Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-5
363 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 364 tovább. A szellemi foglalkozások után fizetendő adót kedvezőbbé tettük egy méltányosabb költségelszámolás lehetővé tétele útján. Fel kell figyelni arra, hogy a társadalom a vagyon szempontjából is differenciáltabbá vált. S amennyire természetes ez a teljesítményelv jobb érvényesítése nyomán, annyira szükséges, hogy a közteherviselést itt is jobban érvényesítsük. A kormány ezért javaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló építmény-jellegű ingatlanok, üdülők és hasonlók sok éve fennálló, elavult rendszerű, kis összegű adóztatásának módosítására már 1986-ra. Tisztelt Elvtársaik! A lakosság életszínvonalának alakulását legközvetlenebbül a keresetek és a fogyasztói árak változása határozza meg. Gazdasági lehetőségeinkből kiindulva, figyelembe véve a társadalom igényeit tükröző kongresszusi állásfoglalást, a kormány programját, a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal, növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben öt százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Ezek közül a főbbeket szeretném itt megemlíteni. Ilyenek például, hogy az év elején — az importáraik növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a TV előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költségei és a szolgáltatásoknak hosszú évek folyamán végbement bővülése egyaránt indokolják. A jövő év közepétől a telefonbeszélgetések díját 1,50 forintról — mármint az előfizetők számára volt ez 1,50 forint — a nyilvános állomásokkal azonos mértékűre, két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak az itteni vitában is sokszor hangsúlyozott fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. Egyes területeken az elmúlt években komolyabb feszültségek alakultak ki a kereseteikben, és különösen a nagy fizikai és szellemi igénybevétellel járó munkaterületeken ez utánpótlási gondokra is vezetett. Azt hiszem, nem kell az itt lefolyt másfél napos vita után indokolnom, hogy miért és hol teszünk bizonyos lépéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket is elhatározott a jövő évre. Január 1-től a szénbányászatiban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további 4 százalékos, tehát öszszesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Ezen túlmenően az első félévben a bírák és az ügyészek körében, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozóinál, az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozóknál ugyancsak központi bérintézkedéseket hozunk. Az életszínvonal növekedésében komoly szerepük van a társadalmi jövedelmeknek is. Az eddig fennálló rendszert újabb intézkedésekkel egészítjük ki 1986-ban. Itt a leginkább rászorulók helyzetét kellett szem előtt tartani. így 1986-tól a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzését célzó intézkedéseket vezetünk be. Januártól a 70 éven felülieknél, illetve azoknál, akik 1936-ban töltik be a 70. életévüket, a nyugdíjemelkedés lépést tart az átlagos fogyasztói áremelkedéssel, 1986-ban tehát itt 5 százalék lesz a nyugdíjak emelkedése és 150 forint lesz minimálisan, szemben az eddigi 100 forintos minimummal. Ezzel azonos mértékben emelkednek az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátásai is. A hetven éven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni, az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. Megemlítem még, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása március 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi 1 éves korhatárral. Életszínvonalpolitikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is a szociális helyzethez igazodóan, növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően —, 20—60 ezer forinttal lesz nagyobb. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége. Eddig szigorúan meghatározott jogcímek voltak, hogy mihez lehet, mihez nem lehet ilyen kölcsönt nyújtani; most ezek a jogcímek nagy mértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés, mint már erről szó volt, támogatása duplájára növekszik. Érdekünk az egészséges lakásmobilitás, ezért a lakáscsere illetéke 7 százalókról 5 százalékra mérséklődik. Az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslat és a tanácsok előzetes tervei azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények kiadásai a kormányzat és a tanácsok rangsorolásának megfelelően növekednek, s ezt a rangsorolást, mint Faluvégi elvtárs mondta, az itteni vita alapján még pontosítani fogjuk. Az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek jövőre a költségvetési lehetőségek szerint; az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglévő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi. feltételeit. Emellett pótlólagos előirányzatok segítik például a rák-, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítását, az alkoholizmus elleni küzdelem erősítését, a házi szociális gondozóhálózat bővítését, a családsegítő központok hálózatának kiépítését, a nagy létszámú tanuló korosztályok jobb oktatási feltételeinek megteremtését, a pedagógusképzés bővítését. Az alapkutatások fejlesztésére jelentős többletforrásokat irányzunk elő.
