Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1601 Az Országgyűlés 24. ülése, 191 úgy érhető el, ha a költségvetés a szokott, hagyományos kiadásainak fedezetén felül, olyan bevételt is elér, amelyet nem fordít az állami elkötelezettségek növelésére, hanem úgynevezett hitelfedezeti alapként a Nemzeti Banknál helyez el. Ez az előirányzat a költségvetésben 16,5 milliárd forint. Ez a pótlólagos alap teszi csak lehetővé, hogy a bank elláthassa feladatait. Felmerülhet az a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank forrásainak pótlására, miért a költségvetés képes, és miért nem a lakosság és a vállalatok betéteinek növekedése. A lakosság takarékosságára továbbra is számítunk, ezt ösztönözzük, többek közt ezért emeljük fel a tartós takarékbetétek kamatát. De a megtakarított öszszegeket a hosszú lejáratú lakásépítési hitelekként kihelyezzük a lakossághoz, ezzel támasztjuk alá a lakásépítési programot. A vállalatok és a szövetkezetek a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem mondanak le arról, hogy szabad pénzforrásaikat beruházásokra, fejlesztésre fordítsák, önkéntes megtakarításokra ilyen helyzetben nem számíthatunk. Ezért kényszerülünk arra, hogy a szükséges többletbevételre közvetlenül a vállalati fejlesztési alap egy részének elvonásával tegyünk szert. Visszatérek a költségvetés bevételeinek és kiadásainak jellemzésére. A költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, és e befizetések jövőre 4—5 százalékkal haladják meg az idei színvonalat. A lakosságtól származik a költségvetési bevételek 7 százaléka : ez az adókon és az illetékeken felül tartalmazza a dolgozóktól fizetett nyugdíjjárulék összegét is. A lakosságtól származó befizetések növekedése 11 százalékos lesz. Áttérve a kiadásokra: a kiadások 10 százaléka a felhalmozást szolgálja, összegük az idei színvonalon marad. Növekednek — Csaknem 5 százalékkal — a költségvetési intézmények kiadásai, és mintegy 11 százalékkal a társadalombiztosítási kiadások. A korábbi, sokéves irányzattal ellentétben viszont csökkentjük a költségvetésből folyósított termelési és fogyasztói ártámogatásokat. De>e támogatások még mindig a költségvetés összes kiadásainak 25 százalékát fogják kitenni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés bevételeit döntő mértékben a vállalati gazdálkodás eredményei és a jövedelemszabályozás határozzák meg. A gazdasági szabályozók jövő évi módosításait a kormány novemberben közzétette. A változások közül, hatását tekintve, a legnagyobb jelentőségű a munkabérek után fizetendő társadalombiztosítási járulék 10 százalékponttal történő emelése. Az intézkedés elsődleges célja a termelési költségeken belül az élőmunka költségek reális szinthez való közelítése, és ezzel az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás ösztönzése. A bérjárulék emeléséből származó többletbevétel közvetlenül szolgálja a költségvetési egyensúlyt is. A társadalombiztosítási bevételek és kiadások különbözeteként mutatkozó, és 1979 óta is gyorsan növekvő támogatás igénye az intézkedés nyomán számottevően csökken. Távlati hatását tekintve, jelentős lépésnek tartjuk a vállalati kötelező tartalékalap-képzés . december 22-én, csütörtökön 1602 megszüntetését, A kötelező tartalékképzés ugyanis — az eredeti szándéktól eltérően — egyoldalúan vásárlóerő-szabályozó intézkedésként működött. Emiatt jelentős befagyasztott tartalékalap halmozódott fel, amelynek felszabadítására, felhasználására távlatilag sem látunk lehetőséget. Sajátos ellentmondása volt e rendszernek az is, hogy a kevéssé hatékony vállalatok e tartalékalap igénybevételével sok esetben ellensúlyozhatták a szabályozók korlátozó, illetve a piac kedvezőtlen hatásait, míg a jók ezt nem tehették. Az új szabályozás szerint a vállalatok a tartalékképzésről és felhasználásáról maguk döntenek. Az eddig felhalmozott alapokkal azonban csak kismértékben rendelkezhetnek. Annak nagyobb részét — sajnos —, el kell vonnunk a vállalatok rendelkezése alól. A szigorú vásárlóerő-szabályozás mellett is rendszeresen keressük azokat a módszereket, amelyekkel a vállalati döntések mozgástere szélesedhet. Erre most ott látunk nagyobb lehetőséget, ahol a piaci hatások elég intenzívek, és emiatt megszüntethető néhány adminisztratív korlátozás. E területeken kísérletek, illetve pályázatos eljárás útján felmentést kívánunk adni egyes árképzési és keresetszabályozási korlátok alól. Mentesülhetnek például az export és a belföldi értékesítés jövedelmezőségét kötelezően öszszekapcsoló szabályozás alól azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyeknél az exportár-színvonal képes behatárolni a belföldi áralakulást. Kigyensúlyozott belföldi keresleti, kínálati viszonyok közt működő vállalatok belföldi áraikat különösebb hatósági megkötöttségek nélkül képezhetik. Kísérletek folynak és bővülnek a teljesítmények és a bérek szorosabb összekapcsolását lehetővé tevő keresetszabályozási rendszer alkalmazásáról. A legjobb fejlesztési elgondolásokkal rendelkező vállalatok beruházási lehetőségét növeli a fejlesztési források kötvény kibocsátás útján történő átcsoportosítása. A már megvalósult első kötvénykibocsátások, például a gázkötvény, a telefonhálózat bővítésére kibocsátott kötvény a vásárlók számára közvetlen gazdasági előnyt is jelent. Indokolt, hogy szóljunk az új kisvállalkozási formáról. Ma már több mint húszezer kisvállalkozás működik, a résztvevők száma meghaladja a 150 ezret. Többségük munkaidő utáni munkavégzésre vállalkozott, és általánosságban elmondható, hogy hatékonyan kiegészítik az alapvető szervezeti formákat. A legelterjedtebb forma a vállalati gazdasági munkaközösség, ezekből már közel kilencezer alakult, 80 ezer résztvevővel. A vállalati gazdasági munkaközösségek az esetek nagy részében a vállalat alaptevékenységét folytatják, illetve egészítik ki. Tágítják a gazdálkodás szűk keresztmetszeteit. A vállalatoknak a teljesítmények növekedését eredményező munkaközösségek alakulásának és működésének elősegítése érdekükben áll. Ennek ellenére az itt elérhető pótlólagos jövedelem munkahelyi feszültségeket is kivált. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tapasztalatokat. A vállalatok figyelmét felhívjuk arra, hogy a vállalati nyilvánosság bekapcsolásával is gondoskodjanak a főmunkaidőben és a