Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1703 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1704 felelősséggel, segítő szándéklkai szóltak az oktatás-nevelés fejlesztésének egyes kérdéseiről. A felszólalók többsége a közoktatás nehézségeiről szólt. A korábbinál nagyobb tanulólétszám és a meglevő adottságok megnehezítik a magas színvonalú oktatási-nevelési munkát. A bizottság egyetért azzal, hogy az elkövetkező években elsősorban a közoktatás helyzetén szükséges javítani. A vitában részt vevők hangsúlyozták, hogy a magas óraszám igen nagy megterhelést jelent a tanulóknak és a pedagógusóknak egyaránt. Egyes szakközépiskolákban közel heti 40 órát ülnek a tanulók az iskolapadban, és ehhez jön még a felkészülés és egyéb tanórán kívüli elfoglaltság. Erről beszéltek Bánáti Gézáné, Gárdái Zoltánné és Káli Ferenc képviselőtársaink. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a smenynyiség növelésével a minőség és a követelményszint nem emelhető, ez sokkal inkább elérhető az oktatói munka minőségének javításával. El kell érni azt, hogy a mennyiségi csökkentés mellett a minőség növekedése érvényesüljön. Ehhez fejleszteni szükséges a tanulók önálló ismeretszerzési készségét. Ugyancsak élénk vitát váltott ki a tanulók és az iskolák közötti egalizálás és differenciálás kérdése. Vannak hátrányos helyzetű tanulók és kedvezőtlen adottságú iskolák, valamint országos hírű iskolák, ahonnan nagy számban kerülnek ki kimagasló tudásszintű tanulók. Képviselőtársaim a támogatás módjával és arányaival kapcsolatban mondták el véleményüket. Ezt úgy összegezhetem, hogy ebben a kérdésben igen nagy felelősséggel és gondossággal úgy kell dönteni a támogatásról, hogy a szintrehozásról a demokratizmus elvei alapján nem mondhatunk le, de meg kell találnunk ugyanezen elv alapján a tehetségfejlesztés optimális lehetőségeit. A feltételek lehetőségeiben kell egalizálni és a feltételek birtokában a munka eredménye és teljesítménye szerint lehetne differenciálni. A képviselők többsége foglalkozott a feltételek szükségével és lehetőségeivel. A fejlesztési célok csak akkor valósulhatnak meg, ha jól határozzuk meg a szükséges feltételeket és azokat biztosítani is tudjuk. Ezek pedig a személyi, tárgyi és anyagi feltételek. A személyi feltételek elsősorban a megfelelő számú és jól képzett pedagógusok. Ezen a téren igen sürgető feladataink vannak. El kell érni azt, hogy az adott tanulólétszámnak megfelelően elegendő szakképzett pedagógus dolgozzék az iskolákban. A pedagógus munkája azonban csak akkor lehet eredményes, ha ebben segít a család, a vállalatok és intézmények, a társadalom. Közvetve ez is a személyi feltételekhez tartozik. A korszerű ismeretszerzés alapvető tárgyi feltételei az elegendő számú tanterem, valamint az iskolák felszereltsége. A tézisekben megfogalmazott eszközrendszer megteremtése szükséges feltétele a célok valóra váltásának. Több képviselő szólt a technikusképzésről, így Gárdái Zoltánné és Káli Ferenc. A bizottság álláspontja az, hogy a képzés csak ott indítható meg, ahol ennek személyi és tárgyi feltételei adottak. A pedagógusok helyzete, körülményei, elismertsége köztudott. Egyetértünk azzal, hogy fel kell számolni azt az állapotot, hogy képzettség nélküli pedagógusokat kelljen foglalkoztatni és olyan feltételeket kell 'megteremteni, hogy a 'képzettek az iskolákban helyezkedjenek el. Ez pedig társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerés megteremtése. Erről minden vitában részt vevő képviselőtársam szólt. Egyetértve azzal, hogy az elkövetkező években a közoktatás fejlesztése kap elsőbbséget, fontos azonban a felsőoktatás tartalmi korszerűsítése is. A felsőoktatás feladata a szakemberés a szocialista értelmiség képzés. A fokozódó társadalmi igények mind nagyobb feladatok elé állítják a felsőoktatásban részt vevőket. A felsőoktatás személyi és tárgyi feltételei, valamint a kutatómunka lehetőségei nem mindenhol biztosítottak. Ezeket a feltételeket azonban egyedül a művelődési tárca nem tudja biztosítani, szükség van a szaktárcák, a vállalatok és intézmények segítő együttműködésére. A kulturális bizottság tudatában van annak, hogy a tézisek jóváhagyása után a Művelődési Minisztériumra nem könnyű, és felelősségteljes munka vár: alapos, megfontolt döntések meghozása, az oktatás különböző szintjeire és irányaira való konkrét feladatok meghatározása és a megoldási módok megadása. A tézisekben megfogalmazott célok azonban csak akkor teljesülhetnek, ha a szükséges feltételeket megteremthetjük. A kulturális bizottság nevében a Művelődési Minisztérium közoktatás és felső oktatás fejlesztési programja téziseit elfogadom és azt a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a közoktatás és a felsőoktatás távlati fejlesztési programjához 25 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Javaslom, hogy a vita megkezdése előtt tartsuk meg szokásos ebédszünetünket, ennek megfelelően ülésünket 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 12.30—14.59. — Elnök: Cservenka Ferencné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Váczi Istvánné képviselőtársunk felszólalása következik. VÁCZI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársaim ! Egy ország boldogulását, gazdasági lehetőségeit, haladását döntően befolyásolja, hogy milyen hatékonyságú a közoktatása, illetőleg a felsőoktatása. A mai világban azok az országok vannak előnyben, vagy lépésforban, amelyek nemcsak az oktatásban járnak élen, hanem abban is, hogy milyen színvonalú az oktatás, illetve mennyire magas szintű az a tudomány, amelyet oktatnak. Ezért is érzem úgy, hogy nehéz feladatra vállalkoztam, amikor fizikai munkás létemre az oktatás fejlesztéséhez hozzászólásra jelentkeztem. A vita során sok szakmabeli, az oktatáshoz értő pedagógus fejti ki nálam sokkal hozzáértőb-