Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1619 < Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1620 teljesen a termelési rendszerek hatásfokával sem, azzal, ahogyan az elméleti eredményeiket a gyakorlatnak átadják, illetve amilyen mérték­ben azokat a nagyüzemek átveszik. Másik: ekkora nagyüzemi állatlétszám mel­lett üzemi szinten jelentős veszteségforrás még, hogy sok helyen nem javul az állategészségügyi helyzet, laza a technológiai fegyelem. Azt is meg­említem, hogy a megtermelt, előállított termékek, termények megóvása, tárolása is javítható még. A mezőgazdasági termelés az ellátó, az értékesítő és feldolgozó szervezetek összteljesítményén is múlik. Azon, hogy a termelés, a betakarítás cik­likus igényeit, pontos kiszolgálását ne kényszer­ként kezeljék, hanem közös érdekként. A ter­mékátvevők fizetési készsége, likviditása és fe­gyelme is hozzátartozik a termelési kedvhez, a termelők biztonságához. Ezzel sajnos az idei őszön voltak bajok, csak késve tudtak fizetni a cukorgyárak és még más élelmiszeripari vállala­tok is. Az említettek önként kínálják azokat a területeket, ahol a belső üzemi és munkaszer­vezés szervezeti, személyi tartalmi elemeit is erő­síteni, továbbfejleszteni kell. Nem a vezetői, ad­minisztrációs posztok szaporításával tudunk ele­get tenni a magasabb követelményeknek, hanem feszesebb munkafegyelemmel, igényesebb szak­mai munkával, mélyebb közgazdasági értékelő és elemző munkával. Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetem, va­lamint Hajdú-Bihar megyei képviselőtársaim ta­pasztalataira is támaszkodva kijelentem, hogy a jövő évi terv mezőgazdasággal szemben támasz­tott követelményeit az érintettek elfogadják, tel­jesíteni kívánják. Egyetértünk a kormány gazda­ságpolitikájával, azzal, hogy az agrárgazdaságot érintő, természeti, beszerzési és értékesítési ne­hézségek elenére nem a termelés visszafogását tűzi ki 'célul, hanem a gazdálkodás minőségi je­gyeinek erősítésével, a termelés magasabb szint­jére ösztönöz. A mezőgazdasági szervezetek vezetői és dol­gozói ehhez hadra foghatók. Elfogadom és el­fogadásra javaslom az 1984. évi költségvetési ja­vaslatot és a hozzá fűzött miniszteri előterjesz­tést. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Kőkuti Ferencné képviselőtársunk következik szólásra. KŐKUTI FERENCNÉ: Tisztelt Országgyű­lés ! Kedves Képviselőtársaim ! Választókerületem Sárbogárd nagyközség és a környékén elhelyez­kedő nyolc község. Sárbogárd Fejér megyében a Mezőföldön terül el a Sárví* csatorna közelé­ben. Évszázadokon keresztül mezőgazdasági jel­legű település. Ezt a jelleget napjainkig megőriz­te. A lakosság zöme mezőgazdaságban, termelő­szövetkezetben dolgozik. Két jelentős ipari üzem működik Sárbogárdon, melyek jól kötik le a szabad munkaerőt és kínálnak többszínű elhe­lyezkedési lehetőséget a fiataloknak. Ez nagyon jó a körzetünkben. A Videoton sárbogárdi gyár­egységében, ahol magam is dolgozom munkás­ként, 1600 fő szervezett munkáskollektíva dol­gozik, akik a népgazdaság, az ipar nehéz helyze­tét ismerik, értik és mindent megtesznek az előt­tük álló feladatok végrehajtása érdekében. A tervcélok megvalósításáért, az export és belfödi tuner és egyéb modul televíziós egységek termelése érdekében többletmunkát vállalnak. A munkások körében a közhangulat jó, az ese­tenkénti apróbb bosszúságok, melyek között vannak saját ostobaságaink, de esetenként szá­mos, szülkségtelen bosszúságokozásai, tej-, ke­nyér-, húsellátás, busz-közlekedés, időnként za­varó tényezők, de ezek azonban alapvetően nem befolyásolják a munkához való jó hozzáállást, a becsületes, szorgalmas munkavégzést, a célokkal való azonosulást. Ezt egyébként én fontos közér­zetnek tartom, hiszen erről sokat beszélünk, le­gyen jó vagy rossz, javítsuk közérzetünket. Hát igyekszünk ezért tenni is. Gondolom, ezt nem közömbös tudni ilyen­kor, amikor nem könnyű évet évet zárunk és nem könnyű év előtt állunk. Választókerületem lakosságával állandó és folyamatos kapcsolatot tartok, évente megtartom a választókerületekhez tartozó községekben a fogadóórát és örömmel ta­pasztalom, hogy egyre többen keresnek meg vá­lasztóim közül ügyes-bajos egyéni és közösségi problémáival. Én éppen ezért az 1984. évi költ­ségvetéshez hozzászólásommal a lakossággal való közvetlen kapcsolataim során felmerülő problé­mákkal kívánok foglalkozni. így előrebocsátom, hogy felszólalásom problémacentrikus. Nem vilá­got rengető problémákat vetek fel, a mi kicsi la­kossági problémáink azok, amelyekkel nekünk ott Mezőföldön törődnünk kell. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy választókerületemben csak gondok és problémák vannak, mert hiszen minden vonatkozásban nagyon szép eredmé­nyekről tudnék beszámolni, és mi sem a problé­mákból, hanem hazánk erejéből és a saját mun­kánk eredményeiből élünk. örömmel olvastam az anyagban és az élet minden területén tapasztalom is, hogy népgaz­daságunk 1983. évi fejlődése megfelelt a gazda­ságpolitikai törekvéseknek, és annak ellenére, hogy 1983. évben a lakosság minden rétegét érintő, alapvető fogyasztási cikkek áremelésére került sor, az életszínvonalban általánosságban visszaesés nem következett be. Kivételt jelente­nek talán az alacsony jövedelmű, nagyobb csa­ládok és nyugdíjasok, akik jövedelmének emel­kedése elmaradt az árszínvonal növekedése mö­gött. Választókerületemben a nyugdíjasok ará­nya 23,7 százalék és ez az arány a jövőben vár­hatóan még emelkedni fog. Sokan élnek 2000, illetőleg 2500 forintot meg nem haladó nyugdíjból. Ügy gondolom, helyes a javaslat, hogy a bérszínvonal tervezett emelése, amely nem lesz kicsi, bizonyos mértékig a rend­szeres 2 százalékos nyugdíjemeléssel és most bi­zonyos kompenzálással éppen ennek a rétegjö­vedelemnék reálértékét igyekszik megtartani. Az időskorúak helyzetének javítása érdeké­ben községeinkben öregek napközi otthonait lé­tesítettünk, gondozásukra pedig házi szociális­gondozóhálózatot alakítottunk ki. A gondozási tevékenység folyamatos, 13 fő hivatásos, és 42 tiszteletdíjas társadalmi aktíva látja el a két­százharminckilenc idős, ápolásra szoruló ember gondozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom