Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1371 Az Országgyűlés 21. ülése, javítani az ingatlankezelés területén is, főleg ami a gyorsaságot és a takarékos gazdálkodást illeti. A lakásellátás javítása szempontjából nagy je­lentőségű a lakóház-felújítás és fenntartás. A pénz­ügyi lehetőségek, a megelőző tervidőszakhoz képest jelentősen javultak. Ennek, valamint az ingatlan­kezelési tevékenység kezdeti javulásának eredmé­nyeként a felújítási és korszerűsítési feladatok tel­jesültek. A VI. ötéves tervidőszak indításánál a budapesti lakóépület-állomány állapota több évtize­de felhalmozódott mintegy 30—35 milliárd forintra tehető, felújítási elmaradással, valamint 29 ezer la­kott, aládúcolt vagy gazdaságosan fel nem újítható lakásszámmal jellemezhető. A felújítási elmaradás 55 százaléka, a korszerűtlen lakások 44 százaléka öt belső kerületben található, ahol 3500 lakás és 93 ezer négyzetméter függőfolyosó volt aládúcolva. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1978-as határozatában foglaltaknak megfelelő­en a főváros VI. ötéves terve az elmaradt felújítások felszámolásának fokozását, annak a belső kerületek­re történő koncentrálását tartalmazza. A tervidőszak első két évében a tervezettnél valamivel több, húszezer lakásfelújítás valósult meg, amelyből 13 ezer a felújítási elmaradást csök­kentette. A tervezettet lényegesen meghaladóan teljesült a lakáskorszerűsítés. Ezzel a komfort nél­küli és félkomfortos lakások száma mintegy tíz­ezerrel csökkent. Az aládúcolások számát és felüle­tét — ha kis mértékben is —, de végre sikerült csök­kenteni. A felújítási munkák történetében nagy jelen­tőségű, hogy megkezdődtek a hetedik kerületi re­habilitációs tömb kivitelezési munkái és folynak a hatodik kerületben beindítandó rehabilitációs tömb tervezési és kivitelezési előkészületei. A rehabilitá­ció: az adott városrész korszerűsítése, az ott élő vagy dolgozó emberek életkörülményeinek tartós javítása összhangban az egész várost átfogó fejlesz­tési politikával. A hagyományos városszerkezet épü­letek, utak, közművek és zöldterületek megőrzése, felújítása, újjáépítése oly módon, hogy növekedjék élettartama, egyben emelkedjék funkcionális, mű­szaki és esztétikai színvonala. A rehabilitációra ki­jelölt területen, a VI., VII., VIII. és IX. kerületben több mint négyszáz lakótömb és közel százhar­mincezer lakás található, amelyben a főváros összes lakosságának mintegy a 20 százaléka él. Az épüle­tek állapota túlnyomórészt súlyosan leromlott. A felújítási elmaradás itt halmozódott fel elsősorban. A belső kerületekben folyó rehabilitáció egyik példája a VII. kerületben levő egyik tömb. Ez a tömb hagyományos konstrukcióban, állami pénz­eszközökből valósul meg. A másik példa a rehabili­tációra a hatodik kerületi A tömb. A VI. kerületi Ingatlankezelő Vállalat 1981­ben megkezdte az Anker köz, Bajcsy-Zsilinszky út, a Paulay Ede utca, a Káldy Gyula utca és a Maja­kovszkij utca által határolt épülettömb rehabili­tációs programjának építését. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981 október 22-én a lakásépí­tés és fenntartás, elosztás és gazdálkodás fejleszté­sére kiadott irányelve és az azt követő társadalmi vita igazolta, hogy a fővárosban, különösen a belső városrészek felújításával kapcsolatos feladatokat a lakosság érdekeltté tételével, anyagi erejének bevo­násával lehet és célszerű megoldani. A magánerős lakásépítés növelését, lehetőségeinek bővítését, a 1983. június 24-én, pénteken 1372 további lakótömbök rehabilitációja során is meg le­het valósítani. A VI. kerületi tömb esetében a re­habilitációt egyrészt lakossági'és vállalati pénzesz­közök bevonásából valósítanák meg, kivéve az In­gatlankezelő Vállalat kezelésében maradó és az ál­tala felújított épületeket. Az újjáépített, illetve a foghíj-telkeken új épü­letekben létesülő lakások a terv szerint személyi, vállalati, szövetkezeti tulajdonba kerülnek. Az épí­tésre, újjáépítésre építőközösségek alakulnak, a be­költözés után lakásfenntartó szövetkezetekként működnek. A tömbrehabilitáció gazdaságosságát elsősorban az indokolja, hogy a város belsejében levő lakótömbök közművesítettsége, infrastruktu­rális ellátottsága magas fokú. Új lakótelepek építé­sénél az infrastrukturális létesítmények megvalósí­tása jelentős anyagi megterhelést jelent. Ami a társadalmi mozgásokat illeti a statiszti­kai adatok szerint a VI. kerület lakossága az elmúlt évtizedekben állandóan csökkent. Az V. ötéves terv időszakában 10 százalékos csökkenést mutatnak a statisztikai adatok. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a kerületen belül jelentősebb lakáépítés, fej­lesztés ismert okok miatt nem volt. Főleg a fiata­labbkorú lakosság a külső kerületekben épülő új vá­rosrészekbe települt. Ez automatikusan hozta ma­gával, hogy a kerület lakosságának összetételében az idősebbek részaránya növekedett. A felújítási folyamat ezt a tendenciát feltehetően kedvezően fogja megváltoztatni. A belső városrészek rehabili­tációjának gyorsítását a főváros, a kerületi taná­csok és az illetékes szervek kiemelt feladatként ke­zelik, így reálisak azok a remények, hogy a belső ke­rületek legnagyobb gondja fokozatosan és terv­szerűen megoldódik. ' Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtár­sak! Lázár elvtárs beszámolóját elfogadom, s kép­viselőtársaimnak elfogadásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló­hoz több hozzászóló nincs. A vitát bezárom. Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. LÁZÁR GYÖRGY miniszterelnök: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A kor­mány munkájáról elhangzott beszámoló kapcsán 26 felszólaló fejtette ki a véleményét. A felszólaló képviselő elvtársak mindegyike kifejezte egyetérté­sét a beszámolóval, helyeselte, hogy a kormány az 1980-ban megerősített program alapján és a beszá­molóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt úgy értem, mint a bizalom megerősítését, amit a kormány nevében köszönök. A felszólalások gazdag sokszínűséggel átfogták társadalmi életünk úgyszólván minden területét. Valódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, de reális és kiegyensúlyozott hangon, olykor töprengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gond­jainkról is. A felszólalásokban még valami kifejezésre ju­tott, amit nagyon fontosnak tartok. A képviselő elvtársak tudatában vannak annak, hogy az egyen­súly helyreállításához vezető útszakasz nehezén még nem jutottunk túl. De elindult egy nagyon fontos folyamat. Megerősödött és mindinkább tettekben is kifejezésre jut annak a felismerése, hogy fejlődé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom