Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-30
1985 Az Országgyűlés 30. ülése, 1984. december 19-én, szerdán 1986 hazai kiszerelése, ezáltal is csökkenthető lesz azok vételára. Feltétlenül biztosítani kell ugyanakkor néhány hazánkban elő nem állítható gyógyszer zökkenőmentes importját. Szóltak a vitában az egészségügyi dolgozók bérszínvonaláról, valamint egy új, nagy teljesítményű radiológiai állomás felállításáról — Budapesten jön létre —, de az egész országra kiterjedő hatáskörrel fog dolgozni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke megállapította, hogy a tanácsi fejlesztés eredményei szépek, azok miatt nem kell restelkedni. A költségvetésben a dologi kiadások fedezetének azonban évi fél-két százalékos növekedése, illetve az árváltozásoknak e mértéket meghaladó része kigazdálkodására vonatkozó várakozása azonban elszakad a realitástól. Az utóbbi években létrejöttek közintézmények felújítására képes szervezetek, további erőfeszítésre van szükség a tekintetben, hogy az általuk elvégzett munkának mindig csak a reális értékét számlázzák. Az egészségügyi fejlesztések célkitűzései között nagyobb figyelmet kellene fordítani véleményük szerint a működő intézmények műszaki fejlesztésére, hiszen egyegy kórházi konyha vagy mosoda működésképtelensége az egész intézmény munkájának értékét teszi kockára. Az egészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban felvetődött az a kérdés is, hogy nem volna-e néha olcsóbb a drágább. gyógyszer, ha azzal gyorsabb gyógyulást eredményeznénk. Igen sok gondot vet fel, hogy a szociális otthonban is elláthatók férőhelyek hiányában sok kórházi ágyat foglalnak el, illetve, hogy az orvosi körzetekben végzett eredményesebb gyógyító munkával csökkenthető lenne mind a kórházi, mind a szociális otthoni férőhelyek iránti igény. A költségvetés jól szolgálja az igazságszolgáltatás aktuális feladatait. Társadalmi vívmányunk, a törvényesség érvényesül, a biztonság teljes. Az utóbbi időben azonban aktívabb lett a bűnözés, gyakoribb a munkakerülő életmód, fokozódott a környezetvédelem jelentősége. Űj gazdasági formák jöttek létre, fokozódott a tisztességtelen gazdálkodás elleni intézkedések jelentősége. A megnövekedett feladatokkal azonban a bizottság véleménye szerint nincs arányban az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban dolgozók fizetése, aminek rendezése, ha részletekben is, túl sokáig nem késhet. Előfordul, hogy tehetséges fiatal bírák hagyják el a pályájukat, jóllehet a megnövekedett feladatok miatt éppen a legtehetségesebbekre volna leginkább szükség. A honvédelmi bizottság a feszült nemzetközi helyzetben is kielégítőnek tartja a költségvetésben biztosított kereteket, mind a védelemre, mind az összes többi feladatának ellátására. Szólt a bizottság elnöke arról is, hogy a jövőben a bérezésnek egy olyan automatizmusára volna szükség, amely stabilizálhatná a káderhelyzetet. Jelenleg ugyanis több területen tartalékos tisztek helyettesítik a hiányzó hivatásosakat. A gyakoribb bűnözés, az életbe lépett szigorított javító-nevelő munkára vonatkozó törvény miatt nőttek, s várható, hogy e téren tovább nőnek a tennivalók, különösen akkor, ha a társadalmi összefogás netán nem lesz elegendő a közbiztonság színvonalának megőrzésére. A mezőgazdasági bizottság elnöke megállapította, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt két évben teljesítette feladatait, amiben segített a természet is az utolsó pillanatban mindig megérkező csapadékkal, a hosszú ősszel, amely a kései érés ellenére is lehetővé tette a termények maradéktalan betakarítását. A mezőgazdaság feladatai is nehezedtek. A műtrágyák, a növényvédő és gyormirtó szerek áremelését célratörő felhasználással és fokozott takarékossággal ugyan ellensúlyozhatják az üzemek, de a költségek növekedése eredményezheti helyenként az élőmunka növekvő mértékű felhasználását is. Javult az alkatrészellátás, bár a kisipar gyártási feltételei és gyakran az általuk felhasznált gyengébb minőségű anyagok miatt rövidebb élettartamú alkatrészeket kínált az üzemeknek. Nagy dilemma a mezőgazdasági termékek exportjában a hús- és gabona árának kérdése. A piaci helyzet miatt a hús exportja tovább csökken, s számolni kell a mezőgazdasági üzemek foglalkoztató, eltartó képességének csökkenésével. A lelassult pénzmozgás, a vállalatok egy részének fizetésképtelensége a mezőgazdasági üzemeket érinti leginkább, hiszen ők állnak a sor végén. Ezzel összefüggésben vetődik fel: lassú a számítógépek bevezetésé, jóllehet, a belső folyamatok, a kapcsolatok nyilvántartásában, hatékonyságának fokozásában szerepük már-már nélkülözhetetlen. Javult a lakosság vízellátása, kedvező a fejlesztés üteme. Ez nagyon fontos, hiszen telkenként mintegy 20 ezer forintra tehető a lakosság hozzájárulása, ami éppen a kisebb, több más tekintetben is hátrányos helyzetben levő községek lakosságát érinti elsősorban. Az öntözőberendezések 20 százalékos támogatása megállíthatja ugyan az öntözött területek további csökkenését, de nem ellensúlyozhatja az utóbbi öt évben mintegy két és félszeresére emelkedett öntözőgép árakat, ami ma már mintegy 65—70 százalékát teszi ki az öntözési költségeknek. A kereskedelmi bizottság is támogatja a költségvetési törvényjavaslatot. A kereskedelmi ellátást véleményük szerint 1985-ben is jó, az élelmiszer-ellátást kiemelkedő színvonalon lehet biztosítani. Gond a kertészeti termékek folyamatos és elfogadható áron történő kínálatának megteremtése, aminek okai mind a termelésben, mind a forgalmazásban keresendők. A hiánycikkek köre lassan szűkül, jelenleg a tüzelőellátás akadozik. Az aprófalvak jobb ellátását szolgáló intézkedések kedvező hatásúak. A program folytatása mindenképpen indokolt. Jónak ítélte a bizottság a külkereskedelmi tevékenységet. Megállapította, hogy nagyobb figvelmet kell fordítanunk az államközi szerződések teljesítésére, különösen a rubelelszámolású exportban. Helyeselte a kereskedelmi kapcsolatok bővítését Kínával, és javasolja azok lehetséges bővítését Japánnal és a délkelet-ázsiai országokkal.