Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-1
15 Az Országgyűlés 1. ülése, 1985. június 28-án, pénteken délelőtt 10 órakor 16 sőbb Bírósága elnökének dr. Szilbereky Jenőt válassza meg. Budapest, 1985. június 28. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára." ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács átiratában foglalt javaslatot a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyére elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szíveskedjék szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, a Magyar Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé dr. Szilbereky Jenőt egyhangúlag megválasztotta. (Taps.) RUJSZ LÁSZLÓNÉ jegyző (olvassa); „A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének, Budapest. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanánácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben javasolja az Országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének dr. Szíjártó Károlyt válassza meg. Budapest, 1985. június 28. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára." ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács átiratában foglalt javaslatot a legfőbb ügyész személyére elfogadja-e? Aki igen, az kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Köszönöm. Volt-e valaki ellene? (Nem.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot, hogy az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé dr. Szi j ártó Károlyt megválasztotta. (Taps.) Kérem a kormány tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az eskü letételére szíveskedjenek az Elnöki Tanács fogadótermében megjelenni. Erre az időre az ülést felfüggesztem. Szünet. (Szünet: 13.43—14.12. — Elnök: SARLÓS ISTVÁN) ELNÖK: Ülésünket folytatjuk. Bejelentem, hogy Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. LÁ ZÁ R GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés!, Kedves Képviselő Elvtársak! Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali esküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az Országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Kedves Képviselő Elvtársak! Mindössze néhány hete, hogy a választásra jogosult állampolgárok imponáló többsége szavazataival újból kifejezésre juttatta a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával való egyetértését, támogatásáról biztosította a XIII. kongresszuson elfogadott, a Hazafias Népfront által meghirdetett országépítő nemzeti programot. Bejelentem, hogy a nép akaratát kifejező, számunkra kötelező politikai iránymutatásokat alapul véve kidolgozzuk és az Alkotmány előírásának megfelelően az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán előterjesztjük a kormány öt évre szóló munkaprogramját. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék — erre most nincs is lehetőségem —, jelezni kívánom, hogy munkaprogramunkban azokat a feladatokat szándékozunk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé tehetjük szocialista társadalmunk építését. Ma minden korábbinál világosabban áll előttünk, hogy ennek az első és legfontosabb feltétele gazdaságunk teljesítőképességének megjavítása. Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb munkával küzdhetjük le azt a történelmi okokból és az adottságainkból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot okozott. Csak több eredményt hozó, jobb munkával teremthetünk elegendő anyagi alapot ahhoz, hogy teljesebben kielégíthessük népünk szükségleteit, javíthassuk életkörülményeit, fejleszthessük a tudományt és a kultúrát, megfelelő színvonalon gondoskodhassunk szocialista vívmányaink védelméről. A minőségi és a hatékonysági követelményeket, a jövedelemtermelő képesség fokozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a tervkoordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A KGST tegnap befejezett 40. ülésszakán meggyőződhettünk róla, hogy szándékunkkal nem állunk egyedül. Valamennyi tagország a fejlődés intenzív jegyeinek gyorsabb kibontakoztatásában látja nemzeti céljaink és közös törekvéseink valóra váltásának legfontosabb gazdasági feltételeit. Ebből kiindulva és az elmúlt évben tartott felső szintű értekezlet állásfoglalásaival összhangban az ülésszak határozataiban a minőségi követelmények kapják a legnagyobb hangsúlyt. Munkaprogramunkban bemutatjuk majd és vitára bocsátjuk azokat az elgondolásokat is, amelyek képet adnak arról, mit kívánunk tenni a kormányzati, az igazgatási munka, az irányítási rendszer fejlesztése érdekében azért, hogy még tágabb teret nyissunk a végrehajtó és a gazdálkodó szervek önálló és felelős cselekvése, az egyéni tehetség érvényesülése számára. Tudatában vagyunk, hogy a gazdaság minőségi megújulása csak úgy mehet végbe, ha ahhoz kedvezőek a társadalmi feltételek, ha megbecsülés övezi a közösségért dolgozó embert, ha méltó elismerést kap a szorgalom és a tudás. Ezért arra is választ kívánunk adni, milyen terveink vannak a szocialista demokrácia további intézményesítésére, a tudomány, a kultúra, az oktatás fejlesztésére, a jó munka erkölcsi és anyagi elismerésének növelésére.
