Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

207 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 208 tében további növekedési és export-források feltárására vezet. Indokoltnak tűnik, hogy e kritikus, a magyar gazdaság nemzetközi elhelyezkedését hoszszabb időre meghatározó kérdések és összefüggések cselekvési rendszerének kialakításában a törvényhozás a kormányzatnak és a gazdasági életnek segítséget nyújtson. Az országgyűlés felkéri elnökét ezen újszerű és nagyjelentőségű munkák folyamatos koordinálására és feltételeinek biztosítására. A tervés költségvetési bizottság a 86-os esztendőben az őszi ülésszakon számoljon be a plénumnak az elvégzett munkáról és annak eredményeiről." A javaslatot átnyújtom. (A javaslatot átnyújtja az országgyűlés elnökének.) Az elmondottak alapján a bizottságok nevében javaslom a VII. ötéves tervnek az írásban benyújtott módosításokkal történő elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. Szünet: 12.06—12.26. ELNÖK: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz 37 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Szépvölgyi Zoltán képviselőtársunk felszólalása következik. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, a 'körülményeket és a lehetőségeket figyelembe véve jónak, célkitűzéseit a XIII. kongresszus határozataival összhangban lévőnek tartom. Megítélésem szerint őszintén tárja fel a népgazdaság helyzetét, a meglévő és megoldásra váró jelentős gondokat, mértéktartóan és alapvetően reálisan fogalmazza meg a feladatokat. Űgy gondolom, a törvény gyakorlatban való megvalósulását — bármily nehéz feladat is legyen — támogatnunk kell és a magunk területén mindent meg kell tenni a kitűzött célok és feladatok eredményes teljesítése, az ehhez szükséges feltételek és eszközök biztosítása érdekében. A törvényjavaslathoz kapcsolódva szeretnék néhány vonatkozásban a Fővárosi Tanács elgondolásairól szólni. Tervgazdálkodásunk egyik alapelve a folyamatosság, így természetes, hogy a VII. ötéves tervkoncepció készítésekor a Fővárosi Tanács is áttekintette a VI. ötéves tervteljesítés helyzetét. Megállapítottuk, hogy a nehézségek ellenére a főváros VI. ötéves tervének fő céljait — a lakásépítés kivételével — lényegében sikerrel teljesítjük. A tervezettnél alacsonyabb lakásépítést pedig az elosztásban a-lakásgazdálkodás javításával, a bontások csökkentésével jórészt ellensúlyoztuk. Tisztelt Országgyűlés! A Fővárosi Tanács megtárgyalta a VII. ötéves gazdasági és területfejlesztési koncepcióját. A pénzügyi források a korábbinál és az átlagosnál szerényebb fejlesztést és gazdálkodási lehetőséget biztosítanak. Ezt ismerve kerestük és keressük a nagyobb előrehaladás útját. Űgy ítéljük meg, hogy a kiemelések szűkítésével, — amely egyben bizonyos területek háttérbe szorulását fogja eredményezni —, szemléletünk és gyakorlatunk változtatásával, az anyagi eszközök korábbinál körültekintőbb, célirányosabb és takarékosabb felhasználásával elérhetjük, hogy a VII. ötéves tervidőszakban, a népgazdaság nehezebb helyzete ellenére is, folytatódjék a főváros fejlődése és a lakosság életkörülményei, életfeltételei számos területén tovább javuljanak. De számolnunk kell azzal, hogy a lakosság várakozásának, jogos igényeinek nem tudunk maradéktalanul eleget tenni, ezért több termeten jelentkeznek majd feszültségek. A lakáshelyzet a fővárosban jelenleg is nagy társadalompolitikai probléma. A VI. ötéves tervidőszakban felépült 75 ezer lakással szemben a VII. ötéves tervidőszakban összesen 58—60 ezer lakás építésére lesz lehetőségünk. Ezen belül 14—15 ezer a bérlakás, amely csak részben teszi lehetővé a legindokoltabb igények kielégítését. Ezért a tervidőszak során tovább kell keresni a lehetőségeket a bérlakásépítés növelésére. A fejlesztések és az eredményesebb lakásgazdálkodás segítségével a tanács 48 ezer család igényét fogja kielégíteni. így megközelítően eleget tudunk tenni annak, hogy a tervtörvényben kiemelt rétegek átmeneti vagy végleges lakásjuttatásban részesüljenek. A feladat teljesítésének többek között feltétele, hogy az építőipar a tervezett mennyiségű lakást felépítse, mégpedig jó minőségben. Sajnos a telepszerű lakásépítés a VI. ötéves tervidőszak eleje óta — elsősorban szakipari munkaerőhiány miatt — jelentősen csökkent és 1986-ban várhatóan tovább csökken. Ez a körülmény aggodalomra ad okot, hiszen ha a csökkenés folytatódna, akkor a VII. ötéves tervidőszak lakásépítési és elosztási tervét nem tudnánk teljesíteni, ami nagyon jelentős társadalompolitikai feszültséget okozna. Ezért kérem az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársat, hogy a kialakult és a várható helyzetet a fővárosi tanács bevonásával vizsgáltassa meg, és tegyenek intézkedéseket a főváros tervében előirányzott telepszerű lakásépítés megvalósításához szükséges kivitelezői kapacitás biztosítása érdekében. Jelentős fejlődést tesz lehetővé, hogy a nagyértékű és jórészt elavult budapesti lakásállomány fenntartására, felújítására a korábbi; nál sokkal nagyobb összeget használhatunk fel. Ezzel körülbelül 100 ezer lakás felújítását és*60 ezer lakás korszerűsítését valósíthatjuk meg, ami egyúttal előbbre viszi a város nagy tömegeket érintő régi gondjának megoldását.. Minőségileg lényeges változást jelent, hogy az elavult belső városrészekben a pénzügyi és a műszaki feltételekkel összhangban 13 tömb rehabilitációját valósítjuk meg. A belső városrészek rehabilitációjának fontosságát jelzi, hogy a Minisztertanács 1986 első félévében a téma tárgyalását napirendjére tűzi. Ha komplexen vizsgáljuk, hogy a lakáshelyzet építéssel, gazdálkodással, felújítással és korszerűsítéssel Összességében