Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1479 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1480 Az említett szerkezetváltás nagyszabású átalakításokkal járt, melyek során korszerű, világszínvonalon álló technika és technológia került az országba. A beruházó és kivitelező vállalatok megtanulták és határidőre végrehajtották a magas műszaki színvonalat kívánó kivitelezést, üzembehelyezést és üzemeltetést, olyannyira, hogy ennek nyomán a magyar ipari munkás képes lett szaktudását külföldön is értékesíteni. Példa erre, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát több száz szakembere gyárakat épít, indít és üzemeltet külföldön évek óta, egyre nagyobb elismeréssel és haszonnal, melynek bizonyítéka a vállalathoz érkező újabb és újabb kedvező ajánlatok. Tisztelt képviselőtársaim! Ellentmondásnak tűnik, hogy az általam említett területeken végbement pozitív változások ellenére éppen az érintett ágazatok és ezen belül a kapcsolódó vállalatok komoly gazdasági gondokkal küszködnek. Felvetődik a kérdés, miért alakult ki ez az ellentmondásos helyzet és a korábban elhatározott fejlesztési elképzelések megfelelőek voltak-e? Az 1970-es évek közepétől új helyzet alakult ki a gazdasági élet területén, amelyet a kétszeri olajárrobanás és az ezt követő világgazdasági recesszió idézett elő, amely súlyos anyagi veszteségeket okozott és okoz, és hatalmas feladatokat jelent" a magyar népgazdaság számára. Az állami irányítás kénytelen volt ezeket a terheket teljes egészében a vállalatokra hárítani az 1980-as évek elejétől. A világgazdasági válságra történő késői reagálás eredményeként az energiaár-robbanás, a kamatláb-emelkedés és a pénzügyi fizetési mérlegből adódó felhalmozódott terhek szinte egyik napról a másikra jelentkeztek a vállalatainknál. Ezen hatásokkal egyidőben változtak az irányítási módszerek is, mint például a kompetitív árrendszer bevezetése gyakorlat és tapasztalat nélkül a szocialista viszonyok között. A tapasztalat hiányából adódó negatív hatások szintén a vállalatokat terhelték. Ennek eredményeként — sajnos — kevés azon vállalatok köre, amelyeknek sikerült talpon maradni. Az új struktúra a vegyiparban a recesszió feltételei között csak a megnövekedett terhek viselésére volt alkalmas, tekintettel arra, hogy előnyeit a népgazdaságon belül döntően az importterhek csökkentésére lehetett, illetve kellett használni. Amint a világgazdaságban a konjunktúra jelei mutatkoznak, az új versenyképes termékszerkezet előnyei a népgazdasági és vállalati mérlegekben jelentkeznek. Ennek alátámasztásaként engedjenek meg egy konkrét példát. A Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára, amely építésének devizaigénye nem érte el a 60 millió dollárt, 1978-as beindulása óta mintegy 190 millió dollár exportot realizált amellett, hogy biztosította az ország marónátronszükségletét, ellátta a hazai PVC-feldolgozó üzemeket alapanyaggal, s ezzel mintegy 280 millió dollár importkiváltást tett lehetővé. Ezen eredmények az országos külkereskedelmi mérlegre jelentős hatást gyakoroltak. Sajnos, a vállalat ennek előnyeit ez ideig gyakorlatilag nem élvezte. Most a konjunktúra körülményei között a PVC-termékek árai dinamikusan emelkednek, aminek első jelei már most is tapasztalhatók. Ezen tendenciának oka, hogy az átalakított struktúra nyomán keletkező világszínvonalú termék versenyképes, különösen, ha tudjuk, hogy a pvc-nek csak mintegy fele közvetlenül kőolajszármazék, a másik fele kősóból, azaz konyhasóból ered. Egyértelmű tehát, hogy a népgazdasági jelentőségű szerkezetátalakítás, a fejlesztések jók és szükségesek voltak, azonban a külső recesszió körülményei között az irracionális terhek viselésére ezek sem képesek. örvendetes és üdvözlendő az a szigorú és következetes tevékenység, amellyel az Ipari Minisztérium és állami szerveink az érintett vállalatokkal közösen munkálkodnak a népgazdaság számára előnyös tevékenységet folytató, mégis nehéz anyagi körülmények közé jutott gazdasági egységek problémáinak megoldásán. Ezen tevékenység során fő rendező elvként kell továbbra is kezelni, hogy a vállalatoknál meglévő tartalékok maximális feltárásával, s a hatékony működéshez szükséges feltételek biztosításával lehet és kell elérni egyik legfőbb célunkat, a magyar népgazdaság hatékonyságának növelését. Ezen célokat pedig csak a kormányzati szervek, pénzintézetek és vállalatok korrekt együttműködésével lehet megvalósítani. Az említett módszer következetes alkalmazása, vagyis az irányítás erkölcsi támogatása, a Gazdasági Bizottság célszerű döntése és a vállalat precízen kidolgozott programjának következetes végrehajtása a feszültségek áthidalásához vezetett a Borsodi Vegyi Kombinátnál is. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a vállalatok tevékenységét befolyásoló, ezt orientáló gazdasági szabályozórendszerünkről. Az elmúlt időszakot ós a jelenlegi helyzetet reálisan összegezi Méhes elvtárs beszámolója, amikor a következőket tartalmazza: „A vállalatok gazdálkodásában jelenleg sok gondot okoz az, hogy a szabályozó-rendszerben nem mindenütt alkalmazzuk következetesen az 1968-as reform alapelveit. A hosszabb távú tervezést, előrelátást nehezíti a gazdasági szabályozók gyakori és előre ki nem számítható módosítása." Tudom, és ezért elfogadom, hogy a szabályozórendszerbe való kényszer-beavatkozás jelenleg szükségszerű, és nem a vállalatok bosszantására történik. Pozitív változásként üdvözlöm a tervbe vett módosítási irányokat, amelyek az árrendszert, a vállalati jövedelemszabályozást és a keresetszabályozási rendszert érintik. A beszámoló egy gondolatát emelném ki, mely szerint: „A követelményeknek minden gazdálkodó szervezet számára azonosnak kell lenniök. Enélkül nem számíthatunk az ipar hatékonyságának, nemzetközi versenyképességének lényeges javulására." Az azonos követelmények elvét rendkívül fontosnak tartom, mert ezáltal a jelenleg fennálló vállalati formák és az objektív adottságok különbözőségéből adódó jogtalan előnyök megszűnnek, és a munkaerő valóban a hatékonyan működő területek felé áramlik. A fentiek szemléltetésére engedjék meg még egy konkrét eset ismertetését. A Borsodi Vegyi Kombinát felkért egy közismert szervezési vállalatot az egyik gyár szervezeti és működési rendszerének felülvizsgálatára, célul megjelölve a hatékonyság és a gazdaságosság növelését. A feladat végrehajtását követően a szervezési vállalat az alábbi javaslatot mutatta be. fj A vállalat a műanyag-feldolgozással foglalkozó egyes részlegeit nyilvánítsa leányvállalatnak, mert