Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1319 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1320 a mai világ igen szigorú mércéje szerint a gazdaságban az a teljesítmény, ami tegnap még elfogadható volt, ma már nem elég, és holnapra elfogadhatatlanná válik. Azért, hogy megőrizhessük azt amit elértünk, még normális viszonyok között is minden évben többet kell tenni. Hát még most, amikor a nemzetközi gazdaságban tapasztalható, és normálisnak egyáltalán nem nevezhető viszonyok között kell dolgoznunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy a bennünket érő kedvezőtlen hatásokat a termelésben kell tettekkel kivédenünk. Mezőgazdaságunkban, élelmiszeriparunkban az elmúlt évek számos olyan tennivalót hoztak felszínre, amelyek megoldása napirenden van, de még nagyobb figyelmet érdemel. Közülük csak néhányat említek. Egyik ilyen követelmény valamennyi ágazatunkban az eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. Beruházási lehetőségeink, miként az egész népgazdaságé, szerények. Ha az építés jellegű beruházások le is'lassultak ágazatainkban, a mezőgazdasági termelés gépesítésében, a műszaki haladásban tartjuk a korábbi években kialakult ütemet. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a gazdaságok eddig 9300 traktort, 2500 gabonakombájnt, 1300 szálastakarmány betakarítógépet, és folytathatnám a felsorolást, állítottak munkába. A mezőgazdasági gépállomány korszerűsítése ma is tart. Miközben csökken a traktorok száma, országosan nő a motorteljesítmény. Gabonakombájnból jóidé je már mintegy 13 ezret üzemeltetnék a nagyüzemek. Az elmúlt két év során alig több mint 100 ezer hektárról 120 ezer hektár fölé nőtt a kombájnok napi névleges teljesítménye. Az élelmiszeripar több új gyárral, egész sor új technológiai berendezéssel korszerűsítette a termelést. Tovább haladt az erdőtelepítés, növekedett az elsődleges faipar teljesítőképessége. Jelentős ráfordítások árán sikeresen valósítjuk meg a gabonaprogramot, megfelelő ütemben intenzifikáljuk a gabonatermelést. Az elmúlt két évben 890 ezer tonna szemestermény tárolására épült magtár. Jelentős ráfordítások árán 420 ezer hektáron végeztük el a -meliorációt, javítottuk a talajok termőképességét. Fokozatosan megteremtjük az élelmiszeriparban a minőség szerinti átvétel és feldolgozás feltételeit. A meglévő eszközállomány szervezettebb, gondosabb működtetése, jobb kihasználása az alkotó, lelkiismeretesen, felelősséggel dolgozó ember kezében további újabb, minden eddigit felülmúló eredmények forrása kell legyen. Ez most a központi feladat, ezt kell szolgálnia mindennek, a pótlólagos befektetéseknek, a munka- és üzemszervezésnek, a belső érdekeltségi viszonyoknak, röviden az egész gazdálkodásnak. Világszerte ritkaság számba megy az olyan ország, amely területének, mint hazánkénak is több mint 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Meglévő természeti kincsünket, amelyet alapjában véve kedvező időjárással —, ezért olykor olykor meggyűlik a bajunk, egészített ki a természet, még jobban az ország közösségének szolgálatába kell állítani. Ezt segíti pártunk agrárpolitikája, ezt szolgálják a kormányzat mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedései. Terveink a VI. ötéves tervidőszakban helyes utat jelöltek meg. A gazdasági szabályozás eszközei ágazatonként eltérően ugyan, egészében jól szolgálják a kívánt cél elérését, az élelmiszergazdaság tervszerű fejlődését, az egyes termelőágazatok jelentőségüknek megfelelő arányú fejlesztését, a termelés gazdaságosságának javítását. A kormányzati intézkedések segítették a kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozó nagyüzemeket a talpon maradásban. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt két évben bár nem csökkent, de nem is nőtt a differenciáltság a mezőgazdasági nagyüzemek között. Eredményesnek bizonyultak azok az intézkedések, amelyek megszigorították a termőföld védelmét. Hatásukra mérséklődött a termőföld csökkentésének üteme. Ezt a tendenciát tovább kell erősíteni. A szabályozók változása — egyszer-egyszer évközben történő változása — enyhén szólva nem váltott ki különösebb tetszést gazdaságainkban, vállalatainknál. A nemzetközi piaci viszonyok, gazdasági környezetünk változásai azonban, — amelyeket így is visszafogottan közvetítettek intézkedéseink, az elmúlt években egyáltalán nem igazodtak sem hozzánk, sem a naptárhoz. A gyorsan változó nemzetközi feltételekhez, árakhoz való alkalmazkodás készségét továbbra is fenn kell tartanunk, sőt erősítenünk kell. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink, élelmiszeripari, fagazdasági vállalataink érettségét mutatja, hogy a szigorításokkal járó változások után soha nem azt keresték, hogy miért nem lehet megoldani az újonnan támadt körülmények között a feladatokat, hanem azt, hogy hogyan. Ez a szemléletmód szabta meg tetteiket. Megértették; termőföldünk olyan kincs, amely jó hasznosítást követel. Ez más szóval azt jelenti, hogy a hazai lakosság ellátása mellett a tavalyi exportteljesítményt az idén mintegy 10 százalékkal túl kell szárnyalni. Tenni kell ezt olyankor, amikor a nemzetközi piacokon az agrártermékek ára tovább csökkent. Gyakran esik szó az utóbbi időben arról — ami igaz is —, hogy az élelmiszergazdaság exportteljesítményére nagy szüksége van az országnak. Hozzátenném, ágazatainknak is elsőrangú érdeke az export. A múlt esztendő megmutatta, hogy olykor nemcsak az export fokozásáért, de a megtartásáért itthon is és a nemzetközi piacon is keményen meg kell dolgozni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a hazai fogyasztáson kívül — ami véges —, azokból a termékekből és olyan mértékben fejleszthetjük a mezőgazdasági termelést, amelyekből és amilyen mértékben vevőt találunk termeivényeinkre országhatárainkon túl. Akkor, amikor a mezőgazdasági termelés további fejlesztését tűzzük magunk elé célul, erre is gondolni kell. Ez sok tekintetben más gondolkodásmódot követel mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésirányítóktól és gazdaságoktól, vállalatoktól egyaránt. Ennek jegyében kell vizsgálnunk országos és üzemi termelésfejlesztési elképzeléseinket, mindennapi munkánkat. Mezőgazdaságunkban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értékesítési lehetőségeinknek. A termelés egy-egy részterületén azonban — különösen, amikor kiéleződnek az értékesítési gondok — tapasztalni aránytalanságokat. Tavaly néhány termék, termény értékesítése — mint az alma, a vágójuh, a baromfi— nehézségeket okozott.