Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-28
l 833 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán 1834 tékonyság, minőség szekerébe? Ügy, ha a társadalmi tulajdonhoz most csak igen áttételesen és elvontan megjelenő tulajdonosi érdekre építünk és azt szakmailag is megalapozva a vállalatokra konkretizáljuk. Elérjük, hogy közös nevezőt találjon a tulajdonos-állam, a gazdasági vezető, a munkás- és mérnökkollektíva, és annak minden tagja a vagyonhoz fűződő nyereség növelésében, a szocialista társadalmi vagyon megőrzésében és fejlesztésében. így együtt jelenthetnek méltó ellensúlyt saját, maguk, mint bérből élők önnön munkavállalói érdekeik az eddigiekben és ma is még domináló rövid távon szűkülő törekvéseikkel szemben. Tisztelt Elvtársak ! Képviselőtársak ! Az időm lejárt, ezt a kérdést szakmailag nem folytathatom tovább. Csak a figyelmet szerettem volna arra felhívni, hogy nemcsak a pénzügyi, hanem az egész központi irányításnak az ügyhöz méltóan kell foglalkoznia a most felvetett alapvető probléma gyakorlati megoldásával. Az elosztás csínját-bínját már megtanultuk az elmúlt években, de a többtermeléshez hozzájutni, a többlethatékonyságot elérni, ezt a leckét még nem tudtuk kellőképpen megtanulni. Köszönöm a figyelmet. A törvényjavaslat elfogadását tisztelettel javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.37—12.02. Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Jávorkai István képviselőtársunk felszólalása következik. JÁVORKAI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! E törvényhozás épületében ez ideig nagyon sok nagyszerű törvény született, amelyek egész népünk életét meghatározzák, szabályozzák. Nehéz lenne a törvények között valamiféle rangsort felállítani, mert valamennyinek megvan a maga rendeltetése, fontossága. Mégis úgy hiszem, életünkre, továbbfejlődésünkre az évenként megismétlődő költségvetési törvény meghatározó, mert az eredmények viszszatükrözik, hogy megalapozottan terveztünk-e, és ebből adódóan a jövőben milyen kondíciókkal és feltételekkel élhetünk, dolgozhatunk, gazdálkodhatunk. Ám a költségvetési jelentésben nemcsak a pénzügyi, gazdasági mérlegünket vonja meg, hanem megmutatja közvetve a világban elfoglalt helyünket, hiszen eredményeink alapján összevetjük magunkat más népekkel. De a jelentés megmutatja azt is, hogy a világgazdasági válságból adódóan hogyan jegyzik, hogyan értékelik fizetési eszközeinket, illetve mennyit romlott az az inflálódás hatására. Kilencéves képviselői gyakorlatom alatt azt tapasztaltam, hogy a Tisztelt Ház a gazdálkodás, a költségvetési helyzet alakulását mindig nagy felelősséggel elemezte, vitatta meg, és tendenciájában, bár esetenként kritikusan, de jobbító szándékkal igyekezett befolyásolni, szabályozni annak jövőbeli alakulását. Tisztelt Országgyűlés! Az ország költségvetéséhez hasonlóan Komárom megye vezetői is megvonták gazdálkodási, költségvetési mérlegünket. Ennek kapcsán képviselői csoportunk azt vizsgálta, hogy a közismert népgazdasági helyzetben, mérsékeltebb pénzügyi lehetőségeink során mennyit fejlődtünk. Szeretném jelenteni a Tisztelt Háznak, hogy az igen küzdelmes 1983-as évben a kiemelt társadalompolitikai feladatok végrehajtása terén értünk el komoly fejlődést. Ismeretes, hogy Komárom megye hazánk egyik legkisebb megyéje. Ennek ellenére az elmúlt évben több mint 2300 új lakás épült. Természetesen ez a szám a bányászathoz kapcsolódó lakásokat is magába foglalja. A magánlakás építésnek az aránya 73 százalékos. A lakásigénylők egy részét így sikerült megfelelő lakáshoz juttatni. A többgyermekes és fiatal családok lakásigényeit a következő három év alatt azonban, még így sem lehet kielégíteni, csak mintegy 80 százalékos arányban. Folytatódott Tatabányán és Esztergomban a kórházi pavilonok építése, bővült a szakorvosi ellátás és az üzemorvosi szolgálat. Tatabányán mintegy félmilliárd forint beruházással véglegesen megoldódott a régvárt baleseti sebészet, az urológia, és Esztergomban pedig az elmegyógyászat elhelyezése. Javult az óvodai ellátás, annak ellenére, hogy nálunk a fiatal házasok nagyon komolyan veszik a népesedési program végrehajtását. (Derültség.) Lehetőségeink határain belül fokozódott az időskorúakról való gondoskodás, tovább bővült az öregek napközi otthoni hálózata, 100 férőhelylyel nőtt a szociális otthoni elhelyezés. Jelentősnek mondhatjuk az általános iskolák 63 tanteremmel történt bővítését. Emellett azonban a váltótanítás aránya még mindig több mint 49 százalék. A megyeszékhelyen a gyerekek 70 százaléka jár így iskolába. Bővült a napközis ellátásunk is. Ennek ellenére azonban az általános iskolás korúak 31 százalékának ellátását tudjuk csak biztosítani, szemben az országos 40 százalékkal. A demográfiai hullám egyre inkább érinti a középfokú oktatást, gondolok itt a szakmunkás, a gimnáziumi, a szakközépiskolai oktatásra. Ennek levezetéséről, a fejlesztések előkészítéséről még ez évben folyamatosan gondoskodnunk kell. A korábbi években is nagy gondot okozott, és ma is gondot okoz a települések egészséges ivóvízellátása. Noha bányáink kísérő körzeteiben megbújó nagy mennyiségű karsztvizek sok veszélyt és problémát jelentenek a bányászatban, de a felszínre emelt víz igen jó minőségű. Ezt a vizet azonban megfelelő pénzforrások hiányában még nem sikerült maradéktalanul a lakosság rendelkezésére bocsátani. Rövid időn belül, ha lehet még ez évben 14 községben oldjuk meg az ivóvízellátást; sajnos, további 16 község ivóvízellátásának megoldása a későbbi évekre húzódik át. Környezetvédelmi törvényünk vitája kapcsán képviselőtársam, Váczi Istvánné már beszélt arról, hogy a jelentős iparral rendelkező megyénk sajnos, környezeti ártalmak szempontjából országosan is kiemelkedő helyet foglal el, noha a környezetre ártalmas egy gyáregység be-
