Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1619 < Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1620 teljesen a termelési rendszerek hatásfokával sem, azzal, ahogyan az elméleti eredményeiket a gyakorlatnak átadják, illetve amilyen mértékben azokat a nagyüzemek átveszik. Másik: ekkora nagyüzemi állatlétszám mellett üzemi szinten jelentős veszteségforrás még, hogy sok helyen nem javul az állategészségügyi helyzet, laza a technológiai fegyelem. Azt is megemlítem, hogy a megtermelt, előállított termékek, termények megóvása, tárolása is javítható még. A mezőgazdasági termelés az ellátó, az értékesítő és feldolgozó szervezetek összteljesítményén is múlik. Azon, hogy a termelés, a betakarítás ciklikus igényeit, pontos kiszolgálását ne kényszerként kezeljék, hanem közös érdekként. A termékátvevők fizetési készsége, likviditása és fegyelme is hozzátartozik a termelési kedvhez, a termelők biztonságához. Ezzel sajnos az idei őszön voltak bajok, csak késve tudtak fizetni a cukorgyárak és még más élelmiszeripari vállalatok is. Az említettek önként kínálják azokat a területeket, ahol a belső üzemi és munkaszervezés szervezeti, személyi tartalmi elemeit is erősíteni, továbbfejleszteni kell. Nem a vezetői, adminisztrációs posztok szaporításával tudunk eleget tenni a magasabb követelményeknek, hanem feszesebb munkafegyelemmel, igényesebb szakmai munkával, mélyebb közgazdasági értékelő és elemző munkával. Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetem, valamint Hajdú-Bihar megyei képviselőtársaim tapasztalataira is támaszkodva kijelentem, hogy a jövő évi terv mezőgazdasággal szemben támasztott követelményeit az érintettek elfogadják, teljesíteni kívánják. Egyetértünk a kormány gazdaságpolitikájával, azzal, hogy az agrárgazdaságot érintő, természeti, beszerzési és értékesítési nehézségek elenére nem a termelés visszafogását tűzi ki 'célul, hanem a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítésével, a termelés magasabb szintjére ösztönöz. A mezőgazdasági szervezetek vezetői és dolgozói ehhez hadra foghatók. Elfogadom és elfogadásra javaslom az 1984. évi költségvetési javaslatot és a hozzá fűzött miniszteri előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Kőkuti Ferencné képviselőtársunk következik szólásra. KŐKUTI FERENCNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim ! Választókerületem Sárbogárd nagyközség és a környékén elhelyezkedő nyolc község. Sárbogárd Fejér megyében a Mezőföldön terül el a Sárví* csatorna közelében. Évszázadokon keresztül mezőgazdasági jellegű település. Ezt a jelleget napjainkig megőrizte. A lakosság zöme mezőgazdaságban, termelőszövetkezetben dolgozik. Két jelentős ipari üzem működik Sárbogárdon, melyek jól kötik le a szabad munkaerőt és kínálnak többszínű elhelyezkedési lehetőséget a fiataloknak. Ez nagyon jó a körzetünkben. A Videoton sárbogárdi gyáregységében, ahol magam is dolgozom munkásként, 1600 fő szervezett munkáskollektíva dolgozik, akik a népgazdaság, az ipar nehéz helyzetét ismerik, értik és mindent megtesznek az előttük álló feladatok végrehajtása érdekében. A tervcélok megvalósításáért, az export és belfödi tuner és egyéb modul televíziós egységek termelése érdekében többletmunkát vállalnak. A munkások körében a közhangulat jó, az esetenkénti apróbb bosszúságok, melyek között vannak saját ostobaságaink, de esetenként számos, szülkségtelen bosszúságokozásai, tej-, kenyér-, húsellátás, busz-közlekedés, időnként zavaró tényezők, de ezek azonban alapvetően nem befolyásolják a munkához való jó hozzáállást, a becsületes, szorgalmas munkavégzést, a célokkal való azonosulást. Ezt egyébként én fontos közérzetnek tartom, hiszen erről sokat beszélünk, legyen jó vagy rossz, javítsuk közérzetünket. Hát igyekszünk ezért tenni is. Gondolom, ezt nem közömbös tudni ilyenkor, amikor nem könnyű évet évet zárunk és nem könnyű év előtt állunk. Választókerületem lakosságával állandó és folyamatos kapcsolatot tartok, évente megtartom a választókerületekhez tartozó községekben a fogadóórát és örömmel tapasztalom, hogy egyre többen keresnek meg választóim közül ügyes-bajos egyéni és közösségi problémáival. Én éppen ezért az 1984. évi költségvetéshez hozzászólásommal a lakossággal való közvetlen kapcsolataim során felmerülő problémákkal kívánok foglalkozni. így előrebocsátom, hogy felszólalásom problémacentrikus. Nem világot rengető problémákat vetek fel, a mi kicsi lakossági problémáink azok, amelyekkel nekünk ott Mezőföldön törődnünk kell. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy választókerületemben csak gondok és problémák vannak, mert hiszen minden vonatkozásban nagyon szép eredményekről tudnék beszámolni, és mi sem a problémákból, hanem hazánk erejéből és a saját munkánk eredményeiből élünk. örömmel olvastam az anyagban és az élet minden területén tapasztalom is, hogy népgazdaságunk 1983. évi fejlődése megfelelt a gazdaságpolitikai törekvéseknek, és annak ellenére, hogy 1983. évben a lakosság minden rétegét érintő, alapvető fogyasztási cikkek áremelésére került sor, az életszínvonalban általánosságban visszaesés nem következett be. Kivételt jelentenek talán az alacsony jövedelmű, nagyobb családok és nyugdíjasok, akik jövedelmének emelkedése elmaradt az árszínvonal növekedése mögött. Választókerületemben a nyugdíjasok aránya 23,7 százalék és ez az arány a jövőben várhatóan még emelkedni fog. Sokan élnek 2000, illetőleg 2500 forintot meg nem haladó nyugdíjból. Ügy gondolom, helyes a javaslat, hogy a bérszínvonal tervezett emelése, amely nem lesz kicsi, bizonyos mértékig a rendszeres 2 százalékos nyugdíjemeléssel és most bizonyos kompenzálással éppen ennek a rétegjövedelemnék reálértékét igyekszik megtartani. Az időskorúak helyzetének javítása érdekében községeinkben öregek napközi otthonait létesítettünk, gondozásukra pedig házi szociálisgondozóhálózatot alakítottunk ki. A gondozási tevékenység folyamatos, 13 fő hivatásos, és 42 tiszteletdíjas társadalmi aktíva látja el a kétszázharminckilenc idős, ápolásra szoruló ember gondozását.