Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1109 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1110 A szabályozók módosításai is jobban munkára fogják ösztönözni a gazdálkodókat. A minőségileg jobb termékek és több eredményt produkáló vállalatok és szövetkezetek nagyobb jövedelmet is érhetnek majd el, különösképpen akkor, ha a munkájuk eredményeképpen csökkentik a tőkés importot, illetve jó minőségű, minden piacon jól értékesíthető, versenyképes terméket állítanak elő. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok a még ki nem használt kapacitások ésszerűbb hasznosításával is növeljék a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, és fokozzák az importot jól helyettesíthető termelést, ezen belül a háttéripari termékek előállítását is. Az anyagtakarékosság és -felhasználás, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentsék a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian megértjük és tudomásul vesszük, hogy az 1983-as gazdasági évben kevesebb pénz jut a beruházásokra, mint ahogy azt Hetényi elvtárs is megemlítette, csak annyit építhetünk, amennyit a gazdasági helyzetünk lehetővé fog tenni. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni senkinek sem, hogy a kormánynak komoly erőfeszítéseket jelentett az, hogy az alapellátásra és a szociálpolitikai támogatásokra ez évben is, és 1983-ban is elegendő pénzösszeget fog biztosítani. Űj építéssel összefüggő fejlesztések megkezdésére is csak az alapellátást szolgáló intézmények körében lesz mód. A költségvetésbői kiolvasható, hogy ez az anyagi fedezet biztosítva van annak érdekében, hogy a tervezett szint csorbát ne szenvedjen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1983. évi népgazdasági tervben a külső és a belső egyensúlyi követelményekhez igazodóan a célcsoportos beruházásoknál az előirányzat 28 milliárd forinttal kevesebb lesz. Ebből én elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célokkal összefüggésben, a lakásépítés gondjairól szeretnék szólni, s nem azért, mintha a többit nem tartanám fontosnak. Az állami beruházásban épülő lakások darabszáma 1983-ban kevesebb lesz. Ennek pótlására úgy tapasztalom, hogy megfelelő anyagi fedezet van biztosítva a tanácsoknak az építési telkek kialakítására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy nálunk, Hajdú-Bihar megyében és Debrecen városban is az építkezők részére 1983ban 600—650 telek áll rendelkezésre, melyen 1983-ban megkezdődhetnek az építkezések is. Az építési telek biztosítása érdekében — melyet szintén érintett Hetényi elvtárs az expozéjában, hogy milyen komoly feladat — további telekfeltárások vannak folyamatban megyénkben, illetve városunkban is. E megnövekedett telekigény kielégítését segítik azok az intézkedések is, amelyek a városrendezési terv felülvizsgálata alapján az eddig tilalom alatt levő területeket is felszabadítják az építkezések céljára. Ezt azért is tartjuk nagyon fontos feladatnak, mert az állampolgárok részéről tapasztalható építési kedvet minden területen segíteni és támogatni szükséges. Ezt segíti kormányunk is, mert a lakásgazdálkodási rendszert korszerűsítő intézkedések alapján az építési telek felemelésével a szociálpolitikai kedvezményt 1983-tól a családi ház építésére is kiterjesztette. Érvényesülni fog a lakásgazdálkodásról szóló rendeletnek az a pontja is, hogy egyenletesebb teherviselést kell kialakítani az állam és a lakosság, illetve a lakosság különféle csoportjai között. Tisztelt Országgyűlés! A személyi tulajdonú lakások építésének a mostani expozéban is és a decemberi központi bizottsági ülésen is elhangzott ösztönzése és segítése gazdaságpolitikánk tartós szándéka: hogy ezt a folyamatot a lakások darabszámával lehessen majd bizonyítani, annak érdekében, az építőanyag termelését minden körülmények között növelni kell. A TÜZÉP-ekkel és a kereskedelemmel kölcsönösen jobb kapcsolatot kell kialakítani, hogy nagyobb választék álljon az építők rendelkezésére, és sokkal kiegyensúlyozottabb legyen az áruellátás az építőanyagot illetően, illetve a tüzelőanyag vonatkozásában is. Erre a megnövekedett igényre az építőanyag-iparnak jobban fel kell készülnie. Tisztelettel megkérném előre meg nem írt levél által dr. Ábrahám Kálmán elvtársat, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársat, hogy a nagyon-nagyon megnövekedett családi házas építésre, telepszerű csoportos építésekre milyen szándéka van a tárcának, hogy lépést tesz az építőanyag-iparnak a nagyobb mértékű biztosítása érdekében, hogy ezt a kormányprogramot és azt az építési kedvet, amelyet tulajdonképpen az állampolgárok részéről tapasztalunk, körülbelül megfelelően nyugtázni tudjuk, s ne legyenek ilyen irányú gondjaink és problémáink. Itt talán még azt is szeretném nagyon pontos információk alapján megemlíteni, hogy valahogyan a hajdú-bihari és a szabolcsi térségben adott esetben és időpontokban gondok és problémák jelentkeznek e vonatkozásban. Milyen erőátcsoportosításokkal, vagy milyen meggondolásokkal kívánja ennek a megnövekedett építőanyag-igénynek a kielégítését biztosítani a tárca? Távol áll tőlem az' a gondolat, hogy elmarasztaljam a TÜZÉP Vállalat kirendeltségvezetőjét. Tudom, hogy az építőanyagra a szerződések megkötése nem könnyű dolog az iparral. A véleményem mégis az, hogy az üzletpolitikai célkitűzéseit e nagy építési feladatok végrehajtása érdekében próbálják sokkal hatékonyabban megvalósítani. Az energiatakarékosság figyelembevételével tömegesen tértek át az olajtüzelésről a szilárd tüzelőanyagra. Ezért a szénellátásban gondok keletkeztek az elmúlt időszakban, amelyeknek enyhítését a jövőre nézve nagymértékben elősegíthetné a lakosság is azzal, hogy a nyári kedvezményes akció keretében többen szereznék be téli tüzelőanyag-szükségletüket. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! 1983. évi terv- és költségvetés vé leményem szerint is jól szolgálja a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását, az elért életszínvonal megvédését. A jelenlegi kül- és