Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-1

1980. június 27-én, pénteken 7 Az Országgyűlés 1. ülése, mint a szavazás gyors befejezésére törekvő, „versengés" visszaszorítását. Az Országos Választási Elnökség folyamato­san figyelemmel kísérte a választások előkészí­tésével kapcsolatos tennivalókat. Megállapította, hogy minden választásra jogosult állampolgár élhetett választói jogával. A választók névjegy­zékét állandó lakóhelyükön a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai két alkalommal is köz­szemlére tették. A beérkezett jogos kifogások alapján a névjegyzékéket időben módosították. A bíróságokhoz mindössze 11 kifogás érkezett és ezek közül 4 bizonyult alaposnak. Az eredeti és a pót-névjegyzékek adatai szerint összesen 7 809 407 állampolgárnak volt választójoga, 48 943-mal többnek, mint 1975-ben. A választói névjegyzékeket — most első ízben — az állami népességnyilvántartás számítógépes adatainak felhasználásával állították össze. Ez a korszerű, de kísérleti jellegű megoldás az adminisztrációs munkát nagymértékben csökkentette, ám a pon­tatlanságok korrigálása számos helyen jelentős munkát adott a tanácsok hivatali apparátusá­nak. A tapasztalatok bizonyára hozzájárulnak a korszerű és a pontosabb népességnyilvántar­tás mielőbbi megteremtéséhez. A 352 ország­gyűlési választókerületben 657 jelölőgyűlést tar­tottak. Ezeken 367 jelöltet állítottak. A Hazafias Népfront által javasolt 14 kettős jelölésen kívül még 9 esetben történt további jelölés. Közülük a jelölőgyűlésen csak egy jelölt kapta meg a je­löléshez előírt szavazatokat. így végeredmény­ben 15 képviselői kettős jelölés volt. Az Országos Választási Elnökség megvizs­gálta az országgyűlési képviselők jelölését és a jelölőgyűlések törvényességét. Azokat egy ki­vételével rendben levőnek találta. A Bács-Kis­kun megyei 15. számú országgyűlési választóke­rületben a Csatalja községben megtartott jelölő­gyűlésen nem tették fel szavazásra a Gara köz­ségben előzőleg megtartott jelölőgyűlésen szava­zatot kapott második jelöltet. Ez a választási jogszabályok előírásaival ellentétes. Ezért az Or­szágos Választási Elnökség elrendelte a jelölő­gyűlés megismétlését, amely törvényesen és rendben megtörtént. Az Országos Választási Elnökség összegezte az országgyűlési képviselő-választás eredményét, és azt a törvényes előírásoknak megfelelően június 9-én közzétette. Ezért kérem, hogy az eredmények számszaki ismertetésétől tekintsen el a Tisztelt Országgyűlés. A Békés megyei 3. számú országgyűlési vá­lasztókerületben pótválasztást kellett elrendel­ni, mert a két jelölt közül egyik sem kapta meg a törvényben előírt szavazati arányt. A képvi­selőjelölt elhunyta miatt ugyancsak pótválasz­tásra került sor a budapesti 15. számú ország­gyűlési választókerületben. A június 14-én megtartott pótválasztásokon a jelölteket törvényesen megválasztották. Ismeretes, hogy 1971 óta most ismét egy­szerre választották meg az országgyűlési képvi­selőket és a helyi tanácstagokat. Ez a döntés szerte az országban helyeslésre talált. Az egyidejű választással függ össze az, hogy a képviselők és a tanácstagok megválasztásában részt vevő állampolgárok száma nem azonos. Ugyanis azok, akik a szavazás napján nem ál­landó lakóhelyükön tartózkodtak, csak az or­szággyűlési képviselő-jelöltre adhatták le sza­vazataikat. Ennek következtében a helyi tanács­tagok választásában csaknem 60 ezer, igazo­lással szavazó állampolgár nem vett részt. Helyi tanácstagok jelölésére választókerüle­tenként egy jelölőgyűlést tartottak. Ennek meg­felelően 59 270 jelölőgyűlés volt. A helyi tanácstag jelölésekkel kapcsolatban az illetékes választási elnökség egy esetben emelt kifogást: ugyanis a Budapest XX. kerületi 33. számú helyi tanácstagi választókerület jelölő­gyűlése két jelöltet fogadott el. A kerületi vá­lasztási elnökség megállapította, hogy közülük az egyik nem kapta meg a jelölőgyűlésen jelenlé­vők egyharmadának szavazatát, ezért — élve törvényes jogával — a jelölését nem fogadta el. A többes jelöltek iránti igény a tanácsta­gok esetében nőtt. Az előző választásoknál 73­mal több, összesen 1779 helyen állítottak több jelöltet. Nyolcszáz esetben a Hazafias Népfront által javasolt személy mellett, illetőleg helyett más, arra alkalmas jelöltet is javasoltak. Figyelemre méltó, hogy ahol több képvi­selő-, vagy tanácstag-jelölt indult, az egyes je­löltekre adott szavazatok számában általában nem volt nagyobb eltérés. Ez is kifejezi mind­egyik jelölt iránti bizalmat, közmegbecsülést. A helyi tanácstagi választások során 50 383 községi, 6856 városi, és 2010 fővárosi kerületi, összesen tehát 59 249 helyi tanácstagot válasz­tottak. Pótválasztásra június 14-én 21 helyi tanácsi választókerületben került sor. A pótválasztások itt is eredményesen lezajlottak. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Ismert önök előtt, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok a közvetett választás elve alapján kapják meg­bízatásukat. Ennék megfelelően a helyi taná­csok a választások után megtartották alakuló üléseiket. Létrehozták bizottságaikat, megvá­lasztották a tisztségviselőket, valamint a fővá­rosi, a megyei tanácstagokat. A Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján összesen 201 fővárosi és 1758 megyei tanácsta­got választottak. öt megyei tanács már megtartotta, a többi megyei és a fővárosi tanács a következő napok­ban tartja alakuló ülését. Az alakuló tanácsüléseken megválasztották, illetve megválasztják a népi ellenőrzési bizott­ságok tisztségviselőit és tagjait, valamint a bí­rósági népi ülnököket. Jelentem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy az Országos Választási Elnökség az 1980. évi választásokkal kapcsolatos munkáját befejezte. További működésére az esetleges időközi válasz­tásoktól függően lesz szükség. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy szí­veskedjék az Országos Választási Elnökség be­számolóját tudomásul venni. Befejezésül enged­jék meg, hogy az Országos Választási Elnökség nevében őszinte szívből sikereket, jó egészsé­get kívánjak az Országgyűlés, a fővárosi, a me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom