Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

1985 Az Országgyűlés 30. ülése, 1984. december 19-én, szerdán 1986 hazai kiszerelése, ezáltal is csökkenthető lesz azok vételára. Feltétlenül biztosítani kell ugyanakkor né­hány hazánkban elő nem állítható gyógyszer zökkenőmentes importját. Szóltak a vitában az egészségügyi dolgozók bérszínvonaláról, va­lamint egy új, nagy teljesítményű radiológiai állomás felállításáról — Budapesten jön létre —, de az egész országra kiterjedő hatáskörrel fog dolgozni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke megállapította, hogy a tanácsi fejlesz­tés eredményei szépek, azok miatt nem kell restelkedni. A költségvetésben a dologi kiadá­sok fedezetének azonban évi fél-két százalé­kos növekedése, illetve az árváltozásoknak e mértéket meghaladó része kigazdálkodására vonatkozó várakozása azonban elszakad a rea­litástól. Az utóbbi években létrejöttek közintézmé­nyek felújítására képes szervezetek, további erőfeszítésre van szükség a tekintetben, hogy az általuk elvégzett munkának mindig csak a reá­lis értékét számlázzák. Az egészségügyi fejlesz­tések célkitűzései között nagyobb figyelmet kellene fordítani véleményük szerint a működő intézmények műszaki fejlesztésére, hiszen egy­egy kórházi konyha vagy mosoda működéskép­telensége az egész intézmény munkájának ér­tékét teszi kockára. Az egészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban felvetődött az a kérdés is, hogy nem volna-e néha olcsóbb a drágább. gyógyszer, ha azzal gyorsabb gyógyu­lást eredményeznénk. Igen sok gondot vet fel, hogy a szociális otthonban is elláthatók férőhe­lyek hiányában sok kórházi ágyat foglalnak el, illetve, hogy az orvosi körzetekben végzett eredményesebb gyógyító munkával csökkenthe­tő lenne mind a kórházi, mind a szociális ott­honi férőhelyek iránti igény. A költségvetés jól szolgálja az igazságszolgáltatás aktuális fel­adatait. Társadalmi vívmányunk, a törvényesség ér­vényesül, a biztonság teljes. Az utóbbi időben azonban aktívabb lett a bűnözés, gyakoribb a munkakerülő életmód, fokozódott a környezet­védelem jelentősége. Űj gazdasági formák jöt­tek létre, fokozódott a tisztességtelen gazdálko­dás elleni intézkedések jelentősége. A megnö­vekedett feladatokkal azonban a bizottság vé­leménye szerint nincs arányban az igazságszol­gáltatásban és az államigazgatásban dolgozók fizetése, aminek rendezése, ha részletekben is, túl sokáig nem késhet. Előfordul, hogy tehetséges fiatal bírák hagyják el a pályájukat, jóllehet a megnöveke­dett feladatok miatt éppen a legtehetségeseb­bekre volna leginkább szükség. A honvédelmi bizottság a feszült nemzet­közi helyzetben is kielégítőnek tartja a költség­vetésben biztosított kereteket, mind a védelem­re, mind az összes többi feladatának ellátásá­ra. Szólt a bizottság elnöke arról is, hogy a jö­vőben a bérezésnek egy olyan automatizmusára volna szükség, amely stabilizálhatná a káder­helyzetet. Jelenleg ugyanis több területen tar­talékos tisztek helyettesítik a hiányzó hivatáso­sakat. A gyakoribb bűnözés, az életbe lépett szigorított javító-nevelő munkára vonatkozó törvény miatt nőttek, s várható, hogy e téren tovább nőnek a tennivalók, különösen akkor, ha a társadalmi összefogás netán nem lesz ele­gendő a közbiztonság színvonalának megőrzésé­re. A mezőgazdasági bizottság elnöke megál­lapította, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt két évben teljesítette feladatait, amiben segített a természet is az utolsó pillanatban mindig meg­érkező csapadékkal, a hosszú ősszel, amely a kései érés ellenére is lehetővé tette a termé­nyek maradéktalan betakarítását. A mezőgazdaság feladatai is nehezedtek. A műtrágyák, a növényvédő és gyormirtó sze­rek áremelését célratörő felhasználással és fo­kozott takarékossággal ugyan ellensúlyozhat­ják az üzemek, de a költségek növekedése ered­ményezheti helyenként az élőmunka növekvő mértékű felhasználását is. Javult az alkatrész­ellátás, bár a kisipar gyártási feltételei és gyak­ran az általuk felhasznált gyengébb minőségű anyagok miatt rövidebb élettartamú alkatré­szeket kínált az üzemeknek. Nagy dilemma a mezőgazdasági termékek exportjában a hús- és gabona árának kérdése. A piaci helyzet miatt a hús exportja tovább csökken, s számolni kell a mezőgazdasági üze­mek foglalkoztató, eltartó képességének csök­kenésével. A lelassult pénzmozgás, a vállalatok egy részének fizetésképtelensége a mezőgazda­sági üzemeket érinti leginkább, hiszen ők áll­nak a sor végén. Ezzel összefüggésben vetődik fel: lassú a számítógépek bevezetésé, jóllehet, a belső folyamatok, a kapcsolatok nyilvántar­tásában, hatékonyságának fokozásában szere­pük már-már nélkülözhetetlen. Javult a lakosság vízellátása, kedvező a fejlesztés üteme. Ez nagyon fontos, hiszen tel­kenként mintegy 20 ezer forintra tehető a la­kosság hozzájárulása, ami éppen a kisebb, több más tekintetben is hátrányos helyzetben levő községek lakosságát érinti elsősorban. Az ön­tözőberendezések 20 százalékos támogatása megállíthatja ugyan az öntözött területek to­vábbi csökkenését, de nem ellensúlyozhatja az utóbbi öt évben mintegy két és félszeresére emelkedett öntözőgép árakat, ami ma már mintegy 65—70 százalékát teszi ki az öntözési költségeknek. A kereskedelmi bizottság is támogatja a költségvetési törvényjavaslatot. A kereskedel­mi ellátást véleményük szerint 1985-ben is jó, az élelmiszer-ellátást kiemelkedő színvonalon lehet biztosítani. Gond a kertészeti termékek folyamatos és elfogadható áron történő kínála­tának megteremtése, aminek okai mind a ter­melésben, mind a forgalmazásban keresendők. A hiánycikkek köre lassan szűkül, jelenleg a tüzelőellátás akadozik. Az aprófalvak jobb ellátását szolgáló intéz­kedések kedvező hatásúak. A program folyta­tása mindenképpen indokolt. Jónak ítélte a bi­zottság a külkereskedelmi tevékenységet. Meg­állapította, hogy nagyobb figvelmet kell fordí­tanunk az államközi szerződések teljesítésére, különösen a rubelelszámolású exportban. He­lyeselte a kereskedelmi kapcsolatok bővítését Kínával, és javasolja azok lehetséges bővítését Japánnal és a délkelet-ázsiai országokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom