Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-3

153 Az Országgyűlés 3. ülése, 1980. szeptember 26-án, pénteken 154 ki kell használnia az értékesítés és a takarékosság lehetőségeit. A mezőgazdaságban a megkésett érés rendkívüli próba elé állítja a gazdaságokat. Az építőiparnak arra kell összpontosítania munkáját, hogy befejezze a folyamatban levő építkezések minél nagyobb hányadát. Emellett előre nem látott feladatokkal is meg kellett és meg kell birbóznunk. Az árvíz és a belvizek — a lakosság kárait most egyelőre nem számolva —, mintegy 4 milliárd forint kárt okoztak. Az áldozatkész és jól szervezett védekezés után ma már megkezdődött a helyreállítás. Az Állami Biztosító mintegy 1,4 milliárd forint kárt térít majd meg. A költségvetés jórészt átcsoportosítások és tartalékok felhasználása révén 1,3 milliárd forint kiadást fedez. A bankok pótlólagos hitelekkel, hiteltörlesztések halasztásával segítik a károsult üzemeket. . A lakosság kárrendezési kölcsönigényeire terven felül 1 milliárd forint hitelt fogunk adni. Az állam különösen gyors és hatékony segítséget kíván adni a nagyarányú károsodást szenvedett szövetkezeteknek, hogy lehetőleg minden akadályt elhárítson jövő évi egészséges gazdálkodásuk útjából. Nagyon nagyra becsüljük a szövetkezetek kölcsönös és önkéntes támogatásának kibontakozását is. A következő hetekben befejezzük a gazdasági szabályozók 1981. évi módosítását is, hogy a vállalatok mielőbb felkészülhessenek jövő évi feladataik megalapozott kijelölésére és megoldásuk előkészítésére. Kiigazításokat és kisebb fejlesztéseket tervezünk annak érdekében, hogy erősítsük a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló törekvéseket, s az idei tervhez tendenciájában várhatóan hasonló fő arányokhoz igazítsuk a jövedelemelosztást. Az árpolitikában a fő kérdés és fő feladat, hogy mindenütt következetesen alkalmazzák az ármechanizmus szabályait. A pénzügyi szabályozásban a támogatások és az elvonások normatív jellegét tovább kell erősíteni, az idén már meghirdetett elvek szerint. Gondoskodnunk kell arról, hogy a beruházási vásárlóerő összhangban legyen a tervelőirányzatokkal. Űgv vélem, komplexebben és radikálisabban kell rendbe tenni a veszteséges és alaphiányos vállalatok szénáiát. Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. és 1980. évi intézkedések és gazdasági folyamatok számos tanulsággal szolgálnak munkánk számára. Az eredmények több millió dolgozó együttes akaratának és munkájának sikereit dicsérik. Erősítik a bizalmat a párt és a kormány politikája iránt és hatalmas anyagi erőt szabadítanak fel feladataink megoldására. Megerősítenek abban, hogy a világos célok és a hozzáértő és következetes irányítás alkotó, alkotni kívánó dolgozók millióinak cselekedeteit kénes az ország és általa minden állampolgár közös javára fordítani. Ehhez kérem az önök és e fórumról társadalmunk aktív támogatását. Engediék meg. hogy befejezésül esv mondat ereiéig ezen a fórumon is megemlékezzem arról, hogy 150 évvel ezelőtt ielent meg Széchenyi István Hitel című műve. Csak egyetlen, mai forradalmi korszakunk reformtörekvései közepette is érvényes gondolatát idézem: .Nem a munka, hanem a jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve." A jól elrendelt munka mai kifejezéssel élve a célirányos, jól szervezett, öntudattal végzett munka, amely a Lázár elvtárs által említett emberi képességekhez egyre közelebb hozza a valóságos hatásfokot, ez fogja gyarapítani országunkat. 1979. ebből a szempontból biztató elhatározásnak és kezdetnek az éve. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1979. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadóját, Varga Gyula képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Az előttünk levő, a kormány által benyújtott 1979. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot kilenc parlamenti bizottság, nagy aktivitással és hozzáteszem, felelősséggel vitatta meg. A vita konstruktív jellegét mutatja, hogy az üléseken felszólaló 81 képviselő nemcsak a bevételek és a kiadások törvényben meghatározott teljesítéséről szólt, hanem részletesen feltárta azokat a kedvező és kedvezőtlen tendenciákat, amelyeknek megerősítése, illetve megszüntetése a gazdasági fejlődés megszilárdítását, fejlesztését eredményezheti. A bizottságok észrevételeit a terv- és költségvetési bizottság összegezte. Megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtása összességében a terv céljainak megfelelően teljesült, és hozzájárult a legfontosabb gazdaságpolitikai cél teljesítéséhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A végrehajtás folyamatában meghatározó jelentősége volt többek között pártunk XII. kongresszusára való felkészülésnek, amely erőteljes társadalmi aktivitást váltott ki, a jó kormányzati munkának, amely biztosította, hogy a gazdaságpolitikai gyakorlat közelebb kerüljön a gazdaságpolitikai célhoz, a tanácsok, a vállalatok és a gazdálkodó egységek eredményesebb munkájának, végül, de nem utolsósorban annak, hogy a közvélemény megértéssel, a célokkal azonosulva támogatta a párt, a kormány politikáját, javuló fegyelemmel vett részt annak gyakorlati végrehajtásában. A terv- és költségvetési bizottság a kormány jelentésével egyetértve pozitív jelenségnek tartja, hogy a külkereskedelmi egyensúly az úgynevezett nem rubelelszámolásban a tervezettnél kedvezőbben javult, a rubelelszámolásban pedig a tervnek megfelelően alakult. Ennek következtében a külső források bevonása az elmúlt évinél kisebb volt. A szigorúbb követelményekhez a gazdálkodó szervek és az intézmények jobban igazodtak, a jövedelmek képződése és belső felhasználása között az összhang erősödött. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az 1979. évi eredményesebb és a célokkal jobb összhangban levő gazdálkodásban, a gazdasági egyensúly megalapozására csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eredmény azonban nemcsak gazdasági sikernek fogható fel, hanem politikainak is, ami azt bi-