Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1623 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1624 a hangsúly a korlátozásokról, tiltásokról, elvonásokról, egyáltalán az elosztás területéről egyre inkább a jövedelem termelő képesség növelésére tevődjék át. Az 1984. évi költségvetés és terv eredményes teljesítése nagymértékben attól függ, hogy központi szerveink a szabályozás, a követelmények megfelelő kialakításával, vállalataink, szövetkezeteink pedig munkájukkal mennyire lesznek képesek a változó, magyarán növekvő követelményekhez igazítani gazdálkodásukat, a külső és belső gazdasági környezet kihívásaira menynyire képesek progresszíven reagálni. Sajnos, de elkerülhetetlen, hogy a társadalmi közkiadások alakulása is alá van rendelve az egyensúly javítása és a fizetőképesség megőrzése alapvető követelményének . Helyeslem, hogy a társadalmi közkiadások mérséklődő lehetőségei ellenére a lakosság széles tömegeit érintő alapvető szükségletek kielégítésére a költségvetési javaslat továbbra is kiemelt gondot és figyelmet fordít. Ez a törekvés a főváros költségvetési előirányzataiban is viszszatükröződik, de természetesen a főváros költségvetésében is érzékelhetők az állami költségvetés megszorításai is. A fővárosban alapvető céljaink többségét azonban, ha nem is mindig az eredetileg tervezett úton-módon, teljesíteni lehet. Ezekről néhány szót példa jelleggel. Az előző évivel azonos számú, körülbelül 16 000 lakás épül a fővárosban. De ezen belül a népgazdasági tervvel összhangban jelentősén csökken az állami és növekszik a személyi tulajdonú lakásépítés. A változásból adódó gondokat a szanálások csökkentésével, a lakásgazdálkodás javításával, a lakáscserék fokozásával igyekszünk mérsékelni. Előrelátható azonban, hogy teljesen megszüntetni nem fog sikerülni. Az erőteljesen növekvő magánerős lakásépítés fokozott segítése érdekében új telekgazdálkodási rendszert vezetünk be és intézkedéseket teszünk a közműellátás javítására, a lakossági erőforrások fokozott bevonása mellett. Az egészségügyi alap- és fekvőbetegellátás javítását szolgálja, hogy 1984-ben megkezdődik a gyógyító munka a Jáhn Ferenc kórház új, 450 ágyas pavilonjában, és további 150 krónikus ágyat szervezési úton létesítünk. 1934-ben kereken 200 új általános iskolai tanterem létesítését tervezzük, amellyel a növekvő tanulói létszám oktatási feltételei változatlan színvonalon kielégíthetők lesznek. Nagy jelentőségűnek és feltétlen helyesnek tartom azt a Hetényi elvtárs által is hangsúlyozott szándékot, hogy a kormánv elvárja és megköveteli az észszerű gazdálkodás erősítését. Gazdálkodni azonban a szó igazi értelmében csak akkor lehet, ha nem merev szabályok írják elő, hogy mikor, mennyi pénz és munkaerő mire fordítható. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyébként is szükségesnek látszik a tanácsi gazdaság szabályozási rendjének korszerűsítése. Ezt több tényező, de elsősorban az indokolja, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint jelentős mértékben a vállalatok nyereségadataira épített tanácsi bevételi előirányzatokat nemhogy öt évre, hanem gyakran még egy évre sem lehet megbízhatóan megtervezni, A törvényjavaslat 16. §-a éppen az itt kialakulható meglepetések ellen tervez védelmet. Itt nem elhanyagolható összegekről van szó. A tervezettnél alacsonyabb vállalati nyereségek miatt az utolsó két évben közel félmilliárd esett ki a fővárosi bevételekből. Ez végül még az alapellátásnál az egészségügyi, oktatási és más intézmények működésénél is zavarokat okozhat. A főváros bevételeinek majdnem 40 százaléka a vállalatoktól származó hozzájárulás, több mint 40 százaléka állami támogatás és csak 20 százaléka saját bevétel. A szabályozás szerint a vállalatoktól származó bevételek kiesése esetén az előirányzat 97 százalékáig állami támogatással kiegészítik e bevételi forrást, túlteljesítés esetén a terv 104 százalékáig a tanácsokat illetik a bevételek. Éppen a népgazdaság nehéz helyzete miatt azonban a vállalati terveket feszítetten állapítják meg. A tervszámok kialakításában a tanácsokat gyakorlatilag nem vonják be, s a főváros területen működő tanácsoknak az üzemekkel, vállalatokkal a nyereségre iható kapcsolata nincs, így e bevételek alakítására gyakorlatilag nincs is ráhatásuk. Kérem tehát, hogy az illetékes szervek kiemelt figyelmet fordítsanak a tanácsi gazdaság irányítási rendjének korszerűsítésére, és ennek keretében fontos lenne, hogy jelentősen növekedjenek a tanácsok saját bevételei az állami hozzájárulás mérséklése mellett. A költségvetési és a fejlesztési jellegű eszközök rugalmasabb felhasználását, kombinálásának lehetőségeit is tovább kellene bővíteni. így javulhatna a létesítés és az üzemeltetés összhangja. A szűkösebb lehetőségek miatt is indokolt, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb teret kapjanak a rendelkezésükre álló pénzeszközök célszerű átcsoportosítására, felhasználására. A korszerűsített szabályozás nélkülözhetetlen, de lényeges előrelépést természetesen csak attól remélhetünk, ha a közpénzek kezelői maximálisan kihasználják a lehetőségeket, célszerűen rangsorolják a kiadásokat, önállóbban és felelősségteljesebben foglalkoztatják a munkaerőt és használják az eszközöket. Szükségesnek tartam kiemelt figyelmet fordítani a közüzemi és a tömegközlekedési feladatokat ellátó vállalatok működési feltételeinek olyan szabályozására, amely elősegíti ezt az életviszonyokat közvetlen befolyásoló tevékenység jó, legalább az eddigi színvonalnak megfelelő ellátását. Ehhez elsősorban két főbb tényezőre van szükség. Stabil fizikai és szellemi gárdára és megbízható állapotú és színvonalú gépekre vezetékekre, állóeszközökre, örvendetes, hogy 1984-re mindkét tényezőt illetően az általánosnál kedvezőbben szabályozott a Pénzügyminisztérium. Évközben azonban (figyelemmel kellene kísérni, hogy az alkalmazott szabályok és mértékek szerint a remélt célok a gyakorlatban is elérhetők lesznek-e, vagy újabb lépéseket kell tenni. A közüzemek fejlesztő munkája jól kiegészülhet a lakosság pénzeszközeivel. Nagyon jelentős az érdeklődés és a lehetőség. Csak a fővárosban 100 kilométert jóval meghaladó, tehát csak több év alatt kielégíthető és többszázmillió forintot kitevő igény van lakossági gázvezeték-