Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1367 Az Országgyűlés 21. ülése, kedelmi kapcsolatokban és a tranzitforgalomban. Reméljük, hogy a jövőben még többet. Azt kérem a kormánytól, hogy amennyiben a feltételek megér­lelődnek, segítse régi vágyunk teljesülését, Záhony várossá nyilvánítását. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elnökének beszámolóját ezekkel az észrevételekkel elfogadom, annak végrehajtásáért dolgozom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, ülésünket húsz percre felfüggesztem. (Szünet : 11.33—12.00. Elnök : Apró Antal). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Pethő István képviselőtársunk felszólalása következik. PETHŐ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Meg­ismerve a Minisztertanács elnökének beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a VI. ötéves terv célkitűzéseinek időarányos végrehajtá­sáról — megállapíthatjuk, hogy a politikai irányvo­nal helyes volt, a határozatok végrehajtása érdeké­ben hozott kormányszintű intézkedések jól alakul­tak mind a gazdaságban, mind a társadalmi élet más területein azok végrehajtására. A kormányszintű intézkedések többsége ked­vező fogadtatásra talált a lakosság körében. Meg­értették szükségességét és elfogadták azokat az in­tézkedéseket is, amelyek az életszínvonalat negatí­van érintették. Választókerületem a 19 bakonyi települést ma­gába foglaló tájkörzet, amelynek kulturális, gazda­sági és ellátási központja a dinamikusan fejlődő Zirc nagyközség. E terület nemcsak lakhelyet, ha­nem a keresőképes lakosság közel 80 százalékának munkahelyet is biztosít, az országos átlagnak meg­felelő kereseti lehetőséggel. Közismert, hogy a Bakony vidéke nem a leg­ideálisabb mezőgazdasági terület. Ennek ellenére a 20 ezer hektáron gazdálkodó három mezőgazdasági termelőszövetkezet évek óta mind a termelés haté­konyságát, mind a hozamokat tekintve, a jó gaz­daságok sorába tartozik. A zirci termelőszövetkezet, az elmúlt évet kivé­ve, sorozatosan kiváló szövetkezet volt. A búza ter­mésátlaga a kedvezőtlen éghajlati viszonyok elle­nére e területen az elmúlt három évben mindig ma­gasabb volt az országos és a megyei átlagnál. Az állattenyésztés eredményessége — ami nagyüzemi szinten kizárólag a szarvasmarhára értendő — szintén jobb a megyei és az országos átlagnál. Szarvasmarha-tenyésztésben a csetényi termelőszö­vetkezet eredményeit kell példamutatónak tekin­teni. Dinamikusan fejlődik a háztáji termelés is: vágómarhából, vágósertésből, burgonyából több mint százmillió forint értékben vásároltak fel a nagyüzemeken keresztül. Erről az ágazatról tegnap Váncsa elvtárs is el­ismerően nyilatkozott. A választókörzetem területén működő ipari üzemek munkájának értékelése során is kedvező tapasztalatokról adhatok számot. A dudari szénbá­nya, a MEZŐGÉP zirci gyáregysége, a bakony­szentlászlói téglagyár, a Bakony Művek dudari gyáregysége és a zirci ipari szövetkezet — hogy 1983. június 24-én, pénteken 1368 csak a nagyobbakat említsem — a VI. ötéves terv­időarányos teljesítésében jelentős eredményeket értek el. Az öt ipari üzem termelési értéke az elmúlt időszak alatt 36 százalékkal, nyeresége pedig 42 százalékkal emelkedett. E térség ipari üzemeire nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem a haté­konysági mutatók állandó javulása is jellemző. Ki kell még emelnem egyebek között a dudari bányászok helytállását, akik átlagosan évi 26 túl­műszak teljesítésével jelentősen hozzájárultak a népgazdaság enegiaellátásához, ami a közös célok megértését és az azokkal való egyetértést tanúsít­ja. Az a tény, hogy választókörzetem területén nincs egyetlen olyan gazdálkodó szervezet sem, amelyik pénzügyi gondokkal küzdene — nem jelen­ti azt, hogy itt nem érződnek a népgazdaság helyze­téből adódó általános gondok, az import-korláto­zás, a fejlesztési források csökkenése, az építőanyag­és alkatrészhiányból eredő problémák és a vissza­fogott bérfejlesztési lehetőségek. Eredményeinket és gondjainkat összevetve, mi úgy ítéljük meg, hogy becsületes helytállásról, komoly erőfeszítésekről adhatok számot választó­körzetemből, i Az elismerésre méltó gazdasági eredmények egyik örvendetes velejárója, hogy Zirc mellett a töb­bi községben is jól érzi magát az ott élő lakosság; nagy az építési kedv, erről a területről a városba áramlás üteme minimálisra csökkent. Ezt a tenden­ciát mi jónak tartjuk, még akkor is, ha újabb gon­dokat vet fel. Tanácsaink nagy erőfeszítéseket tesz­nek a telekellátás és a közművesítés érdekében, ami gyakran meghaladja anyagi erejüket. Gondot jelent még az építőanyagellátás, ami véleményem szerint nem a termelés, hanem az érté­kesítés szférájában keresendő, mert végülis minden elkezdett ház felépül, de rengeteg utánjárással, bosz­szúsággal, és így jelentős többletköltséggel is jár a szükséges anyagok beszerzése. Községeink lakosságmegtartó képessége foko­zásának másik fontos tényezője a kereskedelem és a vendéglátás színvonala. Mi ebben a tekintetben sze­rencsésnek mondhatjuk magunkat. Választókörze­temben a kereskedelem és a vendéglátás színvonala a 24-szeres kiváló szövetkezet, a zirci ÁFÉSZ gond­jaira van bízva. A legkisebb bakonyi településen is korszerű kereskedelmi és vendéglátó egység bizto­sítja a színvonalas ellátást. A szövetkezet hálózat­fejlesztési tevékenysége is példamutató ; még arra is van energiája, hogy segítse szervezni az évről-évre növekvő bakonyi idegenforgalmat. Természetes, hogy az utazási költségek drágu­lása nálunk is új helyzetet teremtett. Tovább kell növelni a kistelepüléseken is az iparcikkellátást; mert meg kell oldani azt, hogy az apróbb ruházati vagy műszaki cikkek az utazási költségek miatt ne kerüljenek többszörösébe az ott élőknek, mint a vá­rosi vagy nagyközségi embereknek. É probléma megoldása sem a jó szándékon múlik; hiszen már eddig is sokat léptünk előre — hanem sokkal inkább a készletgazdálkodás pénzügyi korlátai lassítják a folyamatot. Már korábban szóltam a tanácsok gondjairól a telekgazdálkodással összefüggésben, amelyet első­sorban fejlesztésiforrás-hiányból fakadnak. Ugyan­ezt vethetném fel a kommunális fejlesztések tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom