Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

'5. december 21-én, szombaton 356 355 Az Országgyűlés 5. ülése, IS amely jelentős összegű — tízmilliárdos nagyságrendű — többletberuházással járna, csak akkor lehetne megvalósítani, ha megint más területekről csoportosítunk át fejlesztési forrásokat, amit viszont a kibontakozás érdekében most nem tudunk, s nem is szabad vállalnunk. A mezőgazdasági kérdésekről szólva el kell mondani, hogy a VI. ötéves terv időszakában a termelés költségei 27 százalékkal nőttek, a felvásárlási árakat pedig 17 százalékkal emeltük. Ez szemmel láthatóan kifejezi azt a követelményt, hogy a mezőgazdaság területén is növelni kell a hatékonyságot. Ez az üzemek egy részénél megtörtént, sajnos nem mindenütt. A következő időszakban az állattenyésztés területén eddig meghozott intézkedések megvalósítását figyelemmel fogjuk kísérni, annak érdekében, hogy fenntartsuk a termelési kedvet. Javítani fogjuk a feldolgozottsági fokot, s korszerűsíteni szándékozunk kapacitásokat különböző beruházási és egyéb programokkal. Azt kérjük viszont, hogy a termelés területén fogadják be terveikbe a minőségi követelményeket. Át fogjuk gondolni a szőlő- és gyümölcstermesztésünknek a telepítéstől a feldolgozáson át a külkereskedelemig terjedő helyzetét. Sok új jelenség van a KGST-ben is és a világpiacon is, ami bennünket erre késztet. Mi úgy gondoljuk, hogy a minőség javításával, olyan telepítéspolitikával, amely a költségek csökkentését eredményezi, továbbá a hosszabb távú értékesítési stratégiával és szerződésekkel ennek az ágazatnak a jövőjét biztosítani tudjuk. Röviden a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről. Ezek helyzetének megoldásával több irányban is foglalkozunk. Ez az egyik fontos feladata annak a programnak, ami az elmaradt térségek gazdaságfejlesztésére irányul, s mely 1986-ben készül el. A megyei tanácsokkal karöltve perspektivikus megoldásokra törekszünk. Azt azonban kérnünk kell, hogy azokon a területeken, ahol ezek a gondok az utóbbi években nagyon felhalmozódtak, ott a kibontakozás lépcsőzetes programjának kidolgozásában nyújtsanak segítséget. Az egészségügy és az oktatás kérdéseiről: a tervidőszak első felében át fogjuk tekinteni az egészségügyi felújítás programját. Ennek során a jelenleginél valószínűleg előnyösebb végrehajtási menetrendet tudunk kialakítani. Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a műszerek beszerzésére szánt nagyobb összegek felhasználása olyan —• a beszerzésre, a karbantartásra, a folyamatos ellátásra és kihasználásra kiterjedő — rendszerben valósuljon meg, amely lehetőséget ad arra, hogy a megnövelt összegek felhasználása hatékonyabb legyen. A kormány a jövő esztendőben a távlati tervezésre új programot szándékozik készíteni. Ennek keretében a terv- és költségvetési bizottság ajánlásának megfelelően a hosszú távú munkaerő-ellátási és sza'kemberképzési programot fogunk kidolgozni, megvitatva azt a felsőfokú oktatási intézmények vezetőivel is. Azt hiszem, hogy ily módon az egész felsőoktatási rendszer számára nagyobb stabilitást tudunk teremteni. Egyetértünk azzal, hogy a tanácsi költségvetésben a közoktatás nagyobb figyelmet kapjon. Az egészségügy és az oktatás kérdéseiről szólva csupán néhány gazdasági ügyre tértem vissza, de tisztában vagyunk azzal, hogy ezeken a területeken nagyon sok a tartalmi feladat is, s nem feledkeztünk meg arról sem, hogy az ezeken a területeken meglévő béraránytalanságok kiigazításában is vannak még teendőink. Igen sok képviselő elvtárs érintette a tanácsi gazdálkodással összefüggő kérdéseket. Az új irányítási rendszert általános egyetértés fogadta, bár többen hangoztatták, hogy néhány helyen nincsenek meg a hozzá szükséges feltételek. A. kormány foglalkozik a kormányzati munka jobbításával kapcsolatos javaslatokkal. Ennek keretében feltárja ennek a kérdésnek különböző káder-, szakképzési és információs rendszerbeli összefüggéseit, továbbá kidolgozza a szükséges intézkedéseket. Az új irányítási rendszernek a követelményei ugyanis olyanok, hogy a jó működéséhez nagyon felkészült, a közélet iránt érzékeny, fogékony vezetői és köztisztviselői állományra van szükség, amely a rendszert szándékainknak megfelelően tudja majd működtetni. A főváros helyzetét a kormány már áttekintette. Két olyan kérdés van, amellyel a jövő esztendőben is foglalkozunk. Az egyik az úgynevezett tömbrehabilitáció ügye, ami itt is szóba került. A másik a főváros közlekedési rendszerének fejlesztése és az ezzel kapcsolatos nagyon fontos beruházási döntések meghozatala. Reméljük, hogy ez utóbbiban a főváros a megfelelő sorolással segítséget tud nyújtani. Igen helyes az a törekvés, amely a főváros és Pest megye együttműködésében, Pest megye és a többi megye között kialakult a lakásépítésben, közlekedésben, vízellátásban, még olyan kérdésekben is, mint például a környezetvédelem és a kommunális hulladék elhelyezése, hasznosítása. Ez megfelel azoknak a törekvéseknek, amelyeket az új irányítási rendszer is kifejez, tehát a közvetlen, önálló együttműködés kiszélesítésének is. Ehhez legfeljebb azt lehet még hozzátenni, hogy itt néhány olyan megyei vagy helyi kérdés is felmerült, amelynek a megoldására az új rendszerben elsősorban a helyi keretekben kell és lehet is módot találni. Ez nem jelenti azt, hogy a kormányzat ne foglalkozna egy-egy nagy horderejű kérdéssel, de azért arra kell törekedni, hogy valóban ott dőljenek el a dolgok, ahová már a hatásköröket és az anyagi lehetőségeket is csoportosítottuk. A bizottsági viták külön felhívták a figyelmet az úgynevezett közmű-olló kérdésére. Valóban, itt a helyzet nem sokat javul, annak ellenére, hogy sokkal nagyobb eszközöket fordítunk erre a célra. Szeretném hozzátenni, hogy mi sem vagyunk elégedettek a megismert tanácsi szándékokkal, mert az igazság az, hogy a közvélemény és az igények az eszközöket elsősorban a vízellátás fejlesztése felé sodorják, holott már felismertük, hogy a vízellátás és a szennyvízelvezetés között összhangot kell teremteni. E vonatkozásban nagy jelentősége van