Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-3

147 Az Országgyűlés 3. ülése, 19 hogy ne csak az előnyökből, de a feladatokból is kivehessek a részüket. Űgy gondolom, hogy ez még összefér a mi egyébként helyesen gyakorolt humanizmusunkkal. Programunk végrehajtásának nagyon fontos feltétele a tudás, a műveltség gyarapítása, számos, a világban is tekintélyt szerzett tudományos eredményünknek gyakorlati hasznosítása. Az is fontos, hogy minden gazdálkodó egység, sőt minden család rendelkezzék olyan saját tervekkel, amelyek reálisak és amelyek a közös célok megvalósítására irányulnak. Mit ígérhetek a kormány részéről? Azt nem, hogy mindig és minden kérdésben azonnal és tévedhetetlenül megtaláljuk a legjobb megoldást, de azt igen, hogy tanulunk a gyakorlat kritikájából. Befejezésül azt mondhatom, hogy a feladat, ami előttünk áll, bár bonyolult, de vonzó és szép, mert megoldása népünk javát szolgálja. Mert nem a megszokottat, hanem az újat jelenti. Ujat teremteni pedig igazi alkotó munka. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány ismertetett munkaprogramját, a vitára adott választ fogadja el. Járuljon hozzá, hogy azokra a javaslatokra, amelyeikre érdemi választ valójában a VI. ötéves terv kidolgozásával adhatunk csak, az év végén, amikor előterjesztjük a VI. ötéves tervet, akkor térhessünk vissza. A többi, ugyancsak fontos kérdésre, amely a vitáiban fölmerült, természetesen a szokásos módon és a megadott, előírt határidőn belül — úgy, ahogy ezt már hosszú idő óta gyakoroljuk — válaszolni fogunk. Ezekkel együtt kérem a tisztelt Országgyűlést — ismételten megköszönve a vitában tett sok és támogató javaslatot —, hogy a (beszámolót és a vitára adott választ szíveskedjék elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérem az Országgyűlést, hogy azok a képviselők, akik a Minisztertanács elnökének az előterjesztését a kormány programjáról, és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? Nincs senki. Tartózkodott^e valaki a szavazástól? Senki sem. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének az előterjesztését a kormány programjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünknek megfelelően következik a Magyar Népköztársaság 1979. évi állami költségvetésének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Már befejeztük az 1979. évet, s a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot olyan időpontban terjesztjük elő, amikor ebből az évből is eltelt háromnegyed év, s már jórészt az 1981. évi terv és költségvetés előkészítésével foglalkozunk. Az elmúlt másfél napos vita a pénzügypolitika számos kérdését . szeptember 26-án, pénteken 148 érintette, és így mondanivalóimban az 1979— 1980. évi rövidebb távú gazdasági folyamatokkal, intézkedésekkel és tanulságokkal kívánok foglalkozni. Egyben szeretnék elnézést kérni azoktól a képviselőktől, akiknél a sors úgy hozta, hogy nők, fiatalok, KISZ-tagok, szakszervezeti tagok, párttagok és Hazafias Népfront-aktivisták, ha netán olyan kérdésekről szólok, amelyeket a Központi Bizottság 1978. december 5-i ülése óta eltelt 661 nap során — nemcsak munkanapokon, hanem azt hiszem, bizony sokszor munkaszüneti napokon is — hallottak. Visszatérve az 1979. évre: ismeretes, hogy az 1979. évi terv és költségvetés olyan, több évre szóló cselekvési irányvonalnak a kezdetét jelentette, amelynek célja, hogy a szocialista fejlődést szolgáló, a gazdaság versenyképességének javításán alapuló, tartós és szilárd egyensúlyi viszonyokat teremtsünk. Ennek érdekében egy sor intézkedést tettünk, és alárendeltük e célnak a gazdaság mennyiségi növekedési előirányzatait is. Az elmúlt másfél év azt mutatja: társadalmunk támogatja a változtatásra irányuló intézkedéseket, így a gazdasági eredmények sem maradtak el: külkereskedelmi mérlegünk hiánya tetemesen csökkent az előző évekéhez képest. A kivitel gyorsabban növekszik, s a behozatal tetemesen csökken a terveinkhez képest is. Biztosítottuk egyidejűleg a gazdaság növekedését. A teljes termelés 1979-ben 2,5 százalékkal, az ipar nettó termelése 4 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1,8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának főbb tételei: a lakosság fogyasztása és a beruházások tervszerűen alakultak. A fogyasztás mintegy 3 százalékkal, a beruházás pedig 1 százalékkal nőtt. A lakosság keresletét az év döntő részében a korábbi színvonalon tudtuk kielégíteni. Egy árnyalatnyit javult a beruházási kereslet és kínálat viszonya, továbbá a munkaerőhelyzet. Kedvező volt, hogy a készletek csak kevéssé nőttek, jobban igazodott a termelés a szükségletekhez. Az eredmények így — véleményem szerint — megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket az 1979. évi munkával szemben támasztottunk. Persze a mai és a holnapi követelmények tükrében még sokkal többre és másra is szükség van. A hatékonyság, a versenyképesség fokozásában, az ésszerű gazdálkodásban, a takarékosság terén még csak az első, és korántsem elégséges lépéseket tettük meg. Ezt rögtön világosabiban érzékeljük, ha az állami költségvetés végrehajtására tekintünk. Az 1979. évi költségvetés 411,6 milliárd forint bevétellel és 415,2 milliárd forint kiadással, következésképpen 3,6 milliárd forint hiánnyal zárult. Ez — sajnos — nem kevesebb, mint amennyit előirányoztunk, sőt az előző évinél sem, így itt várakozásunkhoz képest javulást nem értünk el. Ebben szerepet játszott több körülmény, közülük csak azt említem, hogy a vállalatok nyereségadó befizetése nem érte el azt a színvonalat, amelyet előirányoztunk. A vállalati nyereség 1979-ben 1,7 százalékkal emelkedett.