Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

l 833 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán 1834 tékonyság, minőség szekerébe? Ügy, ha a társa­dalmi tulajdonhoz most csak igen áttételesen és elvontan megjelenő tulajdonosi érdekre építünk és azt szakmailag is megalapozva a vállalatokra konkretizáljuk. Elérjük, hogy közös nevezőt ta­láljon a tulajdonos-állam, a gazdasági vezető, a munkás- és mérnökkollektíva, és annak minden tagja a vagyonhoz fűződő nyereség növelésében, a szocialista társadalmi vagyon megőrzésében és fejlesztésében. így együtt jelenthetnek méltó el­lensúlyt saját, maguk, mint bérből élők önnön munkavállalói érdekeik az eddigiekben és ma is még domináló rövid távon szűkülő törekvéseik­kel szemben. Tisztelt Elvtársak ! Képviselőtársak ! Az időm lejárt, ezt a kérdést szakmailag nem folytatha­tom tovább. Csak a figyelmet szerettem volna ar­ra felhívni, hogy nemcsak a pénzügyi, hanem az egész központi irányításnak az ügyhöz méltóan kell foglalkoznia a most felvetett alapvető prob­léma gyakorlati megoldásával. Az elosztás csín­ját-bínját már megtanultuk az elmúlt években, de a többtermeléshez hozzájutni, a többlethaté­konyságot elérni, ezt a leckét még nem tudtuk kellőképpen megtanulni. Köszönöm a figyelmet. A törvényjavaslat el­fogadását tisztelettel javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.37—12.02. Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Jávorkai István képviselőtár­sunk felszólalása következik. JÁVORKAI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! E törvényhozás épületében ez ideig nagyon sok nagyszerű törvény született, amelyek egész né­pünk életét meghatározzák, szabályozzák. Nehéz lenne a törvények között valamiféle rangsort fel­állítani, mert valamennyinek megvan a maga rendeltetése, fontossága. Mégis úgy hiszem, életünkre, továbbfejlődé­sünkre az évenként megismétlődő költségvetési törvény meghatározó, mert az eredmények visz­szatükrözik, hogy megalapozottan terveztünk-e, és ebből adódóan a jövőben milyen kondíciókkal és feltételekkel élhetünk, dolgozhatunk, gazdál­kodhatunk. Ám a költségvetési jelentésben nemcsak a pénzügyi, gazdasági mérlegünket vonja meg, ha­nem megmutatja közvetve a világban elfoglalt helyünket, hiszen eredményeink alapján össze­vetjük magunkat más népekkel. De a jelentés megmutatja azt is, hogy a világgazdasági válság­ból adódóan hogyan jegyzik, hogyan értékelik fizetési eszközeinket, illetve mennyit romlott az az inflálódás hatására. Kilencéves képviselői gyakorlatom alatt azt tapasztaltam, hogy a Tisztelt Ház a gazdálkodás, a költségvetési helyzet alakulását mindig nagy felelősséggel elemezte, vitatta meg, és tendenciá­jában, bár esetenként kritikusan, de jobbító szán­dékkal igyekezett befolyásolni, szabályozni an­nak jövőbeli alakulását. Tisztelt Országgyűlés! Az ország költségve­téséhez hasonlóan Komárom megye vezetői is megvonták gazdálkodási, költségvetési mérle­günket. Ennek kapcsán képviselői csoportunk azt vizsgálta, hogy a közismert népgazdasági hely­zetben, mérsékeltebb pénzügyi lehetőségeink so­rán mennyit fejlődtünk. Szeretném jelenteni a Tisztelt Háznak, hogy az igen küzdelmes 1983-as évben a kiemelt társadalompolitikai feladatok végrehajtása terén értünk el komoly fejlődést. Ismeretes, hogy Komárom megye hazánk egyik legkisebb megyéje. Ennek ellenére az el­múlt évben több mint 2300 új lakás épült. Ter­mészetesen ez a szám a bányászathoz kapcsolódó lakásokat is magába foglalja. A magánlakás épí­tésnek az aránya 73 százalékos. A lakásigénylők egy részét így sikerült megfelelő lakáshoz juttat­ni. A többgyermekes és fiatal családok lakásigé­nyeit a következő három év alatt azonban, még így sem lehet kielégíteni, csak mintegy 80 száza­lékos arányban. Folytatódott Tatabányán és Esztergomban a kórházi pavilonok építése, bővült a szakorvosi el­látás és az üzemorvosi szolgálat. Tatabányán mintegy félmilliárd forint beruházással véglege­sen megoldódott a régvárt baleseti sebészet, az urológia, és Esztergomban pedig az elmegyógyá­szat elhelyezése. Javult az óvodai ellátás, annak ellenére, hogy nálunk a fiatal házasok nagyon komolyan veszik a népesedési program végrehajtását. (De­rültség.) Lehetőségeink határain belül fokozódott az időskorúakról való gondoskodás, tovább bővült az öregek napközi otthoni hálózata, 100 férőhely­lyel nőtt a szociális otthoni elhelyezés. Jelentős­nek mondhatjuk az általános iskolák 63 tante­remmel történt bővítését. Emellett azonban a váltótanítás aránya még mindig több mint 49 százalék. A megyeszékhelyen a gyerekek 70 szá­zaléka jár így iskolába. Bővült a napközis ellá­tásunk is. Ennek ellenére azonban az általános iskolás korúak 31 százalékának ellátását tudjuk csak biztosítani, szemben az országos 40 száza­lékkal. A demográfiai hullám egyre inkább érinti a középfokú oktatást, gondolok itt a szakmun­kás, a gimnáziumi, a szakközépiskolai oktatásra. Ennek levezetéséről, a fejlesztések előkészítésé­ről még ez évben folyamatosan gondoskodnunk kell. A korábbi években is nagy gondot okozott, és ma is gondot okoz a települések egészséges ivóvízellátása. Noha bányáink kísérő körzetei­ben megbújó nagy mennyiségű karsztvizek sok veszélyt és problémát jelentenek a bányászatban, de a felszínre emelt víz igen jó minőségű. Ezt a vizet azonban megfelelő pénzforrások hiányában még nem sikerült maradéktalanul a lakosság ren­delkezésére bocsátani. Rövid időn belül, ha lehet még ez évben 14 községben oldjuk meg az ivó­vízellátást; sajnos, további 16 község ivóvízellá­tásának megoldása a későbbi évekre húzódik át. Környezetvédelmi törvényünk vitája kap­csán képviselőtársam, Váczi Istvánné már be­szélt arról, hogy a jelentős iparral rendelkező megyénk sajnos, környezeti ártalmak szempont­jából országosan is kiemelkedő helyet foglal el, noha a környezetre ártalmas egy gyáregység be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom