Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

'5. december 21-én, szombaton 356 355 Az Országgyűlés 5. ülése, IS amely jelentős összegű — tízmilliárdos nagyság­rendű — többletberuházással járna, csak akkor lehetne megvalósítani, ha megint más terüle­tekről csoportosítunk át fejlesztési forrásokat, amit viszont a kibontakozás érdekében most nem tudunk, s nem is szabad vállalnunk. A mezőgazdasági kérdésekről szólva el kell mondani, hogy a VI. ötéves terv időszakában a termelés költségei 27 százalékkal nőttek, a fel­vásárlási árakat pedig 17 százalékkal emeltük. Ez szemmel láthatóan kifejezi azt a követel­ményt, hogy a mezőgazdaság területén is nö­velni kell a hatékonyságot. Ez az üzemek egy részénél megtörtént, sajnos nem mindenütt. A következő időszakban az állattenyésztés terüle­tén eddig meghozott intézkedések megvalósítá­sát figyelemmel fogjuk kísérni, annak érdeké­ben, hogy fenntartsuk a termelési kedvet. Javí­tani fogjuk a feldolgozottsági fokot, s korsze­rűsíteni szándékozunk kapacitásokat különbö­ző beruházási és egyéb programokkal. Azt kér­jük viszont, hogy a termelés területén fogadják be terveikbe a minőségi követelményeket. Át fogjuk gondolni a szőlő- és gyümölcstermeszté­sünknek a telepítéstől a feldolgozáson át a kül­kereskedelemig terjedő helyzetét. Sok új jelen­ség van a KGST-ben is és a világpiacon is, ami bennünket erre késztet. Mi úgy gondoljuk, hogy a minőség javításával, olyan telepítéspoli­tikával, amely a költségek csökkentését ered­ményezi, továbbá a hosszabb távú értékesítési stratégiával és szerződésekkel ennek az ágazat­nak a jövőjét biztosítani tudjuk. Röviden a kedvezőtlen adottságú szövetke­zetekről. Ezek helyzetének megoldásával több irányban is foglalkozunk. Ez az egyik fontos feladata annak a programnak, ami az elmaradt térségek gazdaságfejlesztésére irányul, s mely 1986-ben készül el. A megyei tanácsokkal kar­öltve perspektivikus megoldásokra törekszünk. Azt azonban kérnünk kell, hogy azokon a terü­leteken, ahol ezek a gondok az utóbbi években nagyon felhalmozódtak, ott a kibontakozás lép­csőzetes programjának kidolgozásában nyújtsa­nak segítséget. Az egészségügy és az oktatás kérdéseiről: a tervidőszak első felében át fogjuk tekinteni az egészségügyi felújítás programját. Ennek során a jelenleginél valószínűleg előnyösebb végre­hajtási menetrendet tudunk kialakítani. Támo­gatjuk azokat a törekvéseket, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a műszerek beszerzésére szánt nagyobb összegek felhasználása olyan —• a be­szerzésre, a karbantartásra, a folyamatos ellá­tásra és kihasználásra kiterjedő — rendszerben valósuljon meg, amely lehetőséget ad arra, hogy a megnövelt összegek felhasználása haté­konyabb legyen. A kormány a jövő esztendőben a távlati tervezésre új programot szándékozik készíteni. Ennek keretében a terv- és költségvetési bizott­ság ajánlásának megfelelően a hosszú távú munkaerő-ellátási és sza'kemberképzési progra­mot fogunk kidolgozni, megvitatva azt a felső­fokú oktatási intézmények vezetőivel is. Azt hi­szem, hogy ily módon az egész felsőoktatási rendszer számára nagyobb stabilitást tudunk teremteni. Egyetértünk azzal, hogy a tanácsi költségvetésben a közoktatás nagyobb figyel­met kapjon. Az egészségügy és az oktatás kérdéseiről szólva csupán néhány gazdasági ügyre tértem vissza, de tisztában vagyunk azzal, hogy ezeken a területeken nagyon sok a tartalmi feladat is, s nem feledkeztünk meg arról sem, hogy az ezeken a területeken meglévő béraránytalansá­gok kiigazításában is vannak még teendőink. Igen sok képviselő elvtárs érintette a taná­csi gazdálkodással összefüggő kérdéseket. Az új irányítási rendszert általános egyetértés fogad­ta, bár többen hangoztatták, hogy néhány he­lyen nincsenek meg a hozzá szükséges feltéte­lek. A. kormány foglalkozik a kormányzati munka jobbításával kapcsolatos javaslatokkal. Ennek keretében feltárja ennek a kérdésnek különböző káder-, szakképzési és információs rendszerbeli összefüggéseit, továbbá kidolgozza a szükséges intézkedéseket. Az új irányítási rendszernek a követelményei ugyanis olyanok, hogy a jó működéséhez nagyon felkészült, a közélet iránt érzékeny, fogékony vezetői és köztisztviselői állományra van szükség, amely a rendszert szándékainknak megfelelően tudja majd működtetni. A főváros helyzetét a kormány már átte­kintette. Két olyan kérdés van, amellyel a jövő esztendőben is foglalkozunk. Az egyik az úgy­nevezett tömbrehabilitáció ügye, ami itt is szó­ba került. A másik a főváros közlekedési rend­szerének fejlesztése és az ezzel kapcsolatos na­gyon fontos beruházási döntések meghozatala. Reméljük, hogy ez utóbbiban a főváros a meg­felelő sorolással segítséget tud nyújtani. Igen helyes az a törekvés, amely a főváros és Pest megye együttműködésében, Pest megye és a többi megye között kialakult a lakásépítésben, közlekedésben, vízellátásban, még olyan kérdé­sekben is, mint például a környezetvédelem és a kommunális hulladék elhelyezése, hasznosí­tása. Ez megfelel azoknak a törekvéseknek, amelyeket az új irányítási rendszer is kifejez, tehát a közvetlen, önálló együttműködés kiszé­lesítésének is. Ehhez legfeljebb azt lehet még hozzátenni, hogy itt néhány olyan megyei vagy helyi kérdés is felmerült, amelynek a megoldá­sára az új rendszerben elsősorban a helyi kere­tekben kell és lehet is módot találni. Ez nem jelenti azt, hogy a kormányzat ne foglalkozna egy-egy nagy horderejű kérdéssel, de azért arra kell törekedni, hogy valóban ott dőljenek el a dolgok, ahová már a hatásköröket és az anyagi lehetőségeket is csoportosítottuk. A bizottsági viták külön felhívták a figyel­met az úgynevezett közmű-olló kérdésére. Va­lóban, itt a helyzet nem sokat javul, annak el­lenére, hogy sokkal nagyobb eszközöket fordí­tunk erre a célra. Szeretném hozzátenni, hogy mi sem vagyunk elégedettek a megismert taná­csi szándékokkal, mert az igazság az, hogy a közvélemény és az igények az eszközöket első­sorban a vízellátás fejlesztése felé sodorják, holott már felismertük, hogy a vízellátás és a szennyvízelvezetés között összhangot kell te­remteni. E vonatkozásban nagy jelentősége van

Next

/
Oldalképek
Tartalom