Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1105 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1106 ellátó funkciójának fejlesztésével elérhetjük azt, hogy a városokba a beáramlás csökkenjen, és az aprófalvak lakói a megfelelő ellátást biztosító központokkal kerüljenek szorosabb kapcsolatba. Tudom, hogy a kérdésben a legtöbbet ne­künk helyben, megyében élőknek kell tenni, tesszük is. De munkánk, törekvéseink, úgy ér­zem, a kormány orientációjával eredményesebb lehetne. E gondolatok 'jegyében, az 1983. évi költ­ségvetést elfogadom, és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet után — 12.13-tól) Elnök: PÉTER JÁNOS. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Szépvölgyi Zoltán kép­viselőtársunk. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN: Tisztelt Ország­gyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Az írásbeli előterjesztésből és a szóbeli beszámolóból is ki­tűnik, hogy 1982-ben a kongresszusi határozat­ban és a népgazdasági tervben megfogalmazott két fő gazdaságpolitikai célt a feltételezettnél nehezebb és kedvezőtlenebb körülmények elle­nére sikerült elérni. Bármilyen nagyok is gond­jaink és nehézségeink, mégis meg kell mondani, hogy ez mindenképpen jelentős és elismerésre méltó eredmény. Meggyőződéssel állíthatom, hogy az idei évben az életkörülmények sokirányú javulásá­hoz a főváros is hozzájárult, és hozzájárul azzal, hogy jelentős városfejlesztési céljainkat, a la­kás-, a bölcsőde- és óvodaépítést, a kórházi ágy­fejlesztést, az általános iskolai tanteremépítést, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat bővítését, a közlekedés fejlesztését és még számos más fel­adatot ugyan nagy nehézségek árán, és a lakás­építés kismértékű elmaradásával is számolva, alapvetően teljesíteni fogjuk. A népgazdaság helyzete és lehetőségeink ismeretében egyetértek azzal, hogy az 1983. évi népgazdasági terv fő feladata — vállalva ennek minden gondját és nehézségeit is — a nemzet­közi fizetőképesség megőrzése, az aktív külke­reskedelmi mérleg elérése legyen, mivel nincs más választásunk. Igaz, hogy ennek teljesítésé­től függ a népgazdaság fejlődése, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek alakulá­sa, nemcsak 1983-ban, hanem hosszabb távon is. Ezért is fontos, hogy a beszámolóban elhang­zottaknak megfelelően, még nagyobb figyelmet fordítsunk az üzemekre, helyzetükre, a terme­lésre, mert döntően itt lehet megteremteni a jö­vőnk, a gondokból való kilábalás, a fejlődés, az életszínvonal megőrzése, illetőleg növelése fel­tételeit. Nagyon fontos feladat a műszaki-technikai fejlődés gyorsítása. Az ehhez szükséges eszkö­zök részbeni előteremtése érdekében is megfon­toltan, de gyorsabban kellene a nem megfelelő hatékonysággal vagy gazdaságtalanul működő vállalatok helyzetét felülvizsgálni és elősegíteni, hogy ezektől eszközök és létszám csoportosuljon át azokhoz a vállalatokhoz, amelyek gazdaságo­san termelnek, és hatékonyan hozzájárulhatnak* a népgazdaság gondjainak megoldásához, öröm­mel hallottam Hetényi elvtárs beszámolójában, hogy az ez irányú munkát meggyorsítják. A leírtak és a Hetényi elvtárs beszámolójá­ban elhangzottak is meggyőzően indokolják, hogy 1983-ban — 1982-höz képest — kénysze­rű és elkerülhetetlen intézkedés az életszínvonal kismértékű mérséklése. Ez azonban a főváros­ban az érintettek száma miatt az országos átlag­nál nagyobb gondot fog okozni. Ezért ennek in­dokoltságára, okainak megismertetésére és meg­értésére a továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítani. Nyilvánvaló, hogy az új helyzetben fokozott jelentősége van a lakosság széles értelemben vett megfelelő ellátásának, az életkörülmények alakulásának. A fővárosi tanács feladata, fele­lőssége a lakosság ellátásában más tanácsokhoz hasonlóan általában is jelentős, de csökkent fej­lesztési és költségvetési lehetőségeink miatt ez még tovább fokozódik. Elkészítettük a fővárosi tanács 1983. évi terv- és költségi javaslatát. A VI. ötéves terv­ben 1983-ra előirányzotthoz és 1982-höz képest is csökkentett fejlesztési összegekkel számolha­tunk. Ennek ellenére is csak elismeréssel és kö­szönettel szólhatok arról, hogy a népgazdaság nehezebb helyzetében is lényegében az előre meghatározott irányban folytathatjuk a főváros fejlesztését, javíthatjuk a lakosság ellátását. Ügy rangsoroltuk jövő évi feladatainkat, hogy eszközeinket a társadalompolitikailag is leg­fontosabbnak tartott célokra használjuk fel. En­nek megfelelően a lakásépítést és -fenntartást, az általános iskolai tanteremépítést, valamint a kórházi ágyfejlesztést helyezzük előtérbe. Jövő­re — nehezebb helyzetünk ellenére is — 17 ezer lakás, 278 iskolai tanterem és 490 kórházi ágy­férőhely, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat­ban pedig 36—38 ezer négyzetméter építésével számolunk. Fővárosi szinten bölcsődéinkben valameny­nyi igényt ki tudjuk majd elégíteni, az óvodai igényekből pedig kevesebbet kell visszautasí­tani. Még tovább is folytathatnám a várható eredmények felsorolását, de úgy vélem, ezek is meggyőzően bizonyítják, hogy a lakosság el­látásának és életkörülményeinek javulásával jö­vőre is számolhatunk. Ugyanakkor azt sem hall­gathatom el, hogy a költségvetési gondok miatt még a legtakarékosabb gazdálkodással sem tud­juk az ellátást, a költségvetésből gazdálkodó ágazatban, minden intézménynél és vállalatnál az eddig elért szinten tartani. A szűken értelmezett alapellátásból a fek­vőbeteg-ellátás és az általános iskolai oktatás elért színvonalának megőrzését tartjuk elsődle­gesnek, és e célra részben más területekről vo­nunk el eszközöket. Ugyanakkor több irányú intézkedéssel és fokozott ellenőrzéssel minden intézményünknél el kívánjuk érni a korábbinál hatékonyabb és

Next

/
Oldalképek
Tartalom