Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1471 Az Országgyűlés 22. ülése, 1983. október 20-án, csütörtökön 1472 kihasználatlanul, akkor nekünk, munkásoknak, a termelői munkát közvetlenül irányító és szervező embereknek fokozódik a türelmetlenségünk. Elhisz­szük ugyanis, hogy nehéz dolog erre jó megoldást találni, de végre tenni kell benne valamilyen sür­gős, határozott lépést, mert emiatt egyre nagyobb károk keletkeznek. Az ilyenfajta termeléskiesések nemcsak annak a vállalatnak a gazdálkodásában okoznak kiesést, anyagi kárt, ahol a termelő beren­dezések rövidebb-hosszabb ideig állnak, hanem ki­hatásuk végiggyűrűzik az egész iparon és a keres­kedelmi ellátáson is. Sokszor filléres dolgok hiánya miatt nem lehet kiszállítani a termékeket, halmozódnak a készletek, zavarok keletkeznek a pénzforgalomban is. Ezen túl jelentős erkölcsi kár az, amikor a dolgozókat nem tudjuk ellátni folyamatosan munkával és így kap­kapkodásjellegűvé, szervezetlenné válik a munka. Én elhiszem, hogy a végső megoldást a technikai fejlesztés, a modernebb szervezési eljárások, az elektronika, s az automatizálás széles körű elterje­dése jelenti, de úgy tudom, hogy erre most igen ke­veset tudunk fordítani. Legalábbis nem eleget. Le­het, hogy nagyon leegyszerűsítem a dolgokat, de én úgy gondolkozom, hogy minden beruházás nélkül itt található a termelőerők egy nagy rejtett tarta­léka: a termelőmunkások nagyobb igyekezete, tel­jesítőképesség-növelési lehetősége, de nincs kul­csunk, hogy megnyissuk ezt a csatornát. Sajnos, nincs mivel ösztönözni a többletteljesítmény felszín­re hozását. Látom a miniszteri beszámolóból, hogy általános ez a probléma. Olvasom, hogy több válla­latra kiterjedő újabb kísérletek folynak a bérszabá­lyozási szisztéma tökéletesítésére. Remélem, hogy rövidesen sor kerül erre a je­lenleginél jobb megoldást találni. A harmadik téma, amivel foglalkozni szeretnék, az a vállalatok közötti kapcsolatok kérdése, a szer­ződéses fegyelem. Ami ezen a területen tapasztal­ható, az már egyenesen lehangoló. A szállítók mo­nopolhelyzete, a túlkereslet ténye sajnos lehetőséget biztosít egyes vállalatoknak arra, hogy semmibe vegyék a vállalt kötelezettségeiket. Olvasom a sajtó­ban, hogy a Gazdasági Bíróság egyre erőteljesebben lép fel és szankcionálja ezt a jogellenes, közérdeket sértő magatartást. Értesült a közvélemény arról is, hogy a Mi­nisztertanács október 13-i ülésén áttekintette a szállítási szerződések teljesítésének vizsgálata során szerzett tapasztalatokat és szükségesnek ítélte a szerződéses feltételek megsértőinek következete­sebb szankcionálását. Mi, üzemben dolgozók, akik­nek ez a jelenség sok bosszúságot okoz, helyesel­jük, hogy a Gazdasági Bíróság a jog eszközével élve ki akarja kényszeríteni a vállalt kötelezettségek megtartását, azok teljesítését. Véleményem szerint a miniszter elvtárs beszámolója jól érzékelteti ipa­runk jelenlegi problémáit, amelyek megoldása a megváltozott külső és belső feltételek meUett egyre sürgetőbb. A beszámolómból kiderül az is, hogy a minisztérium látja, hogy a gazdaság teljesítőké­pességének fokozásában, a lakosság életkörülmé­nyeinek javításában az iparnak meghatározó sze­repe van. örvendetes, hogy a minisztérium ennek meg­felelően keresi az adott helyzetben a legjobbnak vélt megoldásokat. Ezért a beszámolót a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kö­szönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javasolom, mai ülésünket fejezzük be. Következő ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartsuk és napirendjére tűzzük ki az ipari miniszter beszá­molója feletti vita folytatását, a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság elnökének a beszámolóját, vala­mint az interpellációt. Megkérdem az országgyűlést, elfogadja-e a napirendet. Köszönöm szépen. Vi­szontlátásra. (18.07) Hitelesítették : Dr. Pesta László Szokola Károlyné dr. Kelemenné Balogh Katalin Palkó Sándor Korpai Jánosné soros jegyzők

Next

/
Oldalképek
Tartalom