Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1309 • Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1310 minden életterületet érintő kérdés. Felvetem, tehe­tünk bármely szinten is, bármely területen is konk­rét tervezhetőség nélkül nyilatkozatokat bérrend­dezésről. Ezzel csupán kedélyeket srófolunk. Csak példaként mondanám, az utóbbi időben a pedagó­gusok egyre gyakrabban kérik számon az elismert, jobb megbecsülést tőlünk. Félreértés ne essék. A jó pedagógus-megbecsü­léssel én egyetértek. Mint ahogy a jó mérnökével, a jó agrárértelmiségivel, a jó orvoséval, tanácsi dol­gozóéval, meg talán a jó pártmunkáséval. Az is igaz, hogy van a pedagógusoknak is egy rétege, amely általában kimondottan is többet érdemelne, főleg a tanítók általában. Ha viszonyítunk, mégis ezekkel az átlagigényekkel a megbecsülést rétegekre átlagoljuk, és a figyelmet nem a munkára fordítjuk, és ebben egyáltalán van-e megállás ? Én ezt nem tu­dom megmondani. A harmadik kérdés, amit felvetnék a gazdaság­hoz kapcsolódva, a kiegészítő gazdaság. Az utóbbi időben a legkülönbözőbb helyeken, a legkülönbö­zőbbképpen vetődött fel itt is, e hét elején a köz­gazdász vándorgyűlésen Dunaújvárosban. Külön szekció foglalkozott ezzel. Én e tekintetben a való­jában új értéket teremtő, eddigiekbeni hézagain­kat pótló termelő, szolgáltató megoldásokra gondo­lok elsősorban, és nem különböző hóbortokra. Űgy vélem, mivel nagyon keverednek a gondola­tok, aztán nagyon sokan nem vesznek fáradságot komolyan áttekinteni, mi is kezdődött el e módszer­rel, hova akarunk kilyukadni, a fürdővízzel a gyere­ket is kidobnák. Máshol meg mintha nem párt- és kormány felhívás hangzott volna el, hogy történ­jen komoly foglalkozás e módszerrel, a fülük botját sem mozgatják, ez is baj. Van már több megyei ta­pasztalatunk. Az előbb említett ellenszurkolás, ágá­lás, meg semmittevés is. A nagyvállalati szférában azt hiszem, nem vé­letlen okból két területen terjedt el ma megyénk­ben elfogadhatóan, szélesebben a kiegészítő gaz­daság vállalati, gazdasági munkaközösség formájá­ban, tehát szocialista megoldásban : az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalatban, amelyet ma is az ország élenjáró építőipari vállalati között tartanak nyil­ván, ahol minden előrevivő újban a rációt megkeres­ve lépnek. Jól dolgoznak e téren is. Bizonyíték, hogy működési területükön egyre több magánla­kás telepítését végzik el vállalati munkaközössé­gek. A másik a Dunai Vasmű, amelyet éppen az élet kényszere vitt a felismeréshez, ez persze úgy sem rossz. Itt jelentős számú gazdasági munkaközösség olyan feladatok elvégzéséhez járult hozzá, amelyek­hez a Dunai Vasmű nem kapott külső vállalkozót, így hozzájárultak szerelőmunkákkal a konverte­res acélmű időbeni, sőt, előbbi befejezéséhez. De azt is jelentette ez, hogy az elvégzett munkák a Du­nai Vasmű számára lényegesen olcsóbbak voltak, mint ha külső vállalat végzi. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ezeket a munkákat szombat-vasárnapi feláras túl­munkával vagy hétköznapi túlmunkával is fizette volna ki a vállalat, akkor is ugyanezt a bért kel­lett volna kifizetni. • • ' , Nem igazak a mi tapasztalataink szerint azok a horribilis összegek, amelyekről esetenként be­szélnek. Én ezt azért mondom, hogy ahol tisztesség­gel, odafigyelve végzik e módszer alkalmazását, ott igenis jók a tapasztalatok, azzal együtt, hogy — ahogyan valaha a tsz-háztáji esetében — most is sok az ellenző hang. Pártszervezeteinkkel azon dol­gozunk, hogy mint módszert is jól működtetve, ezt is a szocialista fejlődés hasznára kamatoztassuk, egy percig sem úgy felfogva a kérdést, hogy majd ez oldja meg a gazdaság összes gondjait. Amit végül a tennivalókhoz még hozzá kívánok sorolni, az a közép- és alsó szintű irányító párt, állami, társadalmi, szervi és vállalati irányítói kö­vetelményrendszer rendszeres karbantartása. Az elmúlt években elindítottuk, és a hozzánk tartozó szervezeteket rendszeresen ösztönözzük, hogy foglalkozzanak a közérzet javításával, vizsgál­ják rendszeresen tevékenységüknek a közvéleményre gyakorolt hatását, és vizsgálják rendszeresen belső közérzetüket is. Mondhatom, sok jó cselekvés zaj­lik e vizsgálatok következtében. A beszámoló tag­gyűléseken az év végén az alapszervezetek értéke­lik is a munkát rendszeresen, mert azért még így sincs minden rendben, sőt, sok minden kusza dolog van. Most újólag ösztönzünk arra is — nem jelszó szerint cselekedve —, hogy érjük tetten a rendetlen­séget, a rendellenességet, bárhol is. Nem hiszem, hogy bárkit meg kell győzni arról, hogy hazánkban és megyénkben is még ebben a nagy gondokkal teli időszakban is tudunk nagy dolgokat is megoldani, sőt, sorolhatnám ehhez a megyei példákat. ÉS -D e kénytelenek vagyunk naponta szembenéz­ni ócska kis dolgainkkal, amelyek nélkül minden szebb lenne, jobb lenne, könnyebb lenne. Nem kor­mány, kategóriáról beszélek, vállalatiak, intézmé­nyiek, egyes emberi kategóriák. Ezt igazolni tudom a saját, de az apparátus panaszfelvételeiből, a sok panaszlevélből, a kivizsgálásokból vett példákkal, de saját személyes vásárlásaimból vagy szolgálta­tás-igénybevételemből is. Miért nem csinálják meg a szandálomat, ha nem tudják, ki vagyok, és miért, ha igen? Miért nem kapok szúnyoghálót, ha nem tudják, ki vagyok, és miért, ha igen? Sajnos, sokasodó kérdéseink ezek és az ehhez hasonlók a közvéleményünkben, és most erővel dolgozunk azon, hogy csökkenjenek ezek a módsze­rek, és ebből fakadóan jobb szolgáltatás, és amiből csak lehet, elég áru legyen. Visszautalva a kisegítő gazdaságokra, többek között itt is kell keresni erre is a megoldást. Még egyszer: egyetértek az elhangzottakkal, minden jó cselekvésre való felhívással és felhívóval. E néhány mozaikkal akartam én is hozzájárulni a javító szándékokhoz, gondolatokhoz, és kifejezni azt, hogy a megszületendő állásfoglalás végrehajtá­sáért odahaza tettekkel, munkával, minden lehe­tőségemmel dolgozni fogok. Köszönöm szépen türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Mondok Pál képviselőtársunk. Dr. MONDOK PÁL: Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársak ! A Minisztertanács elnökének beszámolója és az előterjesztés írásos mellékletei bemutatják az el­múlt évek fejlődését és azokat a fontosabb kor­mányzati intézkedéseket, tennivalókat, amelyek a munkát meghatározzák. A beszámolóval és az ab­ban megírt feladatokkal egyetértek. Hozzászólá­somban a beszámolóhoz kapcsolódva néhány terű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom