Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1605 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1606 tológiai Intézet, s az új mentőközpont, de új ágyakon fogadhat betegeket a győri, egri, valamint a tatabányai kórház is. A betegellátást szolgálja az egészségügyi szakdolgozók számának emelése, a kórházi ágyak mellett dolgozó háromműszakos ápolónők kedvező bérezése. Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 000-rel emelkedik az általános iskolai tanulók száma. Az osztálytermek száma 1000-rel nő, és ennek köszönhetően a váltakozó tanítás mértéke kismértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó tanulók 46 százaléka napközi otthoni ellátásban fog már részesülni, és ezen kívül mód van szervezett, kedvezményes étkeztetésre a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai kiadások 11 százalékkal emelkednek. A gyermek- és az ifjúságvédelemre fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A növekmény többek közt a hivatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Az alapellátás nagy részét a tanácsok szervezik és finanszírozzák. E feladatok megoldása jórészt rajtuk múlik, a rendelkezésre álló pénz mellett. A tanácsok e téren felelősen gondolkodnak és gazdálkodnak. Tevékenységük nélkül, ideértve a társadalmi erő mozgósítását is, nem érhettük volna el ezeket az eredményeket. A tanácsokra vár, hogy a közösségi feladatok megoldásába ezután is minden mozgósítható erőt bevonjanak. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a lakossági erőforrások bevonása rendkívül körültekintő, felelős mérlegelést igényel és csak az érdekeltek megnyerésén alapulhat. Az életszínvonal, életkörülmények javítása olyan feladatok megoldását is szükségessé teszi, amelyeknél a hatalmas ráfordítás a lakosság nagy többsége számára gyakran közvetlenül nem érzékelhető, de az érintettek számára létkérdés. Ilyen például az egészséges ivóvíz biztosítása. E kérdéssel a kormány a közelmúltban foglalkozott, és 1984-ben újabb 90 településen lesz jó ivóvíz, ahol ma nem megfelelő az ivóvíz minősége. Feszítő társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a területelőkészítést, a telekellátást és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közrejátszott. A lakásgazdálkodás új feltételei a fiatal családalapítók lakáshoz juttatását segítik. El kell azonban ismerni, hogy a saját rész előteremtése, a kedvezményezett előtakarékossági megoldások bővülése ellenére nincs mindig arányban a fiatalok megtakarítható jövedelmével. E feszültség enyhítése feladata a kormánynak is, a tanácsoknak is. Ez utóbbiak a lépcsőzetes lakáshoz juttatással a telek megszerzéséhez és a lakásépítéshez nyújtható támogatással segíthetnek elsősorban. A lakásépítés kedvezőbbé vált pénzügyi feltételeinek hatására megnövekedett a lakosság építési kedve, ezt azonban nem követte az építőanyagkínálat. Az építkezők ebből eredő gondjain segíteni kívánunk, javítani akarjuk a kereslet és kínálat összhangját. Intézkedéseink hatására várhatjuk, hogy az építőanyag-ellátás bővebb lesz és az ellátás javulni fog. Tisztelt Országgyűlés! Az államra háruló igazgatási feladatok ellátásának feltételeit a költségvetési javaslat 7 milliárd forint kiadási előirányzat mellett biztosítja. Itt számításba vettük, hogy az igazgatási szervek teendőiket mindinkább a társadalmi igénynek megfelelően végzik. Mérséklik a kiadások növekedését a végrehajtott szervezeti változtatások, létszámcsökkentések, a külképviseletek és kersekedelmi kirendeltségek» alkalmazotti számának csökkentése is. Társadalmunk belső rendjének fenntartásához, a feszült nemzetközi körülmények között az ország védelméhez szükséges eszközöket jövő évre is előirányozzuk. Az e célra fordított összegek az átlagosnál lassúbb ütemben növekednek, de biztosítják a feladatok ellátását. Valamennyi költségvetési intézmény gazdálkodásával kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy még a kiemelt területeken is elengedhetetlen az ésszerű takarékosság. Jelentős tartalékok vannak a belső szervezet, az intézmények közti munkamegosztás fejlesztésében, a beszerzések racionalizálásában, a fenntartás és felújítás észszerű megszervezésében és a színvonalas ellenőrző munkában. Ezeket fokról fokra feltárjuk és mint az elmúlt években, úgy a jövőben is megteszünk minden lehetséges ésszerűsítést. Tisztelt Országgyűlés! Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről, és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket. Megvalósítása nagy erőfeszítést, esetenként áldozatot követel gazdasági szervezetektől, állampolgároktól egyaránt. A társadalom demokratizálódási folyamata, a gazdaságirányítás fejlesztése egyaránt kezdeményező, a döntésekben és végrehajtásban cselekvően részt vevő állampolgári, vállalati és tanácsi magatartást igényel, ennek feltételét javítja is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítása, gazdaságunk fellendítése nem egyszeri felbuzdulást igényel, hanem állandó, sokrétű és alkotó cselekvést. Ehhez kérem az. Országgyűlés fórumán a munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó közreműködését közös céljaink valóra váltásában. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. (Taps.)