Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1691 Az Országgyűlés 26. ülése, 1 egyetértés volt abban, hogy a korábban alkotott törvény rendelkezései alapvetően jól beváltak, végrehajtása során a hozzá fűzött reményeket beváltotta, ezért új törvény alkotása nem indokolt. Egyetértés volt abban is, hogy ugyanakkor a törvényjavaslatban előterjesztett módosítások szükségesek, mert az élet, a fejlődés, az alkotmány módosítása, a népi ellenőrzés szerepének és feladatának megváltozása ezt indokolja. A vitában a képviselőket az foglalkoztatta elsősorban, hogy a módosított törvény szabályai vajon hogyan fognak az alapvető céloknak megfelelően megvalósulni a gyakorlatban. Beleértve ebbe a végrehajtási rendelkezéseket és az alkalmazott módszereket is. Az is foglalkoztatta őket, hogy a törvény alapvető rendelkezései között vajon mindenki azt érti-e, ami a jogalkotó szándéka, alapvető elképzelése volt. Ezért és ennek érdekében több aggályoskodó, a bizottsági ülés kezdetén törvénymódosító indítvány is hangzott el. A kérdésekre adott válaszok után azonban úgy alakult a bizottságok tagjainak véleménye, hogy az ülés a törvény módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint egy módosítással tartotta helyesnek. Aggályok és javaslatok vetődtek fel a törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban abban a kérdésben, hogy vajon foglalkozzék-e a törvény a költségvetés kapcsán a pénzügyminiszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság helyzetével, jogállásával, javaslatai erejével. Részletes elemzés megvitatása után a két bizottság e kérdésben úgy foglalt állást, hogy az nem szükséges, mert a pénzügyminiszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is egyaránt a kormány tagja és így érvényesíteni tudja észrevételeit. Ha pedig olyan kérdés merülne fel, amit esetleg a kormány nem tudna támogatni, vagy vitás marad, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke azt a bizottság nevében fenntarthatja és ezeket az Országgyűlés elé is terjesztheti. Hasznos és hasznosítható gondolatként vetődött fel az ülésen, hogy a törvényjavaslat csak a nemzeti értékek megőrzésével foglalkozik, mint elvárással és nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy helyenként, egyes vállalatok a nemzeti vagyon gyarapítása helyett annak rovására terveznek maguknak nyereséget. Ennek kiküszöbölése érdekében elhangzott a javaslat, amellyel kapcsolatban a módosítást írásban a képviselő elvtársak megkapták, hogy a nemzeti vagyonnak nemcsak a megőrzését, hanem gyarapítását is követelményként kell támasztani. Olyan biztosítékot kell teremteni, hogy ne lehessen a nemzeti vagyon terhére vállalati nyereséget elérni. A bizottságoknak a javaslata az, hogy a törvény tehát mondja ki a nemzeti vagyon megőrzése mellett annak gyarapítási kötelezettségét is, ezt pedig az ellenőrzés rendszeresen kérje számon. A törvénytervezet 10. §-ával kapcsolatban is jelentkezett egy gondolat. A tervezet azt tartalmazza, hogy a megyékben a fővárosban a megyei, fővárosi irányítású vállalatokra és intézményekre a helyi népi ellenőrzési bizottságok hatásköre csak akkor terjed ki, ha ezt a megyei, il4. április 12-én, csütörtökön 1692 letve a fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság a hatáskörükbe utalja. Az együttes bizottságok tagjai szerint az lenne a helyes, ha ezt a megyei és a fővárosi népi ellenőrzési bizottságok a megyei és fővárosi tanácsokkal közösen, együttesen bírálnák el. E tényt esetleg helyes volna rögzíteni a végrehajtási utasításban. Ugyancsak hasznosítandó észrevételként hangzott el az ülésen, hogy erősíteni kellene a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az Országgyűléshez való kötődését. Mindezt úgy is, hogy a Közopnti Népi Ellenőrzési Bizottság működjön közre és segítse az Országgyűlés bizottságainak munkáját is az adott területeken végzett ellenőrzési tapasztalatainak közreadásával. Ezt az igényt úgy is lehetne érvényesíteni a jelenleg ismert fórumrendszerek keretében, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét évenként megküldené az Országgyűlés bizottságai elnökeinek, akik pedig a programokat ismerve határoznák el, hogy mely bizottság, melyik ülésén kérnek tájékoztatást a népi ellenőrzési bizottságtól az egyes területeken végzett ellenőrzés főbb tapasztalatairól. Ugyanakkor az Országgyűlés bizottságai is javasolhatnának vizsgálatra a népi ellenőrzési bizottságnak egyes területeket, így a jelenlegi törvényjavaslat módosítása nélkül egy célszerű munkamódszerrel a fő cél elérhető lenne. Fontos és reális igényként hangzott el az ülésen a végrehajtással kapcsolatos koordinációs tevékenység kötelezettsége. A közelmúltból ugyanis vannak olyan tapasztalatok, hogy kis létszámú apparátust összehangoltság hiányában egész rövid idő alatt az apparátus létszámánál nagyobb, specialista csoport több részletben ellenőrzött. Miközben a szervezet az egymást követő ellenőrző szerveket kiszolgálta, a napi munka végzésére hosszú időn keresztül alig volt ideje, így a munka torlódott, az ügyintézés határideje elcsúszott. De az ellenőrzések összehangolása fontos volna olyan lényeges okból is, hogy az ellenőrző szervek ne mondjanak más-más megoldást ugyanazon feltárt hiányosságok megszüntetésére. Elhangzott a vitában az a gondolat is, miszerint keresni kell a módját annak, hogy a helyi tanácsszerveken túl — amelyek a népi ellenőröket a társközségekből is megválasztják —, találjanak módot arra, hogy a társközségek is tájékozódjanak a népi ellenőrzési szervezetről, és a községekből megválasztott népi ellenőrök munkájáról. A bizottságokban időnként jelentkezett továbbá az is, hogy a jövőben ne csak a törvényjavaslatok, hanem az érdemi állásfoglalás érdekében a végrehajtási rendelettervezetek is kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé. Az országgyűlési képviselők ugyanis minden tör- ( vényt — ahogy ezt a ma napirenden levő törvényjavaslatot is —, a gyakorlati alkalmazás szempontjából vizsgálnak. Ha nem látják a végrehajtási rendelettervezetet, nem tudnak érdemben véleményt mondani. Vagy ezt úgy teszik, hogy abból számos kérdés nem a törvénybe kívánkozik, hanem a végrehajtás módjára vonatkozik. Ha ezt tehát nem ismerik, ez irányú észrevételeiket is a törvényjavaslat kapcsán teszik meg. Ezért fontos volna az említett javaslat további gyakorlati alkalmazása. Végül az együttes bizottság úgy ítélte meg,