Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

Í753 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1754 gyártási ágak vezetőinek és a mezőgazdasági üzemágak vezetőinek 47 százaléka, az üzemvezetők 28 százaléka rendelkezik csak felsőfokú diplomával. Sajnos, ez a tendencia tovább romlik, miszerint a vállalatok, intézmények fiatal igazgatói közül csak 51 százalék, míg az idősebb korosztályból 65 százalék rendelkezik diplomával. E gondolatok kapcsán eszembe jutottak dr. Maróthy László képviselőtársamnak, az MSZMP Budapesti Bizottsága első titkárának szavai, amit az Országgyűlés június 23-i ülésén mondott a Ganz Művek igazgatótanácsának elnökéről, aki az 1875-ös súlyos válságból kivezette a Ganz Műveket, és akiről a sikereit elemezve, Bánki Donát a következőket írta: „Mechwart nagyon megbecsülte mérnökeit, és nem hagyta, hogy műszakilag képzetlen emberek irányítsák őket." A fentiek miatt kívánatos, hogy az anyagból idézzek: „a kormánynak sürgősen döntenie kell abban, hogy a különböző mérnöki munkakörök betöltését milyen szintű felsőfokú műszaki végzettséghez köti". Tisztelt Országgyűlés ! Az említett KISZ KBanyag tartalmazza az alábbi adatot is: a főkönyvelők, gazdasági vezetők között a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 31 százalék. Tudomásom szerint az országban kevés a felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkezők száma — amit az előbbi adat is igazol —, ugyanakkor a meglevő intézetekben a hallgatói létszámok növelése nem lehetséges. A fejlesztési koncepció hangsúlyozza, a komplex műszaki, gazdasági szemléletű szakemberigényt és az értelmiséggé nevelés egyik fontos elemének az egyes intézmények közötti „átoktatás" és „áthallgatás" módszerét tekinti. A fentiek alapján vetem fel az évek óta húzódó kérdést, mikor indulhat meg a közgazdászképzés a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen? Úgy érzem: a közgazdászképzés feltételei nagyrészt adottak, és kismértékű ráfordítással teljessé tehetők, amit az egyetem által készített tanulmány is igazol, és ezzel teljes mértékben megvalósíthatók a fejlesztési koncepciók főbb tézisei. így megoldódhat a közgazdászhiány felszámolása, a komplex műszaki, gazdasági szemléletű szakemberképzés, -továbbképzés és a második diplomaszerzés problémája, valamint lehetővé válik az észak-magyarországi régióban az optimális létszámmal, hatékonyan és gazdaságosan működő felsőoktatási centrum kialakítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kissé rendhagyó módon e fórumon is vitatkozzam az Ifjúkommunista 1981. évi 3. számában megjelent cikkel. Bár a cikk három évvel ezelőtt jelent meg, mégis úgy érzem, hogy érdemes rá reagálni, tekintettel arra, hogy a felsőoktatási fejlesztési koncepcióval foglalkozott és az interjúalany Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese volt. A riporter megkérdőjelezte a miskolci jogászképzés beindításának jogosságát. E döntés helyességét Knopp elvtárs a fejlesztési koncepciók elveinek megfelelően bizonyította, ugyanakkor tipikusan rossz telepítési döntésként említette a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolát. Érvként említve az egyetemi centrumoktól való távolságát, az adott szakterületen mutatkozó túlképzést, szűk ipari hátteret, alacsony jelentkezőszámot és a végzős hallgatók rossz elhelyezkedési lehetőségét. A fenti egysíkú véleménnyel kívánok vitatkozni, miszerint ipari háttérként csupán a Borsodi Vegyi Kombinátot említette, holott 30 kilométeres körzetben olyan jelentős ipari üzemek vannak, mint az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, az Észak-magyarországi Vegyi Művek és a kissé távolabb eső Tiszai Vegyi Kombinát, amelyek igénylik és alkalmazzák is az itt végző üzemmérnököket. Az elhelyezkedést illetően: 1982—83ban minden végzősre két pályázat jutott. Kétlem, hogy amikor műszaki fejlődésünk gátjaként a mikroelektronikai és automatizálási kultúránk alacsony szintjét és a szakemberhiányt említjük, akkor az adott területen túlképzési jelenség állna fenn. Az országos mikroelektronikai fejlesztési program már érezteti hatását, hiszen az idén már kétszeres a túljelentkezés. A problémát azért vetettem fel, mivel ennek nyomán évekig bizonytalanság uralkodott a Vegyipari Automatizálási Főiskola jövőjét illetően, örömmel vettem, hogy a felsőoktatási fejlesztési koncepció téziseivel összhangban ez év januárjában a művelődési miniszter elvtárs kérésére elkészült egy javaslat a kazincbarcikai főiskola jövőjét illetően, amely megvalósulása esetén biztosítja az egyetemi és főiskolai képzés egymásra épülésének rugalmas tantervi formáit, lehetővé téve ezzel a hallgatók szabadabb mozgását a felsőoktatási intézmények között. Bízom benne, hogy a jóváhagyó döntés már megszületett, vagy legkésőbb a műszaki felsőoktatási fejlesztési program jóváhagyásával egy időben megtörténik. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül még egy fontos elemét emelném ki a felsőoktatási fejlesztési koncepció tézisei közül, ez pedig az idegennyelvi-oktatás színvonalának emelése. A színvonalemelés szükségességével egyetértek, egyben úgy érzem, hogy az alapfokú idegennyelvi-oktatást a középiskolában kell megvalósítani, míg a felsőoktatási intézményekben elsősorban a szakmai nyelvismeret oktatásának kell előtérbe kerülni és a magasabb szintű nyelvismeret megszerzését fakultációs rendszerben célszerű biztosítani. Egyben egy javaslatot is szeretnék tenni. Miszerint az előfelvételisek 11 hónapos katonai szolgálatának ideje alatt biztosítsunk lehetőséget a szervezett idegennyelv-oktatásra. Ha ez megvalósul és valamilyen ösztönzési rendszert is kötünk hozzá, például jutalomszabadság, biztosra veszem, hogy a várt eredmény nem marad el. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már korábban is említettem, a közoktatás és felsőoktatás fejlesztési programjával messzemenően egyetértek, az általam részletesebben érintett területek esetén, így a merítési bázis biztosítása, az erőteljesebb szelekció, a képzési szintek arányának és értékrendjének helyreállítása, valamint az intézményrendszer fejlesztését és a nyelvoktatás szintje emelésének kérdéseit, elsősorban a hatékony gyakorlati megvalósítás érdekében emeltem ki. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A közoktatás és felsőoktatás fejlesztési