszonyok átértékelése elől sem. Tisztán látjuk, hogy a gazdaságban szükség van egy hosszabb távú vagyon érdekeltségre, tulajdonosi szerepvállalásra, mert csak az ilyen érdekeltség biztosít kedvezőbb lehetőséget legfontosabb célunk eléréséhez, a műszaki, fejlődés ütemének felgyorsításához. Gazdaságunk struktúrájának átalakításához jelentősen hozzájárulhat a közvetett irányításnak jobban megfelelő pénzügyi intézményrendszer is. A bankátszervezés néven ismert folyamat megkezdődött, 1986-ban kialakításra kerül és a tervciklusban megkezdi működését a kétszintű bankrendszer. E folyamat keretében a monetáris irányítás módszerei fokozatosan bővülhetnek, a megújuló bankrendszer a jegybanki irányítás eszközeivel új forrásokat tárhat fel a magyar gazdaság számára. A bankrendszer korszerűsítése keretében kialakulnak a hitelbankok, amelyeknek alapvető feladata — elsősorban jövedelemérdekeltsége kényszeríti majd erre — a rugalmasabb hitelezési gyakorlat kialakítása. Fontos szerepe lehet a tartós betétek gyűjtésével és azok kihelyezésével, de a kötvénypiac bővítésével is a vállalatok közötti tőkeátcsoportosításban. A vállalati gazdálkodás számára különösen fontos, hogy a bank és a vállalatok között valóságos üzleti kapcsolatok jöjjenek létre, és a pénzügyi információkhoz, szolgáltatásokhoz ennek keretében hozzájusson. A bankrendszer korszerűsítése azonban akkor és olyan mértékben érheti el célját, amenynyiben arra az irányítási rendszer és a piaci feltételek lehetőséget biztosítanak. Ha a gazdaságtalan tevékenységek felszámolásában nem jutunk előre, akkor a hitelbanki működés sem hozhatja meg a remélt eredményeket. A gazdaságirányításra hárul az a feladat, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsa, biztosítsa a hitelbanki működés szabályozási feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének keretében 1936-tól jelentősen megváltozik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. Ennek megfelelően a középtávú pénzügyi előirányzatok tervezése során már érvényesül a tanácsok önállósága, megváltozott a bevételek szerkezete és megosztása is. Az eszközök növekvő hányada jut a helyi tanácsoknak, részben a lakosság lélekszámával arányosan, részben a céltámogatások révén. A helyi tanácsok érdekeltségi bevételeinek köre szintén bővül. !Ha viszont a lakosság igényei meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat, a településfejlesztési hozzájárulás révén szintén javíthatják az adott település ellátottságát. Természetesen — az eddigi tapasztalatok is erre utalnak -4- megnőtt a jelentősége a tanácsok és a lakosság jó kapcsolatának, mert ebből határozott előnye származhat — származik — az adott településnek, de az egész országnak is. Megnőtt az új gazdálkodási rendben a tanácsok mozgási szabadsága, rugalmasan változtathatnak a kiadási rovatok között, igaz a VII. ötéves tervben rögzített prioritásokat figyelembevéve. • Fontos rámutatni arra, hogy az új tanácsi gazdálkodási szabályozás csak fokozatosan érvényesülhet, részben a korlátozott pénzügyi lehetőségek, részben az előző tervidőszakról áthúzódó kötelezettségek miatt. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk demokratikus fejlődése felgyorsult, a tanácsi és az országgyűlési képviselői választások alkalmával a lakosság széles rétegei fogalmazták meg egyetértésüket ezzel a folyamattal, de igényüket is a demokratizmus továbbfejlesztésére. A választásokon, most pedig a népfrontértekezleteken, a szakszervezeti kongresszusokon is kifejezésre jutott, illetve jut társadalmunknak az az igénye, hogy a demokratizmus lehet a társadalmi közmegegyezés és a nemzet fejlődésének alapja. Választóimi tőlem — és gondolom, a választók széles tábojra a többi képviselőtől is — azt várják, hogy m demokratizmus fejlesztéséből képviselői munkánkkal vegyük ki részünket. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek; az országgyűlésben és különösen a bizottságokban a demokratizmus feltételei biztosították, így a képviselők tiszta lelkiismerettel állhatnak ki választóik elé, mert megbízatásukhoz méltóan végzik munkájukat. Erről azonban. a közvélemény, a választók —

: úgy érezzük — nem rendelkeznek elegendő ismerettel, márpedig a demokratizmust csak a közvélemény megfelelő tájékoztatásával fejleszthetjük. Ezért szükségét látom és javaslom — és ezt már egy képviselőtársam korábban megtette — hogy a sajtó a ! lakosságot az eddigieknél részletesebben — a vitákat is érzékeltetve — tájékoztassa az országgyűlés, különösen pedig a bizottságok munkájáról. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság megbízásából összefoglaltam a