Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1553 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1554 előzetes tárgyalás céljából az állandó bizottságoknak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javaslom: 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. 2. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Katona Imre elvtársat, az Elnöki Tanács titkárát illeti a szó. KATONA IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság alkotmánya szocialista államunk alaptörvénye meghatározza a társadalmi rendet, rögzíti az államszervezetre, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket. Ezért különösen fontos esemény, amikor az Országgyűlés napirendjén az alkotmány módosítása szerepel. A ma érvényben levő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés. Ez történelmi jelentőségű vívmány volt, amely szentesítette a néphatalmat, és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, á szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Az azóta eltelt egy évtized tapasztalatai megmutatták, hogy alkotmányunk alapjában jól szolgálja azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocialista társadalom építése terén előttünk állnak. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd, időtálló alaptörvényen áll. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Ezek a módosítások a szocialista demokrácia továbbfejlesztése követelményének igényével is összefüggnek. Úgy vélem, hogy ez az igény magától értetődik, hiszen a szocialista demokrácia elmélyítése, a társadalom fejlődésével összhangbahozatal időről-időre törvényszerűen jelentkezik. Ennek az igénynek a kielégítése maga után vonja magasabb szintű jogszabályoknak, sőt magának az alkotmánynak a módosítását is. A most benyújtott törvényjavaslat ezt a céh szolgálja. A javasolt rendelkezések az alkotmányosság fokozott védelmével, a Minisztertanács összetételével, az állampolgárok jogalkotási hatáskörével, az ország területi beosztásával, valamint a választási rendszerünkkel kapcsolatosak. Engedjék meg, hogy az Elnöki Tanács és a kormány megbízásából a törvényjavaslatot röviden megindokoljam. Először az alkotmányosság ellenőrzésének kérdésével összefüggő javaslatról kívánok szólni. Az alkotmányosság társadalmi rendünk egyik legfontosabb elve. Ennek érvényesülése feltételezi azt, hogy az alkotmányban kitűzött célokat az élet minden területén megvalósítsuk, előírásait betartsuk, de feltételezi azt is, hogy jogalkotásunk és jogalkalmazásunk az alkotmány rendelkezéseivel összhangban álljon. Az alkotmányos rend biztosítása elsősorban az Országgyűlés feladata. E jogkörében az állami szervek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit megsemmisítheti. Az Elnöki Tanácsnak is fontos feladata, hogy őrködjön az alkotmány végrehajtásán. Az Elnöki Tanács az alkotmányosság feletti felügyeleti joga értelmében eltörölhet, illetve megváltoztathat minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik. Hazánkban minden állami szervnek kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa. Az alkotmányosság érvényesülését felügyeli a kormány, és a bíróságoknak, az ügyészségeknek is fontos feladata az alkotmányosság védelme. Hazánkban alkotmányos rend van, ez pártunk és dolgozó népünk nagy vívmánya, Ez azonban nem menthet fel bennünket az alól a kötelezettségünk alól, hogy további intézkedéseket tegyünk annak érdekében, hogy az alkotmány előírásai a jövőben még maradéktalanabbul érvényesüljenek. Ezért az alkotmányosság védelmét szolgáló eszközök továbbfejlesztése indokolt. Az alkotmányosság fokozott védelmének szükségességét elsősorban a jelenlegi jogalkotói gyakorlat indokolja. Állami és gazdasági rendünk irányításában meghonosodott és egyre inkább érvényesül a normatív irányítási rendszer és módszer. Ez igényli és egyben növeli is a jogszabályok, irányelvek, különböző útmutatások számát. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései mellett ma a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői is bocsátanak ki az általuk kiadott jogszabályok mellett irányelveket, elvi állásfoglalásokat és tájékoztatókat is. Ezek is fontos szerepet töltenek be a jogszabályok értelmezése és alkalmazása területén. Mindez növeli annak veszélyét, hogy a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás összhangja esetenként megbomlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogalkotás alkotmányosságának biztosítására hivatott felsőbb szervek ezekről nem mindig szereznek időben tudomást, ennek tulajdonítható, hogy esetenként az elvárható beavatkozás is késik vagy elmarad. Mindezek szükségessé teszik, hogy az alkotmányosság védelmének állami-jogi * biztosítékait az eddiginél hatékonyabbá tegyük. Indokolt tehát, hogy a jogalkotást, az alkotmányosság szempontjából egy újonnan létesítendő szerv, az Alkotmányjogi Tanács is ellenőrizze, anélkül, hogy a jogalkotó szer-