Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1567 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1568 tikánk melletti kiállásukat, ugyanakkor azt is juttassák határozottan kifejezésre, hogy a jelöltek közül valóban a legrátermettebbek képviselhessék a lakosság egészének vagy az érintett közösségeknek az érdékeit. Tisztelt Országgyűlés ! A beterjesztett törvényjavaslat újszerű elgondolásairól szólva, arról is érdemes említést tenni, hogy a tervezet éppen a kettős és a többes jelölés általánossá tételével összefüggésben lehetővé teszi, hogy azok a meg nem választott képviselőjelöltek és helyi tanácstagjelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább egynegyedét megkapták, pótképviselői, illetve póttanácstagi mandátumhoz jussanak. Ennek az intézménynek a választási rendszerünkbe való beiktatása, amellett, hogy a közéletben résztvevők körét is szélesíti, segít eloszlatni azt a sajnálatosan kialakult felfogást és érzést is, amely sokakban úgy fogalmazódott meg, hogy akit nem választottak meg képviselőnek vagy tanácstagnak, az „bukott embernek" tekintendő. A pótképviselői, illetve a póttanácstagi mandátum bevezetése ezeken túl azzal a konkrét ha-" szonnal is járhat, hogy az időközi választások számát lényegesen csökkenteni lehet, miután a választókerületi mandátum megüresedése esetén a pótképviselő és a póttanácstag külön választás nélkül a képviselő, illetve a tanácstag helyébe lép. Időközi választásokat tehát ezentúl csak olyan választókerületben kell tartani, ahol pótképviselő vagy póttanácstag nincs. A törvénytervezet változtatási szándékait tovább elemezve arról is be kell számolnom a képviselő elvtársaknak, hogy a tervezet társadalmi vitája során általános egyetértés fogadta az országos választási lista bevezetésére vonatkozó javaslatunkat is. E javaslat értelmében — amint erről már Katona elvtárs is szólt — a társadalimi életben jelentős szerepet játszó, kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét, az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát országos választási listán jelölnék és választanák meg. E személyeknek a népfront-mozgalomba tömörült politikai, társadalmi és érdékképviseleti szervek javaslatai alapján történő jelölése a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a jogkörébe tartozna, választásuk viszont az ország valamennyi választópolgárának közvetlen szavazásával történne. Az országos választási listán megválasztott képviselők jogai és kötelességei természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel, az országos listán megválasztott képviselők visszahívásáról azonban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára az országgyűlés döntene. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy az országos választási lista bevezetésével kapcsolatos rendelkezések teljes mértékben összhangban vannak választási rendszerünk demokratikus alapelveivel. Azok az eltérések, amelyek az országos listán és az egyéni választókerületekben induló képviselők jelölésében és visszahívásában fennállnak, a dolog természeténél fogva szükségszerűek, de itt is igyekeztünk a demokratizmus szempontjait messzemenően tiszteletben tartó megoldásokat választani. Kétségtelen, hogy az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők nagyobb gondot fordíthatnak majd a jogos helyi területi érdekek képviseletére. Nem lesz kisebb jelentőségű azonben az a munka sem, amelyet az országos listán megválasztott képviselők — szoros kontaktusban a dolgozó tömegekkel — a lakosság egészének szolgálatában fognak végezni. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások, így a kettős, illetőleg többes jelölés általánossá válása, valamint az országos választási lista bevezetése szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap. Egyet-egyet a választókerületi országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek a megválasztásához. Szavazni csakis a hivatalos szavazólapokkal lehet, mégpedig azokra a jelöltekre, akiknek a neve a szavazólapon fel van tüntetve. Az országgyűlési választókerületben a szavazás úgy történik, hogy a több jelölt közül a szavazó meghagyja annak a nevét, akit képviselővé akar választani, a további egy vagy több jelölt nevét pedig, akire nem kíván szavazni, kihúzza. Ugyanígy történik a helyi tanácstag megválasztása is. Az országos választási listán felsorolt országgyűlési képviselőkre pedig egyetértően úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár a szavazólapot, anélkül, hogy azon bármiféle jelzést vagy változtatást tenne, a borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha a szavazó az egyéni választókerületben az összes jelölt nevét kihúzza, akkor az érvényes ellenszavazatnak számít. Érvénytelen viszont a szavazat akkor, Iha nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire adta le szavazatát, például több jelölt nevét is meghagyta. Az országos választási listát illetően, amenynyiben a szavazó csak egyes jelölték nevét húzta ki, ez a szavazás érvényességét nem érinti, csupán az illető képviselőre adott szavazatok számát csökkenti. Tisztelt Országgyűlés! A választási törvény előkészítése során több fórumon, a társadalmi vita fórumain is igen sok észrevétel és javaslat hangzott el a községi közös tanácsokhoz tartozó társközségek ügyében. E vélemények lényege abban fogalmazható meg, hogy bár az államigazgatási tevékenység színvonalának emelése érdekében indokolt volt az igazgatásban községi szinteken az összevonás, ez azonban együtt járt azzal a nem kívánatos következménnyel, hogy a községek jelentős része, a közös tanács székhelyén kívül eső társközségek hatékony képviselet nélkül maradtak. Az úgynevezett tanácstagi csoportok ezt a funkciót hatáskör, és így tekintély hiányában nem voltak képesek betölteni. A falusi lakosságnak több mint a fele a közös tanácsú községekben él. Ez önmagában is mindenképpen indokolttá teszi annak a társadalmi igénynek az elismerését, hogy megőrizve az igazgatási tevékenység koncentrálásából fakadó előnyöket, a társközségek kapjanak nagyobb önállóságot, mozgásteret és jobb képviseletet. A törvényjavaslat ezt elősegítendő úgy ren-