Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1341 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1342 A kislakás építés felgyorsulásával párhuzamosan az energiatakarékos fűtés lehetőségeinek kutatásával intenzíven és összehangoltabban kellene foglalkozni. A szilárdtüzelés napjaink egyik legolcsóbb formája. Egyes vállalkozó kedvű gyártócégek termékeként megjelentek a piacon különböző olyan, megítélésem szerint minden tudományos elképzelést nélkülöző fűtőalkalmatosságok, kazánok, amelyek nem biztos, hogy hosszú távon céljainknak meg. felelnek. Ezért központilag elfogadott, vagy kutatások eredményeként kifejlesztett, bizonyítottan jó hatásfokú és megbízható szilárd tüzelésű, kislakásokban is alkalmazható kazánok előállítását kellene meggyorsítani. A kormányprogramok végrehajtásának komplexitását figyelembe véve az ipar után egy másik területről hoznék példát. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy választókerületem tanácsülésein néhány kivételtől eltekintve részt vettem. Sok tapasztalatot gyűjtöttem ezekben az üléseken, és kialakult bennem egy olyan vélemény, hogy a tanácsok tervezési mechanizmusát korszerűsíteni kellene amiatt, hogy a tanácstagok aktivitása nagyobb legyen. Azt tapasztaltam, hogy vannak olyan napirendek, amelyeknél a vitákban való részvétel nem kelt különösebb aktivitást. E témák lennének pedig azok, amelyek a választók széles körét érintik, s a tanácstagok jelentős részét hozzászólásra, vélemény nyilvánításra kellene hogy ösztönözzék. Ez esetekben ugyanis a pénzeszközök egy részének felhasználásáról, a települések jövőjéről van szó. Mégis, mint említettem, a hozzászólók száma csekély. Azért javaslom a tervezési rendszer megváltoztatását, mert ma a tanácsülés elé kerülő költségvetési anyagok zöme szakmai oldalát tekintve szinte „támadhatatlan". Társadalompolitikai részről viszont nem sok beleszólást, illetve változtatást enged, a pénzeszközök behatároltsága és különféle jogszabályok miatt. Ez a zárt tervezési rendszer — vagy fogalmazhatom elosztási rendszernek is —, nem mindig előnyös. Az országos településfejlesztési elképzelések ellen hat. A mi területünkön ez szerencsére nem így van, mégis azt javaslom, hogy a megyei tanácsok elosztó szerepét felül kellene vizsgálni és az említett fogyatékosságok megszüntetése érdekében szükséges változtatásokat végrehajtani. Ezzel szélesíteni lehetne azt a sávot a tanácsok gazdasági önállóságában, amely ma még elég keskeny. A nagyobb önállóság azt is eredményezhetné, hogy a tanácstagok még inkább magukénak éreznék azokat a törekvéseket, elhatározásokat, amelyek előkészítésében az ő munkájuk, javaslatuk is benne van. Az államigazgatás nemrég bevezetett korszerűsítése szükségessé tenné, hogy ezt az új formát új tartalommal tölthessék meg. További előrelépést jelenthetne ez a települések népességmegtartó szerepében is. Megjegyzem, nemcsak a falvak, hanem területünkön a kisvárosok népességmegtartó szerepe is javult az elmúlt néhány évben. Büszkék vagyunk arra, hogy Szolnok megye az 1982-es évben a megyék közötti településfejlesztési versenyben az első helyen végzett. Ez azt bizonyítja, hogy a megye lakossága szívesen adja munkáját olyan nemes célok végrehajtásához, mint saját lakókörnyezete szépítése, gyarapítása. Célszerű lenne megvizsgálni annak lehetőségét is, hogyan lehetne a magánerőt még inkább bevonni a településfejlesztésbe, az eddigieknél nagyobb mértékben. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy választókerületemből egy példával éljek. Túrkevén, ahol a lakosság lélekszáma mintegy 12 ezer fő, a takarékpénztárnál ehelyezett betétállomány 123 millió forint, amely egy kisvárosban jelentős nagyságrend. Az 1982-ben Túrkevén a városi tanács által kibocsátott kommunális kötvény sikere bizonyítja, hogy az érvényben levő érdekeltségi rendszer kedvezőbbé tételével el lehetne érni, hogy a lakosság szabad pénzeszközeinek egy részét átmenetileg az eddigieknél kedvezőbb kamatfeltételek mellett átengedje településfejlesztési célokra. A szűkös anyagi lehetőségeket a lakosság öntevékenységének fokozásával, anyagi erejének bevonásával enyhíteni lehetne. Űgy gondolom, hogy e területen még jelentős tartalékok állnak a helyi tanácsok rendelkezésére. A választókerületemből vett példák, s az általam megfogalmazott javaslatok minden bizonnyal eddig is ismeretesek voltak a tisztelt kormány előtt és nem hatottak az újdonság erejével. Tudom, hogy a hibákat meglátni sokkal könnyebb, mint megszüntetni, mégis szükségesnek tartottam őket elmondani annak érdekében, hogy a hatodik ötéves terv még hátralevő időszakában még e gondok enyhítése vei, illetve megszüntetésével megkönnyítsük céljaink elérését. Én bízoni abban, hogy a kormányprogramok további sikeres megvalósítását egységes gondolkodással és egységes cselekvéssel el tudjuk érni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be. Következő ülésünket holnap, folyó hó 24-én pénteken délelőtt tíz órakor tartsuk és napirendjére tűzzük ki: a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vita folytatását; ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Elfogadja az Országgyűlés a javaslatot ? (Igen.) Az Országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Ülésünket bezárom (Taps.) — 18.48) Hitelesítették : Dr. Pesta László Szokola Károlyné dr. Kelemenné Balogh Katalin Palkó Sándor Korpái Jánosné soros jegyzők 83.1859 Athenaeum Nyomda, Budapest — íves magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató