Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1121 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1122 dási rendszer a lakásigénylőket új viszonyok kö­zé helyezi. Biztos vagyok benne, hogy szélesebb lakossági kezdeményezés indul el azoknak a he­lyes kormányintézkedéseknek nyomán, amelye­ket a megyénk lakossága is örömmel fogadott, hogy kiterjesztette a szociális kedvezményt a fa­lura is. Gondjaink közé tartozik a foglalkoztatottság növelése is. Évente 50—60 fiatal munkába állí­tása mellett 350—400 fő női munkaerő foglal­koztatásáról is gondoskodnunk kell. A gondjain­kat tovább növeli, hogy a város vonzáskörzeté­ben és a járás területén is jelentős számban van­nak olyan munkaerők, akiknek a foglalkoztatá­sát, munkába állítását egyre nehezebb megol­dani. örömünkre szolgál, hogy városunkban van vezetékes gázellátás. A gázfogyasztói hálózatba négy üzemet és 300 családi házat kapcsoltunk be eddig. Nagyban nőtt a lakosság gázfogyasztási igénye. Ezért olyan utcákban kívánunk önkén­tes lakossági hozzájárulással hálózatbővítést kez­deményezni, ahol a beépítettség mértéke garan­ciát nyújt arra, hogy az indokoltnál nagyobb ne legyen a családok megterhelése. Évente akciókat indítunk a társadalmi munka növelése érdeké­ben. Ez meghaladja az 5 millió forintot, és az egy főre eső érték pedig eléri a 600 forintot. Előrehaladásunkat társadalmi munkával hatéko­nyan tudjuk pótolni. Mindig azt tapasztalom, hogy értelmes célokért szívesen dolgoznak az emberek, nálunk például a fürdő építésénél és fiatal városunk más létesítményénél. A vásáros­naményi Irodagépipari Vállalat egyik szocialista brigádjában dolgozom. A munkáskollektívánk mindig szívesen vállalkozik közhasznú társadal­mi munkára is, bár jó érzéssel mondhatom, hogy terveinket évről évre teljesítjük az üzemben is. Sokat dolgozunk az úttörőtábor szépítésén, sporttelep korszerűsítésén, a brigádunk ezért a munkáért a városi és megyei szervek elismerésé­ben részesült. Az 1983. évi célkitűzéseket és a tervezett intézkedéseket reálisnak, teljesíthető­nek tartom, jól tudom, s tudja ezt minden mun­katársam, hogy a jövő évben még eredménye­sebben kell dolgozni minden becsületes, hazáját szerető embernek. Választókerületem és megyénk lakosságá­nak szilárd elhatározása, hogy munkájával, ki­állásával támogatja a kormány programját, és megvalósítja a jövő évre kidolgozott tervfelada­tokat. Magáim és a Szabolcs-Szatmár megyei kép­viselőcsoport nevében az 1982. évi célkitűzések teljesítéséről szóló beszámolót és az 1983. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés terve­zetét elfogadom, a tisztelt Országgyűlésnek el­fogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15 óráig felfüggesztem. (Szünet után — 15.02-től) Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Havasi Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kíván szólni. HAVASI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A parlament decemberi ülésszakán hagyo­mány, hogy alapvetően a jövőről szólunk, de szá­mot vetünk a mögöttünk levő esztendő munká­járól, eredményeiről, tapasztalatairól is. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átte­kintette ez évi fejlődésünk tapasztalatait, meg­vitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági tery és állami költségvetés irányelveit. Az ülés megállapította, hogy a jövő évi terv végrehajtásának középpontjában az ország fize­tőképességének fenntartása, az egyensúlyi hely­zet javítását szolgáló tartós tényezők kibontakoz­tatása és az elért vívmányok megvédése áll. Meggyőződésem, hogy jövő évi feladataink e pár mondatos összefoglalása önmagában is jól érzékelteti az egész ország, a nép előtt álló tenni­valók lényegét. Hetényi elvtárs expozéjából világosan kide­rült, hogy a tervezők nem voltak könnyű hely­zetben az 1983. évi terv és az állami költségve­tés összeállításakor, de hát mostanában — saj­nos — a gazdaságirányítás alapélménye, hogy könnyű helyzetekkel általában nem találkozunk. A tervezőmunka a kedvezőtlen külső körül­mények és a nehezen prognosztizálható jövő el­lenére is építhetett azokra az eredményekre, az azokat megalapozó erőfeszítésékre, amelyek eb­ben az évben is jellemezték a gazdasági építő­munkát. Az idén is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképességünk megőrzését, az életkörülmények és társadalmunk szociális vívmányainak védelmét. Figyelembe véve a világgazdaság elhúzódó válságát, a bank- és pénzvilág hitelpolitikai ma­nővereit, az értékesítési és beszerzési lehetősége­ket, azt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok úgy alakultak, mint ahogyan közismert, e telje­sítményeket értékesnek és jelentősnek kell te­kintenünk. Helyzetünk értékeléséhez és a kitűzhető cé­lok megítéléséhez sem haszontalan, ha röviden visszatekintünk, hogy milyen feltételekre tá­maszkodva születtek az említett határozatok an­nak idején, s azóta hogyan alakult körülöttünk a világ. Emlékeztetnék arra, hogy több éven át és fokozódó mértékben a nemzeti jövedelem növe­kedését meghaladta a belföldi felhasználás, a költségvetés bevételeit annak kiadásai, kivite­lünket — nem rubel viszonylatban — több mil­liárd dollárral a behozatal. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete kritikussá vált, és túlkölte­kezéseink jelentős részét külföldi hitelekből fe­deztük. E tarthatatlan folyamat megállítását hatá­rozta el a Központi Bizottság 1978 decemberé­ben, és fogadott el olyan több évre szóló, s a XII. kongresszus által is -megerősített gazdaság­politikai irányvonalat, amely szerint a gazdasági építőmunka fő feladata az egyensúly, ezen belül elsősorban a külső egyensúlyi helyzet javítása, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom